Szellőztetés termesz módra
A termeszek módfelett kényes rovarok: csak olyan helyen maradnak meg, ahol a hőmérséklet és a páratartalom is állandó.
A melbourne-i városi tanács épülete
Fotó: Profimedia
Mi, emberek hasonlóan igényesek vagyunk. Afrika és Ausztrália sivatagaiban a nagy hőingásnak ellenálló termeszvárak, pontosabban az azokban működő levegőkeringető, hőmérséklet-stabilizáló szellőzőrendszer sok épülettervező számára szolgált követendő mintául. Az uralkodó széliránynak, illetve a Nap járásának megfelelően tájolt épületek legfeltűnőbb részei az olykor több méter magas kürtők: ezeken jut ki a fölmelegedett, így könnyebb levegő, a helyébe pedig az épület oldalsó, talaj közeli légrésein bejutó hűs, friss levegő lép. Olyan jól működik ez az elv, hogy a termeszek a negyvenfokos külső hőingás dacára állandó hőmérsékletnek örvendhetnek váruk belsejében.
Fotó: Frans Lanting (termeszvár, balra). illusztráció: ngm
Mick Pearce építész a termeszvár szellőztetésének elvét vetette be a Zimbabwe fővárosában, Hararéban épült Eastgate tervezésekor. Szellőzőrendszere tizedébe került mint a hagyományos légkondicionáló rendszerek, működtetése pedig csak kétharmad annyi energiát emészt föl.
A melbourne-i városi tanács épületének szellőzése szintén a termeszlogikát követi, de sok egyéb környezetbarát megoldást is fölvonultat: a helyiségeket mennyezetben futó hidegvíz-vezetékek hűtik, az automatikusan megnyíló ablakok éjjelente beengedik a friss levegőt, a vizet a tetőn elhelyezett napkollektorok melegítik, a napfényt óriási, elforgatható faspaletták zárják ki, és az épület egyik oldalán zöldfal javítja a hőszigetelést.