Gedeon, Johanna2024. március 28., csütörtök
Föld

Klímakutatás – ismert okok és következmények

2016.01.29.MTI/NG
National Geographic Magyarország

2016 első hónapjában is történtek szokatlan időjárási események. A kutatók próbálnak magyarázatot találni ezekre és következtetni arra, milyen események várhatóak a jövőben.

Fotó: Profimedia

Hidegrekordok dőltek meg 2016. január második felében Ázsia több országában is. Japánban a Kagosima prefektúrához tartozó szubtrópusi éghajlatú Amami-szigeteken 115 év után először hullott hó. Az ugyancsak szubtrópusi Okinava prefektúrában, Kunigami városában a hőmérséklet negatív rekordot döntött, 3,9 Celsius-fokra csökkent.

Észak-Korea északkeleti csücskén mínusz 37,5 Celsius-fokot mértek a dél-koreai meteorológiai szolgálat adatai szerint. Kína középső és keleti részén a történelmi átlagnál 6-8 Celsius-fokkal alacsonyabb.

Hongkongban közel hatvan éve nem tapasztalt hideget mértek. Az egykori brit gyarmat időjárásában a fagypont körüli hőmérséklet igencsak szokatlan. Vong Vaj-kin meteorológus azt mondta, a vasárnapi értéknél (3,3°C) csupán 1957 februárjában mértek hidegebbet Hongkongban, akkor 2,4 Celsius-fokra süllyedt a hőmérséklet.

Dél-Amerikából is aggasztó hír érkezett: kiszáradt Bolívia második legnagyobb tava. Az egykor csaknem 2800 négyzetkilométeres Poopó-tó. A 3700 méter magasan, az Andok fennsíkján lévő tavat régóta megviselték a félsivatagi éghajlat szeszélyei. A sekély, sós vizű tavat hivatalosan kiszáradtnak nyilvánították, a kutatók szerint nincs esély a helyzet javulására.

Víctor Hugo Vásquez, Oruro tartomány kormányzója szerint a korábbi vízszint alig két százaléka maradt a Poopó-tóban, maximális mélysége egykor az öt métert is elérte. A szakértők szerint 75 madárfaj hagyta el a vidéket. „Ez a jövő klímaváltozásának előképe” – mondta Dirk Hoffman német gleccserkutató, aki azt tanulmányozza, hogyan gyorsította fel Bolíviában a gleccserolvadást a fosszilis üzemanyagok elégetése. Ahogy az Andok gleccserei olvadnak, úgy tűnnek el Poopó vizének forrásai is.

Fotó: NASA

Más tényezők is szerepet játszanak azonban a tó kiszáradásában. A legfontosabb az ismételten visszatérő El Nino éghajlati jelenség. A hatóságok szerint a víz eltűnésének másik legfontosabb oka a Poopó mellékfolyóinak elvezetése bányászati és mezőgazdasági célokból.

Miközben az El Nino ezer éve fejti ki hatásait, a tó törékeny ökoszisztémáját az elmúlt harminc évben korábban nem tapasztalt stresszhatások érték. A hőmérséklet egy Celsius-fokkal emelkedett, miközben a bányászat miatt csökkent a mellékfolyók vízhozama, üledékük azonban nőtt.

Egy német konzorcium kutatása szerint a Poopó 2013-ban 161 milliárd literrel kevesebb vizet kapott, mint amennyire szüksége lett volna egyensúlya fenntartásához. Környezetvédelmi szakértők és helyi aktivisták szerint a kormány rosszul kezelte a törékeny vízforrásokat és figyelmen kívül hagyta a bányászat okozta súlyos szennyezést.

Miután 2014 végén több ezer hal pusztult el a tóban, a tartományi fővárosban, Oruróban lévő Műszaki Egyetem vizsgálatai alapján kiderült, hogy a tóban veszélyesen magas a nehézfémek, például a kadmium és az ólom mértéke. Bolívia nemzeti bányászati kamarájának elnöke szerint azonban a bányászat hatásai elenyészőek a klímaváltozás hatásaihoz képest. Mint mondta, az üledék, ami miatt a Poopó mellékfolyói elsekélyesedtek, többnyire természetes üledék volt, nem pedig a bányászatból származó.

A folyamat visszafordíthatóságának reményében Evo Morales, Bolívia elnöke 140 millió dollárt kért az Európai Uniótól víztározó létrehozására és a tó mellékfolyóinak, többek között a Poopót a Titicaca-tóval összekötő Desaguadero kotrására. Az elmúlt három évben a tó vizének csökkenése miatt több mint száz család adta el birkáit, alpakáit és lámáit, vált meg halászhálóitól és hagyta el a tó melletti falut, Untavit. Csak az idősebbek maradtak.

Az ember által előidézett globális felmelegedésből származó hőenergia több mint 90 százalékát nem a talaj, hanem a világ óceánjai veszik fel, ez a hőmennyiség egyre több. A Nature Climate Change szakfolyóiratban ismertetett kutatás szerint a világ óceánjai körülbelül 150 zettajoule (150 ezer trillió joule) energiát szívtak magukba 1865 és 1997 között, majd a következő 18 évben még egyszer ugyanennyit.

Az új tanulmányhoz az 1870-es évekig visszanyúló óceánmegfigyelési adatokat vettek alapul – az 1872-76-os brit Challenger-expedíciótól kezdve a modern víz alatti mérőműszerek adatain át a számítógépes modellekig. Azoknak az évtizedeknek az adatait, amikor nem voltak megfelelő mérések, számítógépes szimulációval pótolták, így ezek hozzávetőleges számok, ám a szerzők szerint megbízhatóak.

A plusz hő legnagyobb részét a víz felső 2300 métere veszi fel, azonban minden évben egyre mélyebb rétegek szívnak magukba egyre több energiát – magyarázta Paul Durack oceanográfus, a kaliforniai Lawrence Livermore nemzeti laboratórium (LLNL) munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. A kutatás résztvevői és más tudósok szerint nem is annyira a számok aggasztóak, hanem a növekedés üteme. Az óceánok hatalmasak és hidegek, ezért az általuk elnyelt energia csak néhány tized fokkal emeli a hőmérsékletet, ám az egyensúly nagyon lényeges – mutatott rá Peter Glecker, a tanulmány vezető szerzője, az LLNL klimatológusa. Az óceánok által elnyelt hőmennyiség növekedési kiugrása egybeesik a szárazföldek melegedésének az 1990-es évek vége óta megfigyelt rejtélyes lassulásával, miközben az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátása emelkedett.

A jelenséget az ENSZ klímakutatói a felszíni melegedésben észlelt hézagnak, hiátusnak nevezték el. „A melegedési hézag a szárazföldek jelensége. A Föld éghajlata továbbra is melegszik, a hő zömét az óceánok elnyelik” – hangsúlyozta Matt Palmer klimatológus, a brit meteorológiai szolgálat munkatársa, aki nem vett részt a kutatásban.

Nem mindegyik, klímakutatással foglalkozó, szakember gondolja, hogy ezek a fogyamatok csupán az emberi tevékenység következménye. Zágoni Miklós fizikus szerint az óceánok felmelegedésének lehetnek „hirtelen” kellemetlen következményei, ezt azonban földtörténeti léptékben kell érteni, ahol a „hirtelen” akár száz évet is jelenthet. Mivel a sarkvidékek környékén az átlagosnál kissé jobban melegszenek az óceánok, megváltozhat a jégtakaró, és ennek hatását az egész bolygón érezni lehet majd és azt is megjegyezte, hogy az élővilág mindig is jól tudott alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

Fotó: nesdis.noaa.gov

Még pontosabb adatok ebgyűjtése érdekében 2016. január 17-én sikeresen földkörüli pályára bocsátották Jason-3 amerikai-európai éghajlatvizsgáló műholdat. A francia Thales Alenia által épített műhold a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését és lehűlését okozó El Nino, illetve La Nina légköri jelenségekkel, a globális tengerszint-emelkedéssel, a hurrikánok erősségével és egyéb fontos időjárási, valamint óceáni jelenségekkel kapcsolatos információkkal fogja ellátni a szakembereket, rádiójelek révén, 1336 kilométeres magasságban.

Az eddig rendelkezésre álló műholdas adatok elemzése alapján német kutatók kimutatták a melegedő óceánok és tengerek vízének térfogat-növekedése a tengerszint emelkedéséhez vezet. Az óceánok vize ugyanúgy viselkedik, mint a higanyos hőmérő: amikor a hőmérséklet emelkedik, a folyadék kitágul, és szintje megemelkedik a kicsiny csőben. Mivel az óceánok hasonló módon két kontinens közé vannak zárva, vízszintjük szintén emelkedik, amikor felmelegszenek.

„Az óceánok mélyebb részein, már egy kicsiny mértékű melegedés is elég ahhoz, hogy jelentős tengerszint-emelkedést idézzen elő” – hangoztatta Roelof Rietbroek, a Bonni Egyetem geodéziai és geoinformációs intézetének kutatója, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány egyik szerzője.

Véget ért egy klímamérnöki kísérlet

Véget ért egy klímamérnöki kísérlet

Úgy döntöttek, befejezik a Harvard Egyetem kis léptékű klímamérnöki kísérleteinek sorozatát, a SCoPEx-et.

Hogyan nőhetett ekkorára a Denali?

Hogyan nőhetett ekkorára a Denali?

Észak-Amerika legmagasabb hegycsúcsa 6190 méteres tengerszint feletti magasságú, és több mint 2700 méterrel nyúlik a környezete fölé.

A világ legdélebbi postahivatala

A világ legdélebbi postahivatala

A postát egy alapítvány üzemelteti, a közvetlen szomszédok pedig elegáns frakkot hordva csúszkálnak a hóban.

Kína nem beszél, csak halad

Kína nem beszél, csak halad

A kínai űripar hatalmas lépésekkel halad előre, nemrégiben indították el a Hold körül kiépülő kommunikációs átjátszó műholdrendszer új tagját.

Még több holdrengés

Még több holdrengés

1969-1977 között mintegy 13 ezer holdrengésről készítettek méréseket a Holdon elhelyezett szeizmométerek, legalábbis eddig így tudtuk.

National Geographic 2024. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket