Melinda, Vivien, Aranka2020. december 02., szerda
Föld

Szitakötők és a klímaváltozás

2015.02.10.Erdélyi Ilona
National Geographic Magyarország

Napjaink egyik legnagyobb tudományos érdeklődésre számot tartó területe a klímaváltozás, illetve okainak és hatásainak feltárása.

Déli szitakötő (Crocothemis erythraea)

Hazai körülmények között a klímaváltozás főként abban nyilvánul meg, hogy egyre szélsőségesebb az időjárás, egyrészt gyarapszanak a melegebb és csapadékszegényebb időszakok, másrészt alkalomszerűen igen nagy mennyiségű csapadék hull, ráadásul váratlan időszakokban és rossz eloszlásban (mint például 2013-ban, amikor egy éven belül mind a jelentős csapadéktöbbletet mind a súlyos szárazságot megtapasztalhattuk).


A Vermes-oldali-ér 2013 áprilisában


A Vermes-oldali-ér 2013. július végén

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint, 2013-ban, a megszokott mennyiségnél 14 százalékkal több csapadék hullt. Az év első három hónapjában jelentős volt a többlet (204%, 260%, 353%), majd szinte folyamatosan visszatérő csapadékhiány következett. Ebben az évben a nyár összességében a 9. legszárazabb volt 1901 óta.

A klímaváltozásnak a szitakötőkre gyakorolt hatását számos külföldi tanulmány tárgyalja. Jürgen Ott, a szitakötőkkel folytatott klímaváltozás-kutatás jeles német szakértője, 2010-ben jelentetett meg egy úttörőnek számító cikket a BioRisk folyóiratban, Dragonflies and climatic change – recent trends in Germany and Europe (Szitakötők és a klímaváltozás – új trendek Németországban és Európában) címmel. A cikk egyik sarkalatos megállapítása az, hogy a klímaváltozás következtében megfigyelhető számos szitakötőfaj északi irányú előrenyomulása, Európában. Jól kivehető a mediterrán fajok előretörése Közép- és Észak-Európa felé, valamint egyes afrikai fajok megjelenése Dél-Európában, ezek közül néhány új faj a kontinensen. Elképzelhető az, hogy az újonnan megjelenő fajok miatt növekszik a biodiverzitás, ugyanakkor a megváltozó környezet miatt veszélyeztetetté válhatnak őshonos (több esetben védett) szitakötőfajaink.

Magyarországon először a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszékének munkatársaival végeztünk ilyen témájú célirányos vizsgálatokat 2013-ban, Debrecen környéki kisvízfolyásoknál (ereknél). Dévai György és munkatársai 1989-ben a Természetes Élővilágvédelmi Információrendszer fejlesztése keretében felmérték a Debrecentől keletre (ET-56 UTM hálómezőben) található vízterek vízi- és mocsári növényeinek valamint szitakötőinek előfordulási viszonyait. Ez a legkorábbi egységes tanulmány a területről, ezért az ő munkájuk eredményeit hasonlítottuk össze a 2013-as adatokkal.


Fémzöld szitakötő (Somatochlora meridionalis)

A szitakötők jó struktúrindikátorok, azaz jelenlétük vagy hiányuk utalhat az élőhelyek állapotának változására, ezért a helyi szitakötő-fauna összetételének változását nyomon követve a klímaváltozás hatása is kimutatható.

Vizsgálataink során arra kerestük a választ, hogy a szélsőségek fokozódásának milyen hatása lehet a kisvízfolyások szitakötő-faunájára. Ehhez olyan Debrecen környéki ereket kerestünk, amelyek korábban évenként így 2013-ban is kiszáradtak (Cserei-ér, Hajdúsámsoni-főcsatorna, Kati-ér, Martinkai- ér, Vermes-oldali-ér), 1989 előtt viszont soha, vagy csak igen ritkán. Összevetési alapként egy olyan eret is bevontunk a vizsgálatba (Kondoros), amelyik sem korábban, sem 2013-ban nem száradt ki.

A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az erek megváltozott vízjárásához a tojás alakban áttelelő és gyors egyedfejlődésű fajok voltak képesek leginkább alkalmazkodni. Az egy vagy több évig fejlődő fajok többsége lárva alakban telel át és a hazai szitakötőfajok lárva formájukat teljes egészében vízben töltik. A klímaváltozás szempontjából ennek igen nagy jelentősége van, hiszen ha egy, korábban egész évben vízzel borított terület teljesen kiszárad, akkor a lárva alakban fejlődő fajok nagy valószínűséggel elpusztulnak és az adott víztérben, az ezt követő években, azok a fajok nyernek teret, amelyek fejlődési ideje jobban tudja követni a szélsőséges időjárási viszonyokat: a hirtelen fellépő nagy vízborítást, majd a kiszáradást. Ezek általában a tojás alakban áttelelő és gyors egyedfejlődésű fajok, mivel ők a gyorsabb fejlődési idő miatt nagyobb eséllyel tudnak imágóvá válni és életben maradni a kiszáradás előtt. A tavaszi vízbőség idején elöntött területeken, számukra rendkívül kedvező, sekély vízborítású, gyorsan felmelegedő és nagy tápanyagbőségű élőhelyek alakulhatnak ki, ennek köszönhetően új fajok is megjelenhetnek, mint például a ritka légivadász (Coenagrion scitulum), a fémzöld szitakötő (Somatochlora meridionalis), és a déli szitakötő (Crocothemis erythraea). Utóbbi azért is különösen érdekes, mert Észak-Afrikában, Dél-Európában elterjedt és a klímaváltozás hatására nyomul előre Közép- és Észak-Európa irányába. Jürgen Ott és munkatársai ezért a klímaváltozás fontos indikátoraként tekintenek a fajra.


Lápi acsa (Aeshna isoceles)

A kedvező feltételek hozzájárulhatnak a szitakötők fajszámának gyarapodásához, a fajkészlet változása azonban az érzékeny (általában védett) fajok számának csökkenésével is jár, ezért a folyamat hosszú távon a hazai fauna szempontjából kedvezőtlen. A hosszabb egyedfejlődési idővel rendelkező fajok – például a lápi acsa (Aeshna isoceles) és a szőrös szitakötő (Brachytron pratense) – száma a vizsgált területeken jelentősen csökkent, ezeket a fajokat ugyanis 2013-ban egyik területen sem találtuk meg. Egy hosszabb fejlődési idejű faj, a nádi acsa (Aeshna mixta) lárvája megtalálható volt ugyan az egyik vizsgált vízfolyásban 2013-ban, az ér kiszáradását megelőző időszakban, a kiszáradást követően azonban nem találtunk bizonyítékot a lárvák sikeres kifejlődésére, tehát feltehetően elpusztultak.


Nádi acsa (Aeshna mixta)

A klímaváltozás hatásain kívül az emberi eredetű zavarás mértéke is jelentősen meghatározza a vízfolyások szitakötő-együtteseinek összetételét. Ezt bizonyítja, hogy a kontrollterületként választott kisvízfolyás faunájában észleltük a második legnagyobb fajszámcsökkenést, annak ellenére, hogy egyszer sem száradt ki. A legtöbb éren viszont rendszeresen eltávolítják a növényzetet, mederkotrást végeznek, egyre több hulladék kerül beléjük, s ezek rendkívül súlyosan érintik a küllemi változásokra különösen érzékeny szitakötőket.

Az eddig bemutatott eredmények alapján a kisvízfolyások szitakötő-faunája alaposabb kutatásra és védelemre szorul. Az élőhelyek természetközeli állapotának fenntartása érdekében, s így a szitakötő-fauna diverzitásának megőrzése miatt szükség van az erek megfelelő vízellátottságának és zavartalanságának biztosítására.

Írta: Vincze András és Bodor Tímea
Fényképezte: Vincze András

Hozzászólások

Hosszú távon talán elérhetőek a klímaegyezmény vállalásai

Hosszú távon talán elérhetőek a klímaegyezmény vállalásai

„Elérhető közelségbe" kerültek a 2015-ös párizsi klímaegyezmény céljai egy új elemzés szerint - tette közzé a hírt az MTI.

Rejtélyes áradás egy alaszkai öbölben

Rejtélyes áradás egy alaszkai öbölben

Már az öböl története se kezdődött jól: a felfedezése 26 halálos áldozattal járt. A későbbi sorsa sem sokkal szelídebb.

Égi jelenségek 2020. december első felében

Égi jelenségek 2020. december első felében

A hónap elejét a holdfény uralja, egyre közeledik egymáshoz a Szaturnusz és a Jupiter, lesz holdsarlónk a Vénusz közelében, és érkezik az év legjobb meteorraja.

Óceáni hulladékból készül napszemüveg

Óceáni hulladékból készül napszemüveg

A The Ocean Cleanup projekt újabb fontos eredményt ért el a hulladék elleni harcban.

2020 november asztrofotója: Androméda-köd, ahogyan még sohasem láthattuk

2020 november asztrofotója: Androméda-köd, ahogyan még sohasem láthattuk

Különleges technikával készült felvétel a hozzánk egyik legközelebbi, látványos extragalaxisról.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket