Szökő-nap-lemente

A magyar tenger déli peremén kialakuló, jégtorlaszokkal párosuló naplementék látványában csak „minden szökőévben” gyönyörködhetünk, amint azt a mellékelt, télvíz végén készült kép is mutatja. Az említett kifejezés azonban sokkal inkább a jelenség ritkaságára, mintsem a pontos datálására utal.

Nézzük most naptári értelemben a rendhagyó időpont magyarázatát! Bolygónk egy év alatt tesz meg egy teljes keringést a Nap körül, ami a 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodpercig tart. Ez az időszámítás szempontjából annyit tesz, hogy négyévente egy szökőévet kell beiktatni, amely – a szökőnappal kiegészítve – egy nappal hosszabb lesz, mint a