Milyen idők is járnak?
Hosszan tartó, visszatérő hőségriadók, özönvízszerű felhőszakadások, egyre gyakoribb és egyre magasabban tetőző árvizek.
A metró nagyrészt kiválthatja a felszíni buszközlekedést, és újabban már vezető nélkül is üzemelhet.
Fotó: Balogh126 Zoltán/MTI
Az utóbbi években már a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk a klímaváltozás következményeit. A rohamos változások kezelése számos város üzemeltetésére rendkívüli feladatokat ró. Csak néhány példa: 2013 nyarán az országos áradások miatt teljesen át kellett szervezni a Duna-part közlekedését; 2015. augusztus 17-én a viharban megbénult a főváros, autók, buszok rekedtek a percek alatt tengerré duzzadt tócsákban, a budai hegyi utakon zabolátlan folyóként zúdult le a víz, a belvárosban sok helyütt napokig nem állt helyre az áramszolgáltatás.
A főváros vezetése egyelőre a hasonló esetekre alkalmazható tervek, stratégiák kidolgozásánál tart. Szakemberek sora tanulmányozta más európai nagyvárosok idevonatkozó intézkedési terveit, és a tervek szerint 2016-ra elkészül a budapesti átfogó stratégia. Ugyancsak ebben az évben készül el a zöld felületek kezelésének terve, amelyben kiemelt feladatként szerepel a parkosított területek növelése. A szén-dioxidkibocsátást 2020-ra Budapest 21 százalékkal szándékozik csökkenteni. Ezen a téren már eredményekkel is büszkélkedhet a főváros: útjain ez év januárjától 28 hibrid meghajtású autóbusz üzemel. A négyes metró és a villamosvonalak fejlesztése szintén a közösségi közlekedés „zöldítését” szolgálja.
A kerékpár az egyik „legzöldebb” jármű; Budapesten ez év szeptemberétől már 98 dokkolóállomáson 1150 BUBI közbringa várja a zöldtudatos, fitt közlekedőket.
Fotó: Marjai János/MTI
Ebbe az irányba mutat a fővárosi közbringarendszer, a BUBI bevezetése is. A rendszeresen kerekezők száma az utóbbi évtizedekben megsokszorozódott, és az infrastruktúra átgondolt fejlesztésével tovább növekedhet.
Mára Szegeden is csökkent a szén-dioxid-kibocsátás: 10 villamos és13 trolibusz üzembe helyezésével jelentősen nőtt a városban az elektromos meghajtású tömegközlekedési járművek aránya. Aki a biciklire voksol, a kiterjedt kerékpárút-hálózatot igénybe véve, Szeged központján keresztül is kényelmesen, biztonságosan kerekezhet át egyik elővárosból a másikba.
Noha Budapesten és Szegeden is szép számmal létesültek és létesülnek energiatakarékos, környezetbarát épületek, a Baranya megyei Bóly ezen a téren igazi úttörőnek számít: a kisváros valamennyi középületét és ipari parkját is termálvíz heve fűti. Az uniós és hazai támogatással kiépült rendszer igazán gazdaságosnak mondható: nagyon gyorsan, két és fél év alatt visszahozta a helyi befektetést. Az sem mellékes, hogy a város tavaly 920558 kilogrammal kevesebb szén-dioxiddal terhelte a környezetet. A Bólyban bevált rendszer másutt is követendő példa lehet. Az illetékesek elmondták: minden érdeklődőt örömmel megismertetnek a projekt részleteivel.