Zsákutcában a szénalapú gazdaság

Fotó: Profimedia

Azzal, hogy az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) novemberben hivatalosan is búcsút intett a szénkorszaknak, minden tekintetben új időszámítás kezdődik majd. Ezzel szinte egy időben az Egyesült Királyság is bejelentette, kivezeti a szénerőműveket az ország energiagazdaságából.

Az OECD által november 18-án elfogadott megállapodása értelmében, a szervezethez tartozó országok 2017. január 1-től nem nyújtanak több állami támogatást szénnel kapcsolatos beruházásokhoz, például szénerőművek építéséhez. Ez elsősorban olyan támogatások megszüntetését jelenti, mint például az országok által nyújtott kedvezményes exporthitelek. Noha a határozat nincs összhangban azzal a céllal, hogy a globális középhőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fok alatt maradjon, mégis fontos fordulópontot jelent, mivel az OECD 2007 és 2014 között 34 millárd USD támogatást nyújtott szénerőművek építéséhez, különféle exporthitel termékeken keresztül.

Samantha Smith, A WWF Globális Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője elmondta: „Habár a megállapodás egy újabb szöget jelent a szénenergia képzeletbeli koporsójában, akkor lett volna teljes, ha minden támogatásnak véget vet, amelyet szénerőművek, szénbányák vagy szénhez kötődő egyéb infrastruktúra-fejlesztések kaphatnak. A most bejelentett határozat ugyanis tartalmaz néhány kiskaput, amelyek segítségével bizonyos esetekben még mindig kaphatnak támogatást egyes szénerőművek.”

Ugyancsak novemberben került sor egy másik jelentős bejelentésre:  Az Egyesült Királyság kormánya elhatározta, hogy 2025-re kivezeti a szénerőműveket az ország energiaellátásából. Ez azért kiemelkedő jelentőségű, mert a szénerőművek az ország villamosenergia fogyasztásának mintegy 20 százalékát adják, ugyanakkor az átlagos élettartamuk 50 év körül van. Vagyis az ország energiaellátása részben egy elavult és rendkívül szennyező energiaforráson alapul.

A WWF november 19-i, nemzetközi sajtótájékoztatóján Samantha Smith elmondta: „Nagyon fontos, hogy az energiaszektor a megújuló energiaforrások alkalmazása felé mozduljon el. Az 2014-es adatok alapján az energiaszektorhoz köthető CO2 kibocsátás mértéke nem emelkedett, miközben mégis volt kimutatható gazdasági növekedés. Először tapasztalhattuk, hogy létezik gazdasági fejlődés az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése nélkül is.”

Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatvédelmi és Energia Programjának vezetője elmondta: „Mindkét bejelentés rendkívüli jelentőségű, különösen a Párizsban kezdődő éghajlatvédelmi tárgyalások közeledtével. Ugyanakkor mindkét esetben az a kulcskérdés, hogy a szén visszaszorulásával az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások kerülnek-e előtérbe. Hazánkat illetően ugyanez a kihívás. Meg kell szabadulnunk a szénenergiától és el kell kerülni, hogy újabb szénbányák nyíljanak, ugyanis a szén nem a jövő megoldása sem az energiaellátásban, sem a munkahelyteremtésben, sem a gazdaságfejlesztésben.”

A WWF nemrégiben kiadott globális jelentése rámutat arra, hogy az egyre olcsóbb megújuló energiatermelési technológiák tavaly több beruházást vonzottak, mint a szén. 2014-ben a világon megépített új villamos energia kapacitás több mint fele (59 %-a) megújuló energia alapú volt.

A jelentés emellett kiemeli, hogy a pénzügyi szektor fokozatosan elfordul a szénnel kapcsolatos beruházások finanszírozásától. A közelmúltban olyan intézményi beruházók, mint az AXA, amely a világ egyik legnagyobb biztosítótársasága, olyan világvárosok, mint Oslo és Melbourne, illetve a világ második legnagyobb nyugdíjalapja, a Norvég Nyugdíjalap jelentették be, hogy, pénzt vonnak ki a szénnel kapcsolatos befektetéseikből. Ezzel együtt olyan bankok, mint a Credit Agricole, vagy a Bank of America is bejelentették, hogy korlátozzák a szénhez kötődő vállalatoknak nyújtott hiteleiket.

„Hazánkban sajnos nincs egyetlen olyan intézmény, vállalat, befektetési szolgáltató vagy befektetési alap sem, aki a fentiekhez hasonló vállalást tett volna eddig, pedig a fosszilis energiahordozókba fektetett összeg hazánkban is több százmilliárd forintot tesz ki. A jövőben szeretnénk ezt a folyamatot itthon is elindítani.” – fejezte be Vaszkó Csaba, programvezető.