Repülő repce
Az energiatakarékos szemlélet már az Egyesült Államok hadseregét is elérte: az amerikai légierő kísérleteket folytat olyan üzemanyaggal, amelyben a szokásos PJ–8-as kerozin felét a káposztafélékhez tartozó magvas gomborka, más néven sárgarepce (Camelina sativa) terméséből sajtolt bioüzemanyaggal pótolják.
Fotó: NASA
Ennek köszönhetően akár 40-60 százalékkal csökkenhet a repülőgépek károsanyag-kibocsátása, méghozzá a bioüzemanyag-keverék teljes előállítási életciklusát is figyelembe véve – magyarán, a gomborka termesztése, finomítása és kiszállítása során sem kerül több szennyező anyag a levegőbe, mint ha üzemanyagként használják fel.
A gomborkát azért tartják ígéretes növénynek a kísérletekhez, mert az eddig fő biodízelnövénynek tekintett káposztarepcéhez (Brassica napus) hasonlóan magjainak olajtartalma meghaladja a 40 százalékot, azaz gazdaságosan termeszthető. A gomborkaolaj némely tulajdonsága azonban kedvezőbb, például több benne a jód, ennek révén pedig az előállított metilészter (biodízel) kevésbé károsítja a repülőgépmotor kenőanyagait.
A növényi alapú biodízel mellett számos érv szól: nagyobb a cetánszáma (49,8-63,7) a petróleum alapú dízelüzemanyaghoz (40-55) képest, vagyis jobb az öngyulladási képessége; megújuló energiaforrás; csekélyebb a kén- és aromásvegyület-tartalma; kisebb szén-monoxid-kibocsátás jellemzi. Hátránya viszont a szerényebb oxidációs stabilitás (avasodik); a költséges előállítás; a nagyobb fogyasztás; továbbá elégetésekor több üvegházhatású nitrogén-dioxid keletkezik, mint a dízel esetében.
A világon a repülőgép-forgalom 1990 és 2006 között 86 százalékkal nőtt. „Ez még akkor is fokozódó légszennyezéssel járhat, ha a hatékonyabb repülőgépmotorok, a könnyebb és áramvonalasabb gépek terjedésével csökken a fajlagos üzemanyag-fogyasztás – mondja Tóth Róbert, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológus elemző szakértője. – A repülőgépek a szén-dioxidon kívül főleg vízgőzt, nitrogén- és kénvegyületeket, valamint aeroszolokat, vagyis gáznemű közegben diszpergált szilárd vagy cseppfolyós részecskéket bocsátanak ki. Míg az üvegházhatású gázok a légkör melegedését okozhatják, az aeroszolok sugárzási kényszere hűlést okoz.” További probléma, hogy míg a földközeli légrétegekből száraz vagy nedves ülepedéssel négy nap alatt kiürül a kén-dioxid és hat nap alatt a nitrogén-dioxid, addig a tíz kilométer körüli, azaz a repülőgépek utazómagasságát jelentő magasságban akár hetekig megmaradhat, illetve a légrétegek keveredésével lejuthat a talaj közelébe.
Egy titkos ajtónak tűnik, ám mégsem az
A Curiosity árbóckamerája 2022. május 7-én, az ember számára különös sziklaalakzatot örökített meg.
Tenger alatti vulkánkitörés
Az Earth Observatory beszámolója szerint a vulkán
Az északi félteke legnagyobb korallzátony-rendszere
A közép-amerikai Yucatán-félsziget keleti partjainál található az a jórészt Belizéhez tartozó zátonyrendszer, amely Darwin figyelmét is felkeltette.
Zöld járművekkel a Föld körül – beszélgetés egy globális környezeti kalandorral
Bejárni a világot egyetlen szénlábnyom hátrahagyása nélkül – erről ábrándozott 1982-ben egy Luzernben élő fiú, Louis Palmer.
A klímaváltozás újabb hatása: tengeriszivacs-fehéredés
Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek - a korallfehéredéshez hasonlóan - elveszítették színüket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
