Kezdjük komolyan venni?

Fotó: Profimedia

Tudtuk meg Kőrösi Csabától, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetőjétől a 2015. október 15-ei budapesti éghajlatvédelmi konferencián, majd hozzátette: figyelemre méltó, hogy elindult egy nagy volumenű tőkekivonás a fosszilis ágazatokból, elsősorban a széniparból. Csak az utóbbi 4-5 hónapban 10 milliárd dollárt vontak ki a szénalapú energiatermelésből, további 40 milliárd dollár kivonására lehet számítani rövid időn belül. Az Egyesült Államokban már tavaly is sokkal több befektetés ment a megújuló ágazatokba, mint az összes fosszilis ágazatba.

Ám ezen jó hírek hallatán még nem dőlhetünk elégedetten hátra, hisz az óceáni táplálékláncokat összeomlás fenyegeti az üvegházhatású gázok kibocsátása, a túlhalászat és a környezetszennyezés miatt. A világ óceánjait vizsgáló 632 publikált tanulmányra épülő friss eredmények szerint a klímaváltozás hatására csökken a tengeri fajok sokfélesége. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmány szerint az állatok korlátozott mértékben tudnak megbirkózni a melegedő vízzel, illetve az óceáni savasodással.
A dél-ausztráliai Adelaide Egyetem kutatói szerint az óceánok melegedése nyomán növekedni fog a planktonok száma, ám ez nem lesz pozitív hatással a táplálékláncra. „Több táplálék van a kisebb növényevők, úgy mint halak, tengeri csigák, garnélarákok számára, ám mivel a melegedés felgyorsítja az anyagcserét az állatok növekedési sebessége csökken” – mondta Ivan Nagelkerken, az egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy emiatt kevesebb zsákmány lesz a húsevők számára.
A szakember felhívja figyelmet, hogy az egyre nagyobb, oxigénben szegény óceánterületek, a túlhalászat és az óceánok közvetlen szennyezése megnehezítik a tengeri fajok alkalmazkodását az éghajlatváltozáshoz.

2014 óta masszív víz alatti hőhullám sújtja a korallokat. Az év végére a világ korallzátonyainak 38 százaléka fogja érezni ennek hatását és nagyjából 5 százaléka el is pusztul.

A korallzátonyok az óceánfenék mindössze 0,1 százalékát teszik ki, ám a tengeri fajok 25 százalékának biztosítanak táplálékot. Sokan attól tartanak, hogy az olyan ökoszisztémák, mint az ausztrál Nagy-korallzátony, amely korallborításának mintegy felét elveszítette az elmúlt 30 évben, 2050-ig további hatalmas pusztulást szenvedhet el, ha nem sikerül megfékezni az üvegházhatású gázok kibocsátását és a környezetszennyezést.
Az óceáni táplálékláncok összeomlása több százmillió embert fog közvetlenül érinteni, akiknek megélhetése, létfenntartása a tengeri eredetű élelmiszerektől függ. A korallzátonyok pusztulása továbbá súlyosbíthatja a part menti eróziót.

Egyes szárazföldi területek is veszélyben lehetnek. Egyes szakemberek szerint, bárhogyan harcolunk az éghajlatváltozás ellen, Miamit, News Orleanst és több más amerikai várost el fogja nyelni az óceán.

„Számos városunk jövője a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó döntésünktől függ, de számításaink szerint úgy tűnik, hogy némelyek számára már túl késő” – magyarázta Ben Strauss, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány vezető szerzője. „Nehéz elképzelni, hogyan tudnánk hosszabb távon megvédeni a floridai Miamit” – mondta Ben Strauss, a Climate Central amerikai civil szervezet tengerek szintjével foglalkozó részleg alelnöke.
A kutatók szerint a délkeleti szövetségi államban, Floridában található a víz által veszélyeztetett legtöbb amerikai nagyváros. A tudósok azokra a kritikus amerikai térségekre összpontosítottak, ahol jelenleg legalább 20 millió ember él – 40 százalékuk Floridában. Ben Strauss szerint a mészköves talajra épült Miamit a tenger vízszintjének emelkedésétől a gátak nem tudnák megvédeni.

A tanulmány szerint Florida után Kalifornia, Louisiana és New York állam forog a legnagyobb veszélyben. A zenéjéről és konyhaművészetéről ismert New Orleans máris süllyedőben van. Sokkal rosszabbak a kilátásai, mint Miamié – vélte Strauss.
A kutató szerint 4,9-9,9 méterrel emelkedik a tengerek szintje, ha 2100-ig semmi sem történik a fosszilis energiahordozók fogyasztásának csökkentése érdekében. A vízszintnövekedés várható időpontját azonban Strauss nem tudta előre jelezni.
New York városa szintén veszélyben van, a legrosszabb forgatókönyvek szerint a megaváros 2085 után már nem lesz lakható.
A Climate Central honlapján elhelyezett kalkulátor segítségével nyomon követhető az általános felmelegedésnek az amerikai parti városokra gyakorolt hatása. 2015. október végére várhatóan elkészül a világ városainak kalkulátora is.

Egy határozott döntéssel ezen változtatni lehetne egy radikális forgatókönyv szerint: 2050-re az 1950-hez közeli szintre kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.

A novemberi-decemberi párizsi klímakonferencián az EU javaslata ettől megengedőbb. A találkozó célja, hogy a világ országai ambiciózus és jogilag kötelező kibocsátás-csökkentési vállalásokat tegyenek, amelyeket 2020-tól kezdve hajtanának végre: 50 százalékos csökkentést irányoz elő 2050-re az 1990-es szinthez képest, valamint a „szénsemlegesség” bevezetését 2100-ig.