Felébredt a Philae leszállóegység

Fotó: ESA

A német (DLR) és a francia (CNES) űrkutatási hivatal bejelentése szerint sokadik nekifutásra, 2014. Június 13-án, késő este, 22:28 perckor sikerült 85 másodpercre kapcsolatot létesíteni a november közepén hibernálódott robottal, és „anyaűrhajóján”, a Rosetta űrszondán keresztül letölteni 300 adatcsomagot a rajta lévő nyolcezerből.

„A Philae jól van, működési hőmérséklete mínusz 35 Celsius-fok, tápegységének teljesítménye pedig 24 watt, miközben már 19 watt is elég ahhoz, hogy kommunikálni tudjon a Rosettával – mondta Stephan Ulamec német projektvezető, aki szerint a leszállóegység készen áll arra, hogy további műveleteket hajtson végre. A robot egyelőre csak önmagáról küldött adatokat – például a hőmérséklet és a napsütés alakulásáról -, de ezekből kiderül, hogy elegendő napfényt vesz fel a kapcsolattartáshoz, és műszerei mind megfelelően működnek.

A letöltött adatok közt találtak korábban keletkezetteket is, amiből a kutatók arra következtetnek, hogy a Philae már napokkal ezelőtt feléledt, csak a Földdel való kapcsolatfelvétel funkciója utolsóként lépett működésbe. Az üstökös, rajta a robottal, mintegy 300 millió kilométerre van a Földtől.

A nyugat-európai űrközpontokban nagy megkönnyebbüléssel fogadták a Philae „feltámadását”. „Nagyon boldogok vagyunk. Most nagy az esély, hogy ’tudományt csináljunk’ az üstökösrobottal” – mondta Stephan Ulamec.

A kutatók megpróbálnak módosítani a Rosetta pályáján oly módon, hogy hosszabb lehessen a kapcsolat az űrszonda és leszállóegysége között, és parancsokat lehessen küldeni a robotnak új mérésekre, további tudományos adatok gyűjtésére. Ha sikerül újratervezni a Rosetta pályáját, október közepéig is fennmaradhat a kapcsolat, a jelenleg a Nap felé tartó és azt legjobban augusztus közepén megközelítő, leszállóegységgel. A Philae 2015 őszig marad olyan helyzetben, hogy napenergiával töltődjön fel. A tudósok remélik, hogy a Philae újraindulása segít meghatározni a pontos helyét is. Bár a korábban kapott képek és mérési adatok alapján sikerült leszűkíteni a landolási körzetet, a leszállás pontos helye még mindig rejtély.

Fotó: ESA

A Philae tízéves utazás után 2014. november 12-én landolt az üstökös egy árnyékban lévő felszínén, ahol rövid adatgyűjtés után napelemes tápegységei lemerültek. Előtte, 54 órán át folyamatosan dolgozott, mind a tíz, fedélzetén lévő berendezését használta, jelentős mennyiségű adatot küldött a Földre. A Nap energiájára volt szükség ahhoz, hogy újra felébredjen és elkezdjen kommunikálni az európai irányítóközponttal.

A Rosetta-misszió az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) legnagyobb projektje, amelynek révén a tudósok bepillanthatnak a 4,6 milliárd éves Naprendszer keletkezésébe.