Vállalatok kerestetnek a klímavédelemért

Fotó: Profimedia

A Természetvédelmi Világalap partnereivel 100 olyan nagyvállalat keres, melynek vezetői tudományos alapokon számítják ki szén-dioxid-kibocsátásukat, és igyekeznek csökkenteni azt. A hazai 20 legnagyobb kibocsátó vállalatból mindössze kettőnek van komoly, számszerűsített kibocsátáscsökkentési célja.

A WWF a globális vállalati éghajlatvédelmi program keretében több mint 100 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás csökkentését érte el. A 2000-ben életre hívott „Climate Savers (Klímavédők)” program célja, hogy a résztvevő 29 globális, piacvezető vállalat az éghajlatváltozás káros hatásainak elkerülése érdekében, tudományos alapokon nyugvó vállalásokat tegyen, és azok végrehajtását ellenőrizze is. Mindezt az éghajlatváltozásért leginkább felelős üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentést célzó intézkedések bevezetésével érik el. A jelenleginél azonban több vállalatra, és komolyabb szén-dioxid-kibocsátáscsökkentésre van szükség a globális felmelegedés megfékezéséhez. Ennek érdekében a WWF, az ENSZ Global Compact, a CDP (Szén-dioxid Közzétételi Projekt) és a WRI (Világ Erőforrásai Intézet) által létrehozott „Tudományosan Megalapozott Célok” névre hallgató kezdeményezés most azt tűzte ki célul, hogy 2015 végéig 100 olyan vezető vállalatot toboroz, akik tudományos alapokon számítják ki szén-dioxid-kibocsátási céljaikat. A vállalatok segítségére új módszertant is kidolgoztak, támogatva a cégeket, hogy a kevésbé megalapozott célszámok helyett tudományos alapokon, a számukra leginkább megfelelő kibocsátáscsökkentést adják meg. Ez a módszertan figyelembe veszi az egyes szektorok gazdasági fejlődési pályáját és megtakarítási lehetőségeiket is.

„Annak érdekében, hogy a globális felmelegedés szintje az ipari forradalom előtti időszakhoz képest ne haladja meg a 2 Celsius-fokot, elengedhetetlen, hogy a vállalatok is felmérjék a saját szén-dioxid kibocsátásának csökkentési lehetőségeiket, és ehhez mérten tegyék meg vállalásaikat. A világ 500 legnagyobb cégének 80 százaléka már meg is tette fölajánlását, de csak töredékük tűzött ki maga elé komolyabb célokat” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország éghajlatváltozás és energia programjának vezetője.

A tudományos alapokon nyugvó vállalásokkal egyrészt csökkenthetik saját energiafogyasztásukat – ez pénzügyi megtakarítással is járhat –, másrészt egyértelmű  üzenetet küldhetnek azon döntéshozók felé, akik közvetlenül vagy közvetve befolyásolhatják a 2015 decemberében esedékes éghajlatvédelmi tárgyalásokat.

A CDP (Szén-dioxid Közzétételi Projekt) egyik friss elemzésében (Mind the Science) a világ összes szén-dioxid-kibocsátásának 9 százalékáért felelős, 70 legjelentősebb energiatermelő illetve fogyasztó vállalatot vizsgálta. Ezek közül csak huszonnyolcnak volt tudományos alapokon számított vállalása, pedig megalapozott szén-dioxid-kibocsátási célokat vállalni és azokat megvalósítani nem ellentétes a gazdasági növekedéssel. Ellenkezőleg, a vállalások teljesítése költségcsökkentéssel járó innovációkat generál és hosszútávon javítja a megtérüléseket, miközben új piaci lehetőségeket is nyit a vállalatok számára.

„A British Telecom-nál biztosak akartunk lenni abban, hogy amit el akarunk érni, annak egyrészt az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is van hozzáadott értéke, másrészt pedig tekintetbe veszi a gazdasági elvárásokat is. Úgy véljük, hogy a megalapozott kibocsátáscsökkentési célok a vállalati növekedést is képesek segíteni” – magyarázta Gabrielle Ginér, környezeti fenntarthatósági vezető.”

A WWF Magyarország megvizsgálta az Európai Unió rendszerében részt vevő hazai vállalatokat, amelyek egyben a legnagyobb hazai üvegházhatásúgáz-kibocsátóknak is tekinthetők. „Átnéztük a 20 legnagyobb kibocsátó vállalat nyilvánosan elérhető jelentéseit és arra voltunk kíváncsiak, vannak-e a cégeknek kibocsátáscsökkentési céljaik, és ha igen, milyen módszertan alapján számolták ki azokat” – mondta el Vaszkó Csaba.

Az eredmény lehangoló. A nyilvánosan elérhető jelentéseket és vállalati stratégiákat tekintve csak kettőnek van komolyan vehető, számszerűsített kibocsátáscsökkentési célja. Ez nem jelenti azt, hogy a vállalatok egyike sem hajt végre ilyen jellegű beruházást, de nincsenek hosszú távú, megalapozott és világosan kommunikált vállalásaik, bár ezek a vállalatok felelősek a hazai szén-dioxid-kibocsátás 51 százalékáért.

„Hazai tekintetben az éghajlatváltozást leginkább az olyan extrém eseményeken keresztül érzékelhetjük, mint a váratlan időben és intenzitással érkező árvizek vagy az elhúzódó száraz időszakok. Ezekre a jelenségekre az energetikai, mezőgazdasági vagy feldolgozóipari vállalatok, valamint azok beszállítói sok esetben nagyon is érzékenyek, ezért van szükség tudatos és összehangolt stratégiára” – javasolta be a program vezetője.