Forrósodó városok

Fotó: Profimedia

A világ különböző városainak időjárási adatait elemző kutatók szerint az 1973 és 2012 közötti időszakban jelentősen nőtt a szélsőségesen forró napokban gazdag periódusok száma, míg a hideg napoké csökkent.

Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy az elmúlt négy évtizedben gyorsabbá vált az ember tevékenység okozta globális felmelegedés. A városi hőhullámok esetében azonban további tényezők, így a helyi klíma változékonysága, a város kialakítása és terjeszkedése, valamint a városon túli területek is közrejátszhatnak – figyelmeztetnek a szakemberek.

„Ma már a bolygó lakosságának több mint fele városi területen él” – mondta a tanulmányt vezető Vimal Mishra, a gandhinagari Indiai Műszaki Intézet professzora, hozzátéve, hogy éppen ezért nagyon fontos megérteni, hogy az éghajlat, különösen az éghajlati szélsőségek miként változnak ezeken a területeken.

A kutatók 217 olyan várost – 250 ezer főt meghaladó lakosú települést – vizsgáltak, amelyek hiánytalan meteorológiai adatokkal rendelkeztek az 1973 és 2012 közötti időszakban. Kiderült, hogy „statisztikailag jelentősen” nőtt a városi területeken a hőhullámok száma, a legtöbbet a közelmúlt négy évében regisztrálták: 2009, 2010, 2011, 2012. A vizsgált négy évtizedben a városok meteorológiai állomásainak több mint fele jelentett adatot arról, hogy növekedett a szélsőségesen forró napok számában és majdnem kétharmaduk mutatott ki jelentős növekedést a szélsőségesen forró éjszakák számában. A legtöbb hideghullámot hozó évek a vizsgált időszak elejére estek: 1973, 1974, 1976, 1981, 1983.

Az Environmental Research Letters című brit folyóiratban közölt tanulmány szerint 1900 és 2003 között 17-ről 388-ra nőtt a több mint egymillió főnek otthont adó városok száma. Egy 2008-as becslés szerint a világ népességének több mint fele városlakó, ez az arány 2030-ra várhatóan 60 százalékra, 2050-re 70 százalékra növekszik.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) tavaly kiadott ötödik értékelő jelentésében úgy fogalmazott, hogy a hőhullámok „valószínűleg” már gyakoribbá váltak Európában, Ázsiában és Ausztráliában, ugyanakkor a szervezet nem tett különbséget a városi és nem városi területeket érintő hőhullámok között. Mint írták, „nagyon valószínű”, hogy a hőhullámok hosszabb ideig fognak tartani a jövőben és komoly hatással lesznek az egészségre, a vállalkozásokra és a várostervezésre.