Réka, András, Leó2024. november 10., vasárnap
Föld

Szemétszedésből kaland!

2015.05.11.Babinszki Edit
National Geographic Magyarország

20 hajóból álló flotta, 9 nap, közel 100 kalóz, 112 folyamkilométer, legalább 20 000 palack, sok ezer lelkes szurkoló a folyóparton és országszerte – ezek immár a III. Tiszai PET Kupa várható számai.

Fotó: Természetfilm.hu

2013-ban összefogott néhány természetfilmes, fotós, művész, természettudós, hogy szembeszálljon a Felső-Tiszát elborító PET palack áradattal. A folyó menti lakosokat is maguk mellé állították. Tették mindezt úgy, hogy közben jól érezték magukat, mosolyt csaltak a helybéliek arcára, miközben a hulladékból hajókat építettek és nekivágtak a folyónak, hogy még több szemetet szedjenek ki belőle, a kamera pedig mindent rögzített, és film is lett belőle.

A történet azonban a film elkészülte után is folytatódott. A baráti körben indult kaland mára tömegeket megmozgató eseménnyé nőtte ki magát.

Grafika: Vidos Erik

„Nemrégiben kézhez kaptam egy amolyan térkép-félét – meséli a film kezdő képkockáin Varga Livius zenész – Elindultam, abban a reményben, hogy megértem, mit akar tőlem a folyó. Utazásom magasan a Kárpátokban, a Tisza forrásvidékén vette kezdetét. Láttam, milyennek születik ez a folyó: tisztának, frissnek, ihatónak. Aztán a Fekete- és a Fehér-Tisza összefolyásánál azt is láttam, mit csinálunk belőle. Ezer meg ezer üzenet a palackban. És mindegyik ugyanarról szól: a Tisza bajban van…”.

A Tiszából kiszedett szemetet a PET kalózok minden este a part egy előre megbeszélt pontjára helyezik, innen bekerül az újrahasznosítóba.
Fotó: Magyar Csaba, Természetfilm.hu

Már néhány, a vízben úszkáló, vagy partra vetődött műanyag palack is képes elcsúfítani a legszebb folyópartot is, de a filmben megjelenő képek láttán mindenki elszörnyed. A Felső-Tiszán áradáskor tragikus a helyzet: a part mentén élők évről évre tapasztalják, hogy esetenként a szemétborítottság meghaladja a 80 százalékot is, azaz a Tisza felszínének kevesebb mint 1/5-e látszik csupán. Ezzel szembesült Molnár Attila Dávid természetfilmes, a PET Kupa ötletgazdája is még 2006-ban. Zöldár idején partifecskéket filmezett Tokajtól északra, Európa legnagyobb egybefüggő partifecske telepén: „A fecskék filmezése közben láttam, hogy jön a vízen rengeteg pillepalack – az ott élőknek teljesen megszokott. A helybélieknek a 2000-es ciánkatasztrófa okozta károk után a műanyagszennyezés csupán csúf látvány. Bennem viszont folyamatosan kattogott, hogy ezzel valamit kellene csinálni. A Tiszát óvni kellene! Majd egyszer egyik barátom említette, hogy néhányan PET hajóra szálltak és egy hetet töltöttek a Tiszán. Kifaggattam, mit is csináltak, és már tudtam, hogy nekem is ezt kell tennem!”

 

A projekt ötletgazdája, a verseny főszervezője

A Természetfilm.hu Tudományos Filmműhely Egyesület szabadfoglalkozású és szabadon gondolkodó filmkészítőkből álló közösség. 1996-ban alapította a többszörös IWFF, Matsalu, Envirofilm és Naturvision díjas Tóth Zsolt Marcell és Molnár Attila Dávid. Garázs-vállalkozásból mára Magyarország legnagyobb természettudományos filmkészítő stúdiójává nőtték ki magukat. Műhelyükben lelkes alkotók, jó ötletek és a legújabb technikák találkozásának köszönhetően évről évre egyre több film készül.

A civil, közhasznú egyesület elkötelezett a természetvédelem iránt. Minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy kameráikkal és a film erejével segítsék a természetvédők, kutatók és természetbarátok munkáját, a veszélyeztetett élőhelyek és fajok megóvását.

 

Egy dokumentumfilmes gyakran kerül abba a helyzetbe, hogy döntenie kell: Csupán megörökítse a látottakat és így jutassa el az üzenetét minél több emberhez, vagy cselekedjen is? A Természetfilm.hu tagjai nem sokat gondolkodtak: felgyűrték az ingujjukat és tettekre szánták el magukat! Először ladikokban ülve halászták ki a PET palackokat a Tiszából, majd gumicsizmát húzva az ártéri erdőkbe indultak. Itt szembesültek azzal, hogy a szennyezés sokkal súlyosabb, mint gondolták: „Amint az ember kilép a partra, ropog a lába alatt a műanyag. Néhol öt-hat méter magas hulladékhegyek vannak” – meséli Attila.

Vannak olyan helyek is, ahol a PET palackok már beépültek a folyó által lerakott rétegsorba. Míg általában, az áradások alkalmával a finomszemcsés ártéri üledékek között egy-egy durvább szemcsés, homokos réteg rakódik le, addig a Tisza mentén itt-ott az agyagos, mocsári üledékek között a rétegekbe rendeződő PET palackok jelzik az árvizek idejét. Bár a hivatalos földtörténeti korskálában az antropocén kor, azaz az „ember kora” még nem szerepel, a geológusok egy része régóta használja ezt az új földtörténeti kort. Ezzel próbálják hangsúlyozni, hogy az ember jelentős hatást gyakorol a környezetére a földi szférákban végzett tevékenységével. A kutatók jelenleg is vitáznak azon, hogy az „ember kora” vajon felvehető-e a földtörténeti korok közé. Az egyik kulcskérdés, hogy az emberi tevékenység által okozott változások vajon megjelennek-e az üledékekben? Ez itt, a Felső-Tisza árterén nem kérdés!

A jándi szigetet több méter vastag szemét borítja
Fotó: Magyar Csaba, Természetfilm.hu

Az egyik legsúlyosabban szennyezett terület a Vásárosnamény közelében lévő jándi sziget, ahol kilométereken át hegyekben áll a szemét. Több tízezer, nagyrészt Ukrajnából és Romániából érkezett, kisebb részt hazánk területén forgalmazott palack halmozódott fel az évtizedek folyamán és halmozódik még ma is. Itt kapták a természetfilmesek az első segítséget: Kárpátaljáról és Vásárosnaményből érkezett fiatalok szálltak be a palackgyűjtésbe. A Vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium diákjai Toldi Zoltán vezetésével érkeztek. A tanár úr 2000 óta szervez hulladékgyűjtési akciókat a Tisza mentén: „Nagyon jó kezdeményezésnek tartom a PET Kupát, ötletes, elsőre ugyan kissé meghökkentő, de éppen ezzel kelti fel a figyelmet. Nagyon népszerű a diákok körében, és bár hajót még nem építettek, de nagyon élvezik, hogy segíthetnek a palackok gyűjtésében. Fontos, hogy tudatosítsuk az emberekben, hogy ezek a hajók csupa olyan dologból épülnek, amit mások már kidobtak. Nem biztos, hogy amire éppen nincs szükségünk, az már mind szemét!”

A környék egy kis falujában, Zsurkon sem csupán szemétként kezelik a PET palackot: „Hátrányos helyzetű település vagyunk, sem a lakosoknak, sem a településnek nincsen sok pénze – kezdi Pócsikné Vakula Ágnes, a falu vezetője –, éppen ezért, amikor polgármester lettem, elindítottam A PET palacktól a gyermekmosolyig nevű programunkat: óvónőkkel és a szülői munkaközösség tagjaival elkezdtünk műanyag palackokat gyűjteni. Minden hónap első péntekén összeszedjük és elszállítjuk ezeket. A kapott pénzből jutottak el a gyerekek már például Tokajba egy hajókirándulásra.” Ilyen szemlélettel könnyen azonosultak a PET kalózok céljaival és lelkesen segítik őket.

