A hónap asztrofotója: Geminida meteorzápor
A rendhagyóan decemberben jelentkező hullócsillagok sok látványos, fényes felvillanást produkáltak.
A hónap asztrofotójaként Landy-Gyebnár Mónika kompozícióját publikáljuk, aki az alábbiak szerint számolt be a jelenség megörökítéséről. „Télvíz idején az időjárás hazánkban nem a legkedvezőbb; gyakran borult az ég vagy esténként köd száll le. Így történt ez 2014. december 14-én is, ám a köd leginkább csak a talaj közelében kavargott. A Veszprém közelében lévő észlelőhelyem egy kis domb, környezeténél pár tucat méterrel magasabb, így sok esetben kiemelkedik a várost elborító ködpaplanból. A mellékelt kép két óra expozíció eredményeként született, az ezen időszak alatt hullott Geminida meteorokat összesítettem kompozit technikával. A legfényesebb rajtag – az Orion csillagkép mellett hasította az eget – gyönyörű, zöldes árnyalatú volt. A párán és a fátyolfelhőzeten történt fényszóródásnak köszönhetően, még szebben látszott az élénk színe.”
A raj neve onnan ered, hogy a tagjai a Gemini (Ikrek) csillagképből kiindulva jelennek meg az égen. Ha a meteorok látszó égi útját meghosszabbítjuk, ennél a konstellációnál találkoznak a képzeletbeli vonalak. A meteorraj a 3200 Phaeton nevű kisbolygóból ered aprócska törmelékek formájában, amelyek minden év decemberének közepén keresztezik a Föld pályáját. A porszemcsék a légkörbe érve egy felvillanás kíséretében megsemmisülnek, és mi hullócsillagként látjuk őket.
140 kilométeres a távoli üstökösgigász magja
Az Oort-felhőből érkező üstökös a legnagyobb, amelyet ismerünk, nemrégiben sikerült alaposabban megvizsgálni, és még az aktivitása jeleit is felfedezték.
Megkezdte működését a brit űridőjárás-előrejelzés
A nagy napkitöréseket követő geomágneses háborgás az infrastruktúrában is kárt tehet, és az egyre kifinomultabb elektronika kimondottan érzékeny erre.
Üveggyöngyök hevernek a Holdon
A holdpor szürke, azonban találtak benne rengeteg vöröses színű minigyöngyöt, amelyektől egyes helyeken a holdfelszín is vörösessé vált.
Így is túl lehetett élni a hógolyó-Föld időszakokat
Bolygónkon több esetben is globális eljegesedés zajlott, amelyeket azonban az élővilágunk sikerrel túlélt.
Már 140 éve is jelentkeztek a klímaváltozás hatásai
Ha lett volna megfelelő mérőhálózatunk és műszereink, akkor már a 19. század vége felé is kimutatható lett volna az ember ipari tevékenységének hatása az éghajlatra.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
