Őszbe hajló Tejút
A színesbe boruló táj fölött lassanként eltűnik szemünk elől galaxisunk íve, az égbolt egyik legfőbb látványossága.
Míg a nyár elején, a szürkület előre haladtával párhuzamosan bontakozott ki a Tejút folyama délkeleti irányban, addig novemberre már egyre alacsonyabbra került. Mindez arra vezethető vissza, hogy Napunk az ekliptikán a Skorpió és a Nyilas csillagképek felé, azaz Tejútrendszerünk középpontja felé veszi az útját, így az égi országút legszebb részétől ősz vége felé búcsút kell vennünk. A mellékelt kép a Bakonyban, egy Városlőd határában magasodó, őszi köntösbe öltözött vadkörtefáról készült, felette a Nagy Nyári Háromszög éppen nyugovóra tér. A fotón, halvány, vöröses színű, keresztirányú kontrasztjelenségként légkörfény mutatkozik, amelyet a magas légkörben Napunk extrém tartományú ultraibolya sugárzása gerjesztett.
Az alkonyati időszak mellett a hajnal is érdekes látnivalókat kínált számunkra az elmúlt napokban. Két fényes égitest, a Vénusz (jobbra) és a Jupiter (balra) szoros együttállásában gyönyörködhettünk, amelyhez (a képen alulról) a kissé sápadtabban fénylő Mars társult. A felvétel a veszprémi Benedek-hegy dolomit sziklája felett mutatja az égi triumvirátust.
Írta és fényképezte: Ladányi Tamás – www.astrophoto.hu