Mennyit is dobunk ki?

Fotó: Profimedia

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai alapján évente 1,3 millió tonna élelmiszer alapanyag vagy készétel, azaz a megtermelt élelmiszerek mennyiségének 30 százaléka válik hulladékká világszerte. Csak Európában mintegy 29 millió tonna tejipari terméket, azaz a teljes termelés 20 százalékát pazaroljuk így el. Magyarországon az Élelmiszerbank adatai szerint a háztartásokban évente 400 000 tonna, vagyis fejenként körülbelül 40 kilogramm élelmiszer romlik meg vagy válik feleslegessé.

A magyar családok 42 százaléka rendszeresen dob ki élelmiszert, 10-ből 8 esetben érzékelt   minőségváltozás, az esetek ötödében pedig a szavatossági idő lejárta miatt, vagy csak azért, mert megmaradt. A magyar háztartásokban pékáruk, főtt ételek, zöldség és gyümölcs, húsféleségek, valamint folyékony élelmiszerek kerülnek a leggyakrabban a kukába és a lefolyóba – derül ki a Tetra Pak országos felméréséből. A nyáron fokozottan előforduló élelmiszerromlás és élelmiszerpazarlás csökkentéséért szinte mindenki (96%) igyekszik valamit tenni, ugyanakkor a megkérdezettek kétharmada nincs tisztában a megfelelő csomagolás minőségvédelmi szerepével.

Tetra Pak Hungária Zrt. 2015 júliusában – az NRC Piackutató Intézet bevonásával – 1200 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív kutatást abból a célból, hogy felmérje az élelmiszerpazarlás okait, az eredmények közreadásával pedig segítse ennek megelőzését.

A megkérdezettek 4 százaléka napi, 27 százaléka heti, 11 százaléka pedig havi gyakorisággal (összesen 42%) dob ki élelmiszert. A magyar háztartásokban legtöbbször pékáru (53%), főtt étel (43%), zöldség és gyümölcs (35%), húsfélék és felvágottak (22%), valamint folyékony élelmiszerek, vagyis tej és gyümölcslé (16%) továbbá egyéb tejtermékek (13%) válnak hulladékká.

A válaszadók döntő többsége,  82 százaléka azért dobja ki az élelmiszereket, mert úgy látja vagy úgy érzi, hogy megromlott. 10 százalék azért válik meg az élelmiszerektől, mert lejárt a szavatossági ideje, 8 százalékuk pedig azért, mert megmaradt, vagy az élvezeti értéke csökkent.

A felmérés eredményei arra utalnak, hogy szinte mindenki – a válaszadók 96 százaléka – tudatosan törekszik arra, hogy minél kevesebb élelmiszer váljon hulladékká. Ez tükröződik a vásárlási szokásainkban is: a megkérdezettek 67 százaléka odafigyel arra, hogy lehetőség szerint csak a szükséges mennyiséget vigye haza, 37 százalék pedig lehetőleg hosszan eltartható termékeket vásárol. 30 százalék azoknak az aránya, akik ahelyett, hogy kidobnák a csökkent minőségű élelmiszert inkább – pl. komposztálással vagy állateledelként – újrahasznosítják.

A felmérésből ugyanakkor az is kiderült, hogy a fogyasztók alig ismerik a csomagolás szerepét az élelmiszerek minőségének megőrzésében. A folyékony élelmiszerek esetében a felmérésben részt vevők mindössze 17 százalék ügyel arra, hogy azokat visszazárható csomagolásban vásárolja. Az pedig, hogy milyen típusú csomagolóanyag védi leginkább az érzékeny élelmiszereket a különféle környezeti minőségrontó hatásoktól, egyáltalán nem ismert. A válaszadók 36 százaléka tartja a megfelelő védelemnek az italos kartont, ezt 46 százalékkal megelőzi az üveg csomagolás. Legkevesebben a műanyag palackot, valamint a fémdobozt tartják alkalmasnak a folyékony élelmiszerek minőségének védelmére.