Ártalmas anyagok lakásunkban

Fotó: Profimedia

A mesterségesen létrehozott környezet tele van az egyre fejlődő kémiai ipar termékeivel. Nézzük meg, melyek lehetnek károsak egészségünkre.

Egy lakásfelújítás előtt, miközben az üzletben válogatunk a festékek, tapéták között érdemes az összetevőkre is vetnie gy pillantást. Átlagosan öt van belőlük. Ezek: színezőanyag azaz pigment, töltőanyag (kréta, habkőpor), ettől kap testet a festék, kötőanyag, melyet oldószerrel szoktak hígítani, mivel a tiszta kötőanyag túl sűrű. Az oldószer illékony anyag, száradás után gáz halmazállapotúvá válik. További összetevők az adalékanyagok, melyek meggátolják a bőrösödést, segítik a gyors száradást és a tartósítanak.

Tartósítókként leggyakrabban az ammóniával és a formaldehiddel találkozunk, mint egészségkárosító anyagokkal. Az összetevők közül oldószerként használhatnak acetont, benzolt, etilén-glikolt, metil-alkoholt, triklór-etilént, ezek szerves, illékony anyagok, azaz a VOC-ok (volatile organic compound) csoportjába tartoznak. A lakásban kipárolgó VOC fejfájást, köhögést, asztmaszerű tünetet, torok- és szemirritációt, szédülést, mellkasi fájdalmat, kimerültséget idézhet elő. Használat közben elég sokat belélegzünk ebből az oldószerből, tehát a festést száraz, de ne túl meleg időben végezzük, fontos az is, hogy a frissen festett helyiséget ne vegyük azonnal birtokba, hagyjuk szellőzni. Vajon mennyi ideig párolognak ezek az illékony anyagok? Simon Gergely a Greenpeace vegyi szakértője szerint akár 1-2 évig is, a párolgást befolyásolja a hőmérséklet és a kinti levegő is, majd a következőt javasolja: „ha meleg időben festettünk, különösen ha alacsony VOC tartalmú festékkel, akkor nyáron 1-2 hónap intenzív szellőztetés a káros anyagok nagy részétől megszabadít minket, de a rendszeres szellőztetésről később se feledkezzünk meg. Csecsemők agyi fejlődését károsíthatja a VOC, ezért baba születése előtt, vagy ne fessünk vagy csak vízbázisúval, mésszel tegyük.”

A VOC-tartalom, a termékek összetételében ezeknek a szerves illékony vegyületeknek a tömegét fejezi ki gramm/liter mértékegységben. Festék vásárlásakor figyeljünk, hogy ez a tartalom alacsony legyen, a VOC határértéke az EU-ban 30 gramm literenként.

A tapéták között természetesen a szépet, strapabírót, jól tisztíthatót, könnyen felrakhatót keresünk, és szempont az is, hogy az idők során ne szakadjon el. Kicsit kiábrándító a  mother nature network amerikai környezetvédelmi honlapon lévő tartalom, ami arról szól, hogy néhány bevizsgált tapéta ólmot, ónt, kadmiumot, krómot és antimont tartalmazott.

Simon Gergely elmondja, ezek az anyagok olyan kémia reakciók során kerülhetnek a tapétába, amikor a reakció katalizátorában van fém, így lehet benne antimon. Előfordulhat az is, hogy a tapétákat újrahasznosított PVC-ből gyártják, így tartalmaznak toxikus anyagokat, ftalátokat. A gyúlékonyság ellen például brómozott égésgátlót adnak a tapétához.

Manapság népszerűek a PVC burkolatok. Ezek azonban tartalmaznak egészségkárosító ftalátot, kipárolgása veszélyes a májra, vesére. „Egy kutatás során sok ftalátot mutattunk ki a háziporban, mert a PVC termékekben, gyakori a 10-30 százalékos ftaláttartalom és ezek folyamatosan párolognak a termékből” – magyarázza Simon Gergely.

A formaldehidről, eddig nekem a temetkezésben használt balzsamozás jutott eszembe. Nem gondoltam, hogy a lakókörnyezetünkben is megtalálható, sőt a dohányfüstben és az autómotorok égéstermékeiben is. A kockázatos.hu információi szerint természetes úton is létrejön  például anyagcseretermékekként, növényi és állati szervezetekben, sőt az emberi szervezetben is. Az építőiparban gyanták előállításához használják, a faiparban fatermékek ragasztóanyaga, mint műgyanta, a vegyiparban egyes műtrágyák adaléka.

A formaldehidet a WHO 2004-ben rákkeltő hatású anyaggá minősítette. A beltéri levegőben irritálja a szem és a felső légutak nyálkahártyáját, asztmás embereknél pedig a tünetek erősödését válthatja ki. Ha az irritáció folyamatosan fennáll, fejfájás, fáradtság, rossz közérzet alakul ki.

A fából készült bútorok, padlók, ajtók, ablakkeretek, a falak szigetelőanyagai (hang- és hőszigetelő habok) is tartalmazhatnak formaldehidet. Bútoraink zöme nem tömörfa, hanem farostlemez, háncslemez, az ebből készült, laminált bútorokat műgyantával préselik össze, valamint használnak formaldehid tartalmú szintetikus ragasztót is.

Érdekesség, hogy még a teafilterben is van. A filter előállításához ugyanis klórral fehérített papírpépet és formaldehid-ureát tartalmazó, nedvességre nyúló műgyantát kevernek össze.

Ezek után új alapokra helyeztem a lakásfelújítási tervemet: mésszel festem le a falakat, mivel nem jól színezhető, maradok a fehérnél, esetleg valami pasztelszínűnél, és lemondok a gyorsan elkészíthető filteres teáról.