Helén, Kaldixtusz2024. október 14., hétfő
Föld

A globális felmelegedés következményei

2015.07.29.Erdélyi Ilona
National Geographic Magyarország

Az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) szerint 2015 júniusa volt a legmelegebb június a Földön, az 1880-as évek, a mérések kezdete óta.

Fotó: Profimedia

Az év első hat hónapjában szintén rekordhőmérsékleteket mértek, ami a globális felmelegedés folytatódásáról tanúskodik. 2014 volt a valaha mért legmelegebb esztendő, ekkor a szárazföld és az óceánok felszínén júniusban mért átlaghőmérséklet 0,88 Celsius-fokkal haladta meg a 20. századi átlagot – olvasható a NOAA közleményében. A korábbi, júniusi rekordhőmérsékletet 2014-ben mérték, az év első hat hónapjáét pedig 2010-ben.

A 2015 első félévének átlaghőmérséklete 0,85 Celsius-fokkal haladta meg a 20. századi átlaghőmérsékletet. Az északi-sarki jégfelület júniusban 906 495 négyzetkilométer volt, 7,7 százalékkal kevesebb, mint az 1981-2015 közötti időszak átlaga. 1979 júniusa, a műholdas megfigyelések kezdete, óta most mérték a harmadik legkisebb jégfelületet. A Déli-sarkvidéken a jégfelszín 984 195 négyzetkilométer volt, 7,2 százalékkal kisebb, mint az 1981-2010 közötti időszak átlaga.

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC), amely 2014-ben tette közzé a nemzetközi kutatások alapján készült legutóbbi jelentését, kimutatta, hogy „a szárazföld és az óceánok felszínének hőmérséklete világszerte mintegy 1Celsius-fokkal nőtt (a 20. század kezdete óta), és Afrika, Ázsia, Észak- és Dél-Amerika egyes részein a növekedés eléri a 2,5 Celsius-fokot is. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár 2015 júliusában figyelmeztetett arra, ha semmi sem történik, a felmelegedés az évszázad végére elérheti az 5-6 Celsius-fokot is.

Az enyhe szelek és növekvő hőmérséklet kíséretében Dél-Amerikába visszatért az általános felmelegedés fokozta El Nino. El Niño akkor keletkezik, ha a Csendes-óceánban egy nyugat-keleti irányú meleg tengeráramlás jelenik meg, ami elnyomja az Antarktisz felől érkező hideg Humbold- és Perui-áramlást. A tudósok attól tartanak, hogy ez az időjárási jelenség a világhírű csendes-óceáni Galápagos-szigetek biológiai sokszínűségét is veszélyezteti.

Eduardo Espinoza vizsgálatra visz egy leguánt, 2015. július 16-án.
Fotó: phys.org

Eduardo Espinoza, a Galápagos Nemzeti Park tengerkutatási igazgatója centiméterrel és mérleggel a kezében méricskéli a Santa Cruz szigetén élő tengeri leguánokat, hogy feltárja, milyen hatással van az El Nino a fajra. Az őskorból származó tengeri leguánok csak algákkal élnek, és amikor kicsik, a part közeli algamezőkből táplálkoznak. Az El Nino következtében csökkenhetnek az algamezők, sok faj közülük máris pusztulásnak indult. A rendszertelen időközönként jelentkező El Nino magas hőmérsékletet idéz elő a Csendes-óceán térségében, egyes övezetekre heves esők zúdulnak, máshol szárazság van és gyenge szél. A tudósok szerint az általános felmelegedés okolható e potenciálisan pusztító jelenség gyakoriságának növekedéséért.

Az Ecuadortól 1000 kilométernyire fekvő Galápagos-szigetek tengeri élővilága különösen veszélyeztetett. 1997-ben és 1998-ban az El Nino már lecsapott az UNESCO világörökségi listáján szereplő területre, maradandó nyomokat hagyva maga után: kifehéredett az egyik korallzátony, és drámai módon csökkent a pingvin-, a kormorán-, fülesfóka- és a leguánállomány.

Judith Denkinger biológus, a quitói San Francisco Magánegyetem Tengertudományi Intézetének akkori munkatársa szerint, ebben az időszakban a leguánok súlya csökkent, és több centiméterrel rövidebb lett a testük. A hatvan évig élő hüllők 2001-ben visszanyerték eredeti átlagtermetüket. Egy akkori számlálás szerint a populációt 700 ezer egyedre becsülték.

A jelenlegi El Nino, amely néhány hónapja kezdődött és várhatóan 2016-ig tart, a fülesfókákra is hatással van, Espinoza szerint. A jelenség csúcspontján gyakran lehet látni csupa csont és bőr borjakat. Az óceán felmelegedésével ugyanis csökken a halállomány, és a fókáknak messzebbre kell úszniuk eleségért. A szigeteken élő fajok, jelenleg képesek túlélni az éghajlati rendellenességeket – ezt a képességüket nevezik rugalmasságnak -, de ha változások túl gyorsan következnek be, az állatvilág nem lesz képes alkalmazkodni, sokan elpusztulnak és csökken a születések száma.

A Galápagos-szigeteknek hihetetlen biológiai sokszínűsége – a világon itt él a legtöbb endemikus faj, az óriás szárazföldi teknősöktől a leguánokon és a tengeri madarakon át egyes cápafajokig – jelenti a terület legnagyobb kincsét, de egyben a legnagyobb sérülékenységét is: az éghajlatváltozás végzetes lehet egyes ökoszisztémákra és számos faj kipusztulását okozhatja.

A globális felmelegedés hazánkat sem kíméli. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)  honlapján közzétett legfrissebb tanulmányából kiderül, még hosszabb hőségriadókra és több trópusi éjszakára lehet számítani a jövőben.

A tartós kánikula miatt az országos tiszti főorvos az OMSZ előrejelzései alapján a legmagasabb fokozatú hőségriadót rendelte el 2015. július 4-től 8-ig, majd az előrejelzések alapján a július 17-től július 19-ig újabb hőségriadót adott ki az ország egész területére.

Lakatos Mónika, Szabó Péter, Szépszó Gabriella, tanulmányukban leírták, a másod-, illetve harmadfokú hőségriadó kritériuma a 25, illetve a 27 Celsius-fokot elérő napi középhőmérséklet tartós, legalább 3 egymást követő napon történő fennállása. A nyári hónapok bármelyikében kialakulhat ilyen hőség, de jellemzően júliusban és augusztusban fordulnak elő forró periódusok.

A valóban komoly egészségügyi kockázatot jelentő, 27 fokot is meghaladó középhőmérsékletű hőhullámok csak elvétve alakultak ki a kilencvenes évek előtt. A legtöbb ilyen nap ebben az évtizedben, két egymást követő évben, 2012 és 2013 nyarán volt Budapesten. 2012-ben több mint három hetet tett ki a komoly hőhullám, összesen. A leghosszabb és legintenzívebb hőhullámot 1994-ben kellett elszenvedni a budapestieknek, ekkor 11 egymást követő napon nem csökkent 27 Celsius-fok alá a napi középhőmérséklet.

A hőségperiódusok különösen a városlakók számára megterhelőek. A városok belseje felé haladva a hőmérséklet általában magasabb, mint a külterületen, ez a hőtöbblet az úgynevezett hősziget jelensége. A sűrű beépítettség, a csökkenő átszellőzés, a burkolatok megléte, az alacsony növényborítottság, mind-mind olyan tényező, amik hozzájárulnak a városi hősziget kialakulásához. Ezeken kívül a közlekedés, fűtés és különböző ipari tevékenységek során a levegőbe kerülő hő, vízgőz, szennyező anyagok is módosíthatják a városok klímáját. A hősziget mértéke hőhullámok idején akár 5–10 fokot is elérhet, így különösen megterhelő lehet.

A meteorológusok kiemelték, hogy az is nagyon igénybe veszi szervezetünket, ha a nappali magas hőmérséklete mellett, éjszaka sem megy 20 fok a hőmérő higanyszála. A legtöbb trópusi éjszaka 1992 nyarán volt. 2012-ben és 2013-ban csaknem négy hetet tett ki a trópusi éjszakák száma. 2014 nem kifejezetten a hőhullámokról nevezetes, de a szokásosnál melegebb és egyben rendkívül csapadékos nyáron 17 ilyen éjszaka volt. 2015-ben – az eddigi mérések szerint – 12 trópusi éjszakát rögzítettek a meteorológusok.

A tanulmány szerint a „nagy stresszt jelentő” harmadfokú hőségriadós napok gyakorisága a következő évtizedekben kisebb, országos átlagban évi 2-9 napos növekedést mutat, míg a 21. század végére várhatóan, átlagosan 12-26 nappal emelkedik. Az éghajlat természetes változékonyságából adódóan ez azt jelenti, hogy lehetnek olyan évek, amikor összesen egy hónapnál is hosszabb ideig élhetünk át ilyen extrém meleg napokat, ugyanakkor előfordulhatnak olyan évek, amikor az átlagosnál kevesebb hőhullám lesz. A hőségriadók területi eloszlását tekintve a legnagyobb gyakoriságnövekedést az egyébként is melegebb délkeleti területeken valószínűsítik a modelleredmények.

Lakatos Mónika elmondta, az üvegházhatású gázokkal (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) az a probléma, hogy nagyon hosszú a légköri tartózkodási idejük, és ez alatt nagyon távolra eljutnak kibocsátás helyüktől. A jelenlegi lokális kibocsátások globálisan akár száz év múlva is érzékelhetők lesznek. A globális légkörmegfigyelő rendszer adatai szerint ennek a három gáznak a légköri koncentrációja sohasem ért el olyan mértéket, a megfigyelések kezdete óta, mint most, tehát folyamatosan dúsulnak a légkörben.

Az éghajlatkutató ismertette: 1850 óta a kontinensek és óceánok együttesen egy fokot melegedtek. Ha a melegedés eléri a 2-4 fokot, visszafordíthatatlan következményekkel jár majd. A különféle területek különböző mértékben melegszenek: a kontinensek belseje, például a Kárpát-medence régiója is jobban melegszik, mint a globális átlag.

A globális tengerszint, megfigyelések kezdete óta, átlagosan, hozzávetőlegesen 20 centiméterrel magasabb, de a 2 Celsius-fokos globális felmelegedés már egyméteres emelkedéssel járhat.

Hozzászólások

Eltúlozták a madagaszkári zafírbányászat hatásait

Eltúlozták a madagaszkári zafírbányászat hatásait

A világ leginkább egyedi élővilágú szigetén az erdők pusztítása elképesztően súlyos a vadvilágra, élőlényekre nézve.

Ezért lehet olyan magas a Mount Everest

Ezért lehet olyan magas a Mount Everest

A bolygónk legmagasabb hegye mintegy 200 méterrel magasabb a Himalája többi nagy csúcsánál, kiderült, mi segíthette abban, hogy ilyen nagyra nőjön.

Égi jelenségek 2024. október második felében

Égi jelenségek 2024. október második felében

Megint telihold lesz, aminek a potenciális üstökösészlelés miatt most kevésbé örülünk, lesz viszont együttállásunk is, és átállunk a téli időszámításra.

Bolygó létezését igazolták Barnard-csillag körül

Bolygó létezését igazolták Barnard-csillag körül

A Barnard-csillag a Naphoz legközelebbi magányos csillag, 5,9 fényév távolságban van tőlünk.

A Ceres törpebolygó egykor óceánvilág lehetett

A Ceres törpebolygó egykor óceánvilág lehetett

Az égitest fagyott kérgét több mint 90 százalékban vízjég alkotja ma is egy új kutatás alapján.

National Geographic 2024. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

15 900 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlapNational Geographic 2024. augusztusi címlapNational Geographic 2024. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket