Csúcsot döntött a fejlett világ e-hulladéka 2014-ben
Ráadásul a legtöbb elektronikus szemetet azok az országok termelték, amelyek környezettudatosságukról ismertek, mint Norvégia vagy Dánia -- áll az ENSZ jelentésében.
Fotó: Profimedia
Zömmel lecserélt hűtőszekrényekből, mosógépekből, valamint egyéb háztartási, illetve számítástechnikai elektromos és elektronikai termékből áll össze az a 42 millió tonna e-hulladék, amely józan ésszel nézve is bárhová, csak nem szemétre való, hiszen 52 milliárd dollárt (13,7 billió forintot) ér. S ha pusztán a tömegét tekintjük, 1,15 millió teherautót tenne ki, amelyek egymás mögé állítva 23 ezer kilométer hosszan sorakoznának — félig körbeérnék az Egyenlítőt!
Az ENSZ oktatási és kutatási intézménye (UN Uiversity) által összeállított felmérés szerint az e-hulladéknak csupán egyhatodát hasznosították újra. S mivel 2013-ban az éves mennyiség még 39,8 millió tonna volt, elképzelhető, hogy 2018-ra az évi 50 millió tonnás „rémálomhatár” sem kizárt.
Meglepetést okozott a listavezető országok egy főre jutó e-hulladék mennyisége: első helyen, a máskülönben kiemelkedően zöldnek tartott, Norvégia áll lakosonként 28,4 kilogrammal, utána Svájc következik (26,3 kg), majd Izland (26,1 kg), Dánia (24,0 kg), Egyesült Királyság (23,5 kg), Hollandia (23,4 kg), Svédország (22,3 kg), Franciaország (22,2 kg), az Egyesült Államok és Ausztria (mindkettő 22,1 kg).
Ami az országonkénti összmennyiséget illeti, az Egyesült Államokban és Kínában együttesen a világ e-hulladékának 32 százaléka keletkezik, ezen országokat Japán, Németország és India követi a korántsem jeles rangsorban.
Elektromos és elektronikus készülékek terén Kína a világ legnagyobb gyártója, fogyasztója és exportálója, de ugyanezen okból az ázsiai ország a legnagyobb e-hulladék importőr és újrahasznosító is. Hogy néhány számmal érzékeltessük az új készülékek mennyiségeit, csak 2011-ben 56,6 millió televízió, 58,1 millió hűtőszekrény, 53 millió mosógép, 94,8 millió légkondicionáló, 73,9 számítógép és 250 millió mobiltelefon talált gazdára Kínában. Ugyanebben az évben televízióból 1,2 millió tonnát, hűtőszekrényből 0,44 millió tonnát, mosógépből 0,32 millió tonnát, légkondicionálóból 0,99 tonnát, számítógépből 0,67 millió tonnát vetettek szemétre, összesen 3,62 millió tonnát.
A világ e-hulladékából újrahasznosítható alapanyagok – köztük 300 tonna arany – értéke eléri az 52 milliárd dollárt, ami a világ 2013-as aranytermelésének 11 százalékát teszi ki. De ne csak a csillogó fémre gondoljunk! Ártalmas összetevőket is tartalmaz: 2,2 millió tonna ólomszármazékot, továbbá higanyt, kadmiumot, krómot és 4,4 ezer tonna ózonkárosító klór-fluorkarbon (CFC) gázt, vagyis halogénezett szénhidrogéneket.
„Amennyi értéket képvisel a városi bányászatnak nevezett e-hulladék-újrahasznosítás, annyira veszélyes is, és nagy körültekintést igényel a kezelése” – mondta David Malone, az ENSZ főtitkár-helyettese, az UNU rektora.
Ami a lista végét illeti, Afrikában fejenként 1,7 kilogramm az e-hulladék mennyisége, az egész fekete kontinensen 1,9 millió tonna gyűlt össze belőle 2014-ben.