Nagy Máté hajójával, a CsakPET-tel, amely a világ első olyan palack hajója, amelynél a rögzítő anyag is PET palackból készült.
Fotó: Szabóné Széles Erzsébet, Kissné Szabó Csilla

A verseny előtt már hónapokkal korábban elkezdődik a felkészülés, meséli tovább Attila: „A hajók nem csak a Tiszából kiszedett szemétből épülnek, hanem a Tisza menti falvakban szelektíven gyűjtött palackokból is. Ezt hívjuk Add kölcsön a PET palackod! kampánynak. Ebben a zsurkiak élen járnak. Tudják, hogy minden egyes palackból, amit hajóépítésre adnak, még több Tiszából kiszedett palack lesz. Egy hajó körülbelül ezer palackból épül, és utána még háromszor annyit szed ki a Tiszából.”

A verseny ugyanis nem csak abból áll, hogy ki ér le a legrövidebb idő alatt Tivadartól Cigándig, a pontok, vagy ahogy PET Kupásan nevezik, a Kupa(k)ok számát nagyban befolyásolja a Tiszából kiszedett PET palackok mennyisége is! Mindezt pontosan rögzíti a PET Kupa szabályzata, amiből a versenyben részt vevő PET kalózokra leselkedő veszély is kiolvasható, hisz a munka mellett a játék is szerepet kap: „A Kupa(k)okat a hajóknak biztos helyen kell tárolni, a Kalóz napon pedig meg kell óvniuk az ellenséges kalózoktól. A Kupa(k)ok számát a célba érés után a PET Kalauz és a PET Mester hitelesíti, majd ezek alapján hirdeti ki a győztest, a PET Kupa nyertesét.”

A PETKÁNY (plastic rattus) és legénysége: Tóth Zsolt Marcell, Mátyás Attila és Kotányi Gábor.
Fotó: Magyar Csaba, Természetfilm.hu

A hajókat a verseny kezdetén építik a résztvevő csapatok a Felső-Tisza partján. Csupán pár feltételnek kell eleget tenniük: úszóképességüket csak újrahasznosított PET palackok adhatják, meghajtásuk kizárólag megújuló energiával (pedál, lapát, vitorla, stb.) történhet és az újonnan vásárolható rögzítő-ragasztóanyagok kivételével csak használt / kidobott / újrahasznosított alkatrészekből épülhet a jármű. „Amikor először hallottunk arról, mit is terveznek – emlékszik vissza Zsurk polgármesterasszonya – el sem tudtuk képzelni, hogy fognak ezek a hajók úszni. Az itteni ember ilyet még sose látott. Hogy lehet egy ilyet egyáltalán megépíteni?” Tényleg, hogyan? „PET hajót ezerféleképp lehet építeni – meséli Attila – a csapatok is több módszert alkalmaznak és még soha egyik hajónk sem süllyedt el, a PET palack nagyon megbízható.” Gyenes Károly természetfilmes, a CsiPet-Bull hajó legénységének egyik tagja így emlékszik a kezdetekre: „Az alapkoncepciónk nagyon egyszerű volt: Építsünk egy olyan hajót, ami úszik a vízen.” Kalóztársa, Vidos Erik grafikus így folytatja: „Valójában már egy-két hónappal az indulás előtt törtük a fejünket, és sikerült egy olyan konstrukciót megálmodni, amit nem tudtunk megépíteni. De a második próbálkozás már jobban sikerült: a katamarán testű szeméthajónkat végül evezővel prímán elhajtottuk. Engem főként az motivált, hogy mennyi mindent lehet a szemétből kihozni: erre a legjobb példa az építés utolsó éjszakáján a parti kocsma mögött guberált, kissé fakó jégkrémes tábla volt, ami kettőbe hajtva pont megfelelt a hajó kormánylapátjának.”

Voltak azonban, akik többet akartak: „Arra törekedtünk, hogy a lehető legtöbb gyártótól, a legtöbb fajta pillepalackból épüljön a hajónk. Nem elégedtünk meg egyetlen típussal!” – meséli Tóth Zsolt Marcell, a Természetfilm.hu társalapítója, a Petkány (plastic rattus) legénységéből. És a Tisza ebben a segítségükre is volt! Az ártéren még cseh és skandináv palackokat is találtak a lelkes környezetvédők, persze a legtöbb az ukrán és a román volt. Ebben a két országban, ezen a területen nincs szervezett hulladékkezelés, a fogyasztási szokások megváltozásával azonban egyre több a hulladék. A háztartási szemetet az árterekre rakják le és a folyó ezek nagy részét magával ragadja az áradáskor, átszállítja a határon és az alsóbb szakaszokon lerakja az ártéri erdőkben, a homokpadok, szigetek partjain.

A PET Kupáról szóló filmsorozat rendezője, Tóth Zsolt Marcell felfújható kajakjából gyűjtötte a szemetet, PET hajójuk, a PETKÁNY ugyanis túl nagy volt ahhoz, hogy partközelben manőverezzenek vele.
Fotó: Magyar Csaba, Természetfilm.hu

Az olyan gócpontok, mint például a jándi sziget időzített bombák: az áradásokkor ugyanis a palackokat újra hátára veszi a víz és lejjebb viszi. „Ha most elmennénk a jándi szigetre nem látnánk annyi palackot – mondja Toldi Zoltán tanár úr, aki a gimnázium Természetbarát Diákkörével gyakran jár ide szemetet szedni – de ez csak azért van, mert idén nem volt olyan magas az árhullám és a palackokat a Tisza egészen Záhonyig levitte.” A 2015-ös PET Kupának már nem csak a palackok gyűjtése a célja, hanem a nagyobb szennyezettségű helyek pontos felmérése is, folytatja Molnár Attila Dávid: „Egy térképre visszük fel majd a hatalmas PET kupacok, szigetek kiterjedését és magasságát. Ezek az adatok mindenki számára elérhetőek lesznek. Ebben a munkában is számítunk a helyiek segítségére: összeállítunk egy űrlapot, ezt kitöltve bárki be tudja jelenteni az ilyen helyeket a saját lakókörnyezetéből, a Tisza mentén. Az a célunk, hogy két éven belül nagyon pontosan tudjuk, hogy hol vannak a legmasszívabb lerakatok. Ugyanis, ha megkezdődik a szennyezés felszámolása, akkor érdemes lesz ezekkel a helyekkel kezdeni majd.”

Cigándon népviseletbe öltözött helyiek házi süteményekkel fogadják a megfáradt PET flottát.
Fotó: Magyar Csaba, Természetfilm.hu

A Felső-Tisza menti kis falvak lakosai eleinte gyanakodva figyelték a természetfilmesek ténykedését: „A helybéliek első reflexe az volt, hogy itt jönnek az okosok, akik meg akarják mondani, hogy mit hogy kell csinálni – emlékszik vissza Attila az első reakciókra –, de szerencsére nagyon hamar megértették, hogy mi nem oktatni jövünk, hanem velük együtt szeretnénk tenni valamit. A falvak lakói ma már szeretettel várnak minket. Lejönnek a Tisza-partra, fogadják a PET kalózokat, sokszor meg is vendégelnek minket saját készítésű étellel-itallal.”

„Zsurk, egy nagyon pici település” – veszi át a szót Pócsikné Vakula Ágnes – mindennek örülünk, bármivel is keresnek meg minket. Már az első PET Kupán is az egyik fogadóállomás voltunk. Egy dallal vártuk a PET flottát: „PET csónakom ring a Tisza vízén…” énekelte a kórus selyemkendőt lobogtatva a Tisza-parton.” A PET kalózok sem érkeztek azonban üres kézzel: pillepalackokból készült hangszerekkel zenéltek, a falu híres református templomában előadásokat tartottak, a következő évben pedig levetítették az I. PET Kupáról készült filmet. „Nagyon tetszett mindenkinek – folytatja a polgármester – büszkék voltunk, hogy szerepeltünk benne. Az időseknek bizony könnyes lett a szemük.”

A 2014-es II. PET Kupa győztese, a Vásárosnaményt képviselő Tisz(t)a PET legénysége: Dr. Pataki Piroska, Baghyné Vaszily Marianna, Balogh Eszter, Vargáné Kopócs Valéria, ifj. Haklik Sándor, Fehér Szilárd, Molnár Gábor, Vaska Péter.
Fotó: Szabóné Széles Erzsébet, Kissné Szabó Csilla

A települések lakói időközben a versenyhez is kedvet kaptak: elkezdtek saját hajókat építeni! 2014-ben, a II. PET Kupán indult az első olyan hajó, amely egy városhoz, Vásárosnaményhez volt köthető. Idén pedig már három település is indít egy-egy egységet: Cigánd, Vásárosnamény és Zsurk.

„A zsurki hajó egy fiatalember, Mező Gábor vezetésével épül. – meséli a polgármesterasszony – Tavaly már tervezett egy PET palackból készült autót, ami nagy sikert aratott a verseny rendezői és résztvevői körében. Nagyon csodálkoztam, amikor megláttam, mert egy visszahúzódó gyereknek ismertem meg. Nem is gondolná az ember, hogy egy rendezvénnyel egy ilyen kincset tudunk a felszínre hozni.”

Ma már azonban nem csupán a verseny által érintett városok érzik magukénak a rendezvényt! Több cég is a kezdeményezés mögé állt, és idén sokan közülük saját hajóval indulnak. A szervezők kiemelt figyelmet szentelnek annak, hogy a verseny végén maguk a hajók és a hajók által összegyűjtött szemét, ténylegesen szétválogatva kerüljön újrafelhasználásra. Cigándon ugyanis, nem csak a frissen sütött rétessel felpakolt, népviseletbe öltözött lakosok várják a PET flottát, hanem a motoros fűrészek is, amelyekkel feldarabolják a hajókat és maradványaikat újrahasznosítják. A verseny 2015-ös védnöke Vereckei Ákos olimpiai bajnok kajakozó, de újra ott lesz az indulók között Méder Áron vitorlázó, a tavalyi verseny PET Mestere, aki idén olyan PET hajóval indul, amivel Cigánd után tovább folytatja útját és egészen a Dunáig lehajózik.

PET-hajó-temető
Fotó: Magyar Csaba, Természetfilm.hu

A PET Kupa szervezői tervezik a rendezvény kiterjesztését a Tisza más szakaszaira, sőt mellékfolyóira is, például a Körösökre. „A legfőbb előrelépés azonban egy nemzetközi összefogás lenne román és ukrán hajóval és ottani civil együttműködő partnerekkel” – mondja Attila. „Nagyon lassú folyamat ez – veszi át a szót Toldi Zoltán – én már 30 éve harcolok a tisztább környezetért, és azt látom, hogy az embereket egy-egy ilyen akció meghökkenti, meghatja, de utána minden megy tovább ugyanúgy. A társadalomnak kellene alapvetően megváltoznia! Csak a fiatalok, az idősebbek közül pedig a nagyon elkötelezettek vesznek részt aktívan ezekben a mozgalmakban, ám ők nem a nagy többség.”

Fotó: Természetfilm.hu

A természetben egy PET palack körülbelül 200 év alatt bomlik le. Hazánkban évente csaknem 1,5 milliárd pillepalack kerül forgalomba, ez körülbelül 50-60000 tonna műanyag hulladékot jelent, körülbelül 150 palackot fejenként és egyes becslések szerint a mennyiségi növekedés még ma is elérheti az évi 15 százalékot. A világon a palackok 80 százaléka szeméttelepeken landol és nem az újrahasznosítóban. A statisztikák azt mutatják, hogy egy európai átlagpolgár csupán 100-200 métert hajlandó megtenni kezében a szelektálásra szánt szemetes zacskóval. Idehaza a forgalomba kerülő palackok 15-20 százalékát gyűjtjük szelektíven és csupán 7-8 százaléka hasznosul újra.

Egy ennyi embert megmozgató rendezvény megszervezése sem kis feladat! Az I. PET Kupán még csak négy hajó indult, de a logisztikai háttér biztosítása már akkor is komoly kihívás volt. Brinner Zoltán, a Temészetfilm.hu gyártásvezetője, stúdióvezetője így emlékszik vissza: „A munka kemény volt, hiszen Bilek Feri kollégám segítségével, kettőnknek kellett egy héten át a csapat szállását és étkezését biztosítani, kapcsolatot tartani az érintett önkormányzatokkal, a forgató stábokat koordinálni. A legnagyobb kihívást azonban az utolsó nap jelentette, amikor fáradtan, pihenésre vágyva, egy hirtelen jött probléma miatt még aznap éjjel meg kellett szervezni a forgató technika lebontását, elszállítását. Mindezt a sötét, sáros Tisza-parton, miközben a többiek már bőszen szórakoztak. De ez egy ilyen szakma: elsőként érkezel, utolsóként távozol!” Az idei verseny még nagyobb feladat lesz, hiszen az eddigi legnagyobb létszámú legénységet kell majd koordinálni.

A szervezők nagyon ügyelnek a biztonságra is. Kiemelt hangsúlyt fektetnek arra, hogy a hatóságok mindenről előre tudjanak: az útvonalról, a résztvevők számáról, a hajók felépítéséről. A pár nap alatt felépített hajók a hajózási hatóság engedélyével rendelkeznek, a vízimentők pedig egy lakóhajóval követik a PET flottát. Az I. PET Kupán, azon a hajón volt a filmes stáb bázisa is: „Itt állítottuk fel induláskor a napelemeinket, amik két 100Ah-s akkumulátort töltöttek napközben, hogy éjszaka is megújuló energiával tudjuk tölteni a kameráink akkumulátorát – meséli Magyar Csaba, a Természetfilm.hu IT menedzsere – Két operatőr és egy hangmérnök termelte a napi átlag 100 GB nyersanyagot, aminek a biztonságos (duplikált) mentéséről kellett gondoskodnom minden nap végén. És persze a megkapott lemerült akkumulátorokat is feltöltve kellett visszaadnom reggel. Ez idő alatt nem sok idő jutott alvásra, de megérte, remek élmény volt, remek társaságban!”

Varga Livius PET Kalauz átadja a verseny fődíját, az újrafelhasznált palackokból készült nyereményt,  Molnár Attila Dávidnak, az I. PET Kupa győztesének, a CsakPET csapat képviselőjének.
Fotó: Magyar Csaba, Természetfilm.hu

PET palackokból hajót építeni nem újdonság! A világon sokfelé megtették már. Sőt, szeméthajó versenyek is léteznek, melyek során az összetákolt hajókkal pár 100 métert kell megtenni. Ám ilyen, hogy a hajókat a természetből összegyűjtött, környezetszennyező PET palack szemétből építsék és rajtuk utazva még több hulladékot összeszedjenek, ilyen verseny nincs több a világon! Ez azonban több mint verseny, összehozza a környék lakosait egy cél érdekében, és immár három éve tettekkel hívja föl a figyelmet a környezet védelmére.

Hozzászólások

Ilyennek látták olvasóink az őszi üstököst

Ilyennek látták olvasóink az őszi üstököst

A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstökös őszi felbukkanását nagy várakozások előzték meg, ugyanis az előrejelzések arra mutattak, hogy látványos égi jelenséggel találkozhatunk. Az üstökös szeptember végi napközelségét követően jutott át az alkonyi égboltunkra, és bár a fényessége egy picit elmaradt a várttól, csalódást így sem okozott. Október közepén néhány napon keresztül szabad szemmel könnyen megpillanthattuk akár még városi égről is, ám eztán igen gyorsan halványodni kezdett, ráadásul a teliholdas időszak is akadályozta a megfigyelését a sok helyen felhős idő mellett. Ennek ellenére olvasóink közül sokaknak sikerült megfigyelni és fotózni is a távozó égi vándort, ezekből a felvételekből állítottunk össze egy csokorral.

Hogyan került lila homok a dél-ausztrál partokra?

Hogyan került lila homok a dél-ausztrál partokra?

Ausztrália déli partjaira időnként lilás-rózsás árnyalatú homok kerül a hullámverésnek köszönhetően, most kiderült, honnan származik.

Pusztított és épített is az ősi becsapódás

Pusztított és épített is az ősi becsapódás

Az óceán egy része ugyan elpárolgott, ám a 3,26 milliárd éves becsapódásnak köszönhetően az élet számára kedvezőbbé vált a világunk.

Felkapaszkodtunk a pokol szájához

Felkapaszkodtunk a pokol szájához

Az elképesztően változatos és gyönyörű azori São Miguel szigetén jártunk.

Egyre aktívabb az ember a sarkvidéken

Egyre aktívabb az ember a sarkvidéken

Az ipari aktivitás jelei 1992-2013 közti időszakban jelentősen növekedtek az északi sarkvidéken és annak közvetlen környezetében.

National Geographic 2024. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

15 900 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlapNational Geographic 2024. augusztusi címlapNational Geographic 2024. szeptemberi címlapNational Geographic 2024. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket