Grönlandon rekordgyorsaságú az olvadás

A jelek arra mutatnak, hogy a közelmúltban tapasztalt stagnálást követően növekszik a grönlandi jég olvadásának mértéke.

Grönland, Kangerlussuaq közelében
Fotó: Profimedia
A hűvös tavasz során nagyrészt fagyott állapotban maradt Grönland hatalmas jégtakarója, a 2015. júniusi és a július eleji meleg a jégréteg csaknem felét megolvasztotta, ez nagyobb olvadásnak számít, mint az év ebben a szakaszában elvárható lenne.
A térképen a piros szín jelzi a jégtakaró olvadását.
Illusztráció: Polar Portal
Az olvadás következménye az egész bolygóra hatással van: befolyásolja mind a tengerszint változását, mind a Golf-áramlat sebességét. Ahogyan a hőmérséklet növekszik, a nyári olvadások rendszeressé válnak. A közelmúltban tapasztalt felmelegedés már ki is fejtette hatását és ezzel olyan területeken vezetett jégolvadáshoz, amelyeket korábban stabilnak gondoltak, sőt egyes gleccserek is gyorsabban érik el a tengert.
Grönland fölött folyamatos magas légnyomást érzékelnek 2015. június közepe óta. A közelmúltban pedig egy ilyen ¯_(ツ)_/¯ vállvonást utánzó emotikonhoz (hangulatjel) hasonlítják a futóáramlatot (egyes időmegfigyelők inkább omega jellel rokonítják), mely az európai hőhullámot okozza, és szintén hozzájárul a megszokottnál melegebb időhöz Grönlandon.
A meleg levegő áramlása Európa fölött, 2015. július 1-jén.
Forrás: Earth Simulator
Az Európában mért hőmérsékletek még megdöbbentőbbek, 38 Celsius-fokos hőség tombol Spanyolországtól Hollandiáig, de a -1 és +4 fok körüli hőmérséklet katasztrofális hatással van a grönlandi jégtakaróra. A National Snow and Ice Data Center becslései szerint jelenleg a jégtakarónak durván fele olvad, ami az év ezen szakaszában szokásos 25 százaléktól jóval eltér.
Ha a normálisnál magasabb hőmérséklet mellett Grönland jégtakarója egy ideje már fokozatosan sötétedik. Az idei a valaha volt harmadik legsötétebb a kora júliusi időszakban.
Minél sötétebb a jég, annál többet nyel el a napsugárzásból, így az olvadás mértéke egyre fokozódik. A szél ideszállíthatja a port és kormot a távoli erdő- és bozóttüzekből, ami azután lerakódik a jég felszínén. Nincsenek biztos információk azt illetően, hogy a jelenleg Alaszkában és Kanadában tomboló tüzek milyen hatással vannak a grönlandi jégrétegre. Annyi biztos, hogy 2012 júliusában a Szibéria különböző pontjain levő tüzekből érkező korom a magas hőmérséklettel párosulva rekordot döntött: a jégtakaró 95 százaléka olvadt el egyetlen hét leforgása alatt. Ez az esemény aztán hozzájárult a valaha volt legnagyobb éves jégveszteséghez: 2012 júniusa és 2013 júniusa között a sziget 474 gigatonna jéggel lett szegényebb.
Az idei hirtelen emelkedés nem szükségszerűen jelez ilyen óriási mértékű olvadást. A folyamatosan emelkedő hőmérséklet és a bozóttüzek a 2012-es nagyságú olvadások 2100-ra rendszeressé válhatnak. Mindemellett a csaknem 3 millió köbkilométernyi jég nem fog a közeljövőben eltűnni, de az olvadásban bekövetkező, akármilyen kismértékű gyorsulás is jelentős globális következményekkel járhat.
A jégpáncél olvadása és a tengerszint emelkedése összefügg. A jégolvadás az 1990-es évek óta megfigyelt tengerszint-emelkedés 30 százalékáért tehető felelőssé. Az elmúlt két évtizedben Grönland hozzájárult a tengerszint emelkedéséhez. Ez a folyamat előreláthatóan folytatódni fog, ahogy a bolygónk melegszik, ezzel a parton fekvő városok is veszélybe kerülnek, és dollártrilliónyi kár várható.
A tengerszint emelkedésén felül az édesvíz beáramlása lassíthatja az Atlanti-óceán döntő fontosságú, sarkok felé hőt szállító áramlatait. Amennyiben ez a jelenség továbbra is fennáll, csökkenhet a tápanyag mennyisége az Atlanti-óceán északi felén és a világ óceánjainak más áramlataira is hatással lehet.
Forrás: Scientific American