Napos oldal?

Fotó: Profimedia

Tizenhárom százalék: a Magyarországon elfogyasztott energia ekkora hányada származik majd a tervek szerint 2020-ban megújuló forrásból.

A hazai megújulóenergia-termelés, főleg a villamos és hőenergiát is előállító, biogáz- és biomassza-erőművekből kerül ki; a nap- és a szélenergia németországihoz hasonló kiaknázásához nem adottak a szabályozási feltételek. A napelemek megtérülése legfeljebb tizenöt év múlva várható, de az esetleges alkatrészcsere, a berendezések avulása miatt eleve kétséges a nullszaldó. A lenyomott lakossági villamosenergia-árak sokakat nem motiválnak takarékosságra, a napelemekre kiszabott – általában a környezetszennyező berendezésekre kirótt – környezetvédelmi termékdíj is azt mutatja, nincs központi szándék a zöld energia népszerűsítésére. Magyarország a hivatalos álláspont szerint sem használja ki a nap-, a geotermikus és termál- vagy szélenergiában rejlő lehetőségeket. „Ez a gyártást, a termékfejlesztést, a kutatást is befolyásolja, hiszen nincs meg a belföldi húzóerő ezek fejlődésére” – mondta Beleznay Éva, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (HuGBC) alelnöke. A hazai megújuló­energia-termelésben a legnagyobb arányban szerepet játszó biomassza-erőművek megítélése környezetvédők körében vegyes, hiszen ezek a létesítmények is bocsátanak ki szén-dioxidot, ellentétben a nap- és szélerőművekkel.

A már megtermelt energia gazdaságos felhasználása is sokat nyom a latban. Az elfogyasztott energia negyven százalékát a lakásokban használjuk fel, legnagyobb részt fűtésre. Az épületállomány energetikai korszerűsítése EU-s kívánalom: a tervek szerint az unió 2020-ig ötödével csökkenti az energiafogyasztását. A hazai lakásállomány több mint kétharmada hőtechnikai szempontból korszerűtlen, így az utcát fűtjük – igen borsos áron.

A több mint tíz év alatt megtérülő szigetelés mellett számos más hatékonyságnövelő módszer is létezik, ám ezek Beleznay Éva szerint kevésbé népszerűek. „A már meglévő ismeretek nincsenek rendszerezve, nincs olyan központi információs bázis, ahol az érdeklődő tájékozódhatna. Például az akár távirányítású, a termosztátba beépíthető kapcsoló költsége már egy-két év alatt megtérül. Mégis kevesen használják, mert az ingatlantulajdonosok nem is tudják, milyen kis költséggel mekkora hatékonyságot lehet elérni.”

„Nem volt könnyű mindenkit meggyőzni, csapjunk le a lehetőségre, de azóta sem bánta meg senki” – idézi fel az óbudai Faluház felújítását az ott lakó Nagy Balázs. A 884 lakásos épület energetikai felújítása 2009-ben mintaprojektnek számított: a szigetelésen, a nyílászárócserén túl korszerűsítették a fűtési rendszert, a tetőre a vizet melegítő napkollektorok kerültek. „Addig nemigen tudtuk kifűteni a lakást, olajradiátorral kellett rásegíteni a fűtésre. Ám a felújítás óta a meglévő öt fűtőtestből kettőt szoktunk bekapcsolni” – mondta Nagy Balázs.

A következő években a környéken is egyre-másra kaptak új szigetelést a panelházak, de kérdés, milyen ütemben folytatódik a korszerűsítés. Magyarország 2020-ig 2400 középület és hétszázezer lakóingatlan megújítását tervezi a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szerint, azonban a jövőben az ingatlantulajdonosok már csak visszatérítendő támogatást vehetnek föl.

„A házunk nagyjából kétszer nagyobb, mint a társasházi lakásunk volt, mégis feleannyit költünk most fűtésre” – Trábert Bernadett és férje a könnyűszerkezetes családi házuk tervezésénél törekedett a zöld szempontok érvényesítésére. A falpanelek vastag szigetelőréteget tartalmaznak, a tetőn napkollektor melegíti a vizet, az esővíz jókora tartályba gyűlik. „Az építkezés nem került többe, mintha téglaház mellett döntöttünk volna, de nincs hideg falfelület. Kondenzációs kazánnal fűtünk; a padlófűtést intelligens rendszer vezérli, a falak jól tartják a hőt. Kiegészítő fűtésként kandallót építettünk be.” Derűs téli napokon a napkollektorok 25-30 fokosra melegítik a vizet, így a kazánnak alig kell rásegítenie. „A mosógépet is lecseréltük meleg vizesre, tehát vízmelegítésnél sem pörög a villanyóra. Tavasztól késő őszig nem is fogyasztunk gázt. Még így is kérdéses, megtérül-e a napkollektoros rendszer ára, pedig igénybe vettünk rá pályázati támogatást is. Ám ha meghibásodik, vagy cserélni kell, már nem lesz kifizetődő.” Központi információs bázis híján a házaspár évekig gyűjtögette az ötleteket. A közeljövőben csaknem minden építkező erre kényszerül: a törvény szerint 2021-től az új építésű lakóépületeknek közel nulla energiaigényűnek kell lenniük.

Hiába számít a hazai termálvízkincs legendásnak, nem sok önkormányzat használja ki az ebben rejlő energetikai lehetőségeket. A települések üzemeltetésében viszont egyre több a zöld megoldás – ezek bevezetése gyakran az EU-s támogatásoktól függ. „Számos kistelepülés a leader program keretében épített ki geotermikus energiát vagy biomasszát felhasználó rendszert. Emellett csaknem negyven magyar polgármester csatlakozott a Polgármesterek Szövetségéhez. A tagok vállalják, hogy településük szén-dioxid-kibocsátását az uniós célkitűzésekkel összhangban legalább húsz százalékkal csökkentik. Ehhez akciótervet készítenek, felmérik az épületállományt, és a szövetség révén módszertani segítséget kapnak a tervezéshez, a végrehajtáshoz” – mondta el Beleznay Éva. Az európai uniós irányszámnál a célok merészebbek is lehetnek: a bükki kistelepülés, Felsőtárkány nullára tervezi csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását.

Melyik megújuló energiaforrást hasznosító berendezést ajánlaná? – kérdeztem beszélgetésünk végén Beleznay Évától. „Bármelyiket – hangzott a válasz. – Már pusztán az épület tájolása, a tetőkert, a zöldtető, az árnyékoló rendszerek kialakítása, az előkert-hátsókert kiosztás is nagyban javítja az energiahatékonyságot. Utóbbi szempontnak a településfejlesztés során alapvetőnek kellene lennie, a tapasztalatok szerint azonban sajnos a legtöbbször nem az.”