Talajszerviz

Fotó: Profimedia

A „zöld forradalom” idején gyakran nyakló nélkül alkalmazott kemikáliák és az agresszív, hozamközpontú művelés következtében a termőtalaj leromlott, kimerült, regenerálódási képessége csökkent. „Egyebek között ezért okoz egyre súlyosabb károkat a belvíz és az aszály. Továbbá romlik a termés minősége, ugyanakkor mennyisége nem nő, hiába vetjük a legmodernebb nemesítésű fajtákat és hibrideket” – szögezi le Vajda Sándor növényvédelmi szakmérnök.

A kimerült termőréteget természetes eredetű trágyázással vagy kíméletes műveléssel kelthetjük új életre. A talajjavítás egyik eszköze a mikrobiológiai egyensúlyt helyreállító baktériumkultúra. A teljes egészében magyar szellemi termékre épülő technológia lényege, hogy megfelelő mikrobák közreműködésével a növények számára felvehetővé válnak a talajban lévő tápanyagok.

Illusztráció: Phylazonit Kft., Nagy Diána

A talajélet éledése nyomán gyarapodik a növények gyökérzete, ezzel tápanyag-ellátottságuk, szárazságtűrésük foka és betegségekkel szemben mutatott ellenálló képességük is javul. „A termesztésben kevesebb kemikáliára lesz szükség, ráadásul a baktériumtrágyának köszönhetően javul a talaj szerkezete, csökken a talajművelés vonóerőigénye, azaz kevesebb üzemanyag fogy” – magyarázza Vajda Sándor, az első magyar talajoltó anyag fejlesztője. Azzal is serkenthetjük a talajéletet, ha javítjuk a termőföld vízháztartását, és megkötjük a szennyeződéseket. A részint ásványi, részint biomassza eredetű, kolloidszerkezetű alginit kilogrammonként egy liter vizet és benne oldott szennyeződést is megköthet, így megakadályozza, hogy kemikáliák, nehézfémek és más toxikus elemek jussanak a talajvízbe, a táplálékláncba. Ha javul a talaj tápanyag-gazdálkodása, termékenysége, a növények aszálytűrő képessége is nő. Ennek nagy jelentősége lehet a klímaváltozás korában. Az évtizedeken át alkalmazott agresszív művelési módszerek is károsították a termőtalajt. A korszerű, talajközpontú gazdálkodás tótágast állítja a régi technológiát. A környezettudatos mezőgazdaság hívei túllépnek a kézikönyvek utasításain, okszerű talajművelést folytatnak; szerintük nem az a kérdés, mit igényel a növény, hanem az, hogy az adott körülmények között milyen módszerekkel és eszközökkel tehetünk legtöbbet a talaj egészségéért. Az örök kérdés – szántással vagy anélkül? – itt jelentőségét veszti. „Minden növénynek szüksége lehet bizonyos mértékű szántásra vagy forgatásra, ám az optimális viszonyok kialakítása függ az előveteménytől, az utónövénytől és még rengeteg más körülménytől – szögezi le Gyuricza Csaba, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának dékánja. Vagyis mindig a talaj pillanatnyi állapota szerint kell megválasztani a művelő eszközöket és eljárásokat, méghozzá úgy, hogy a kedvező állapot hosszú távon is fennmaradjon.

Ásványi hungarikum
Négy-öt millió évvel ezelőtt a Kárpát-medencében még megannyi tűzhányó működött. Hamujuk elkeveredett a tufagyűrűk lagúnáinak vizében lebegő zöldalgákkal, a kiülepedő masszát hévforrások vizében oldódott ásványi anyagok és nyomelemek gazdagították. Az iszapréteg idővel fosszilizálódott, zöldesszürke színű, agyagos szerkezetű kőzetté, úgynevezett alginitté alakult (a név az algaeredetre utal). Az alginitet Magyarországon fedezték fel 1973-ban; becslések szerint 120 millió tonnányi a készletünk, ebből 90 millió tonnányi kitermelhető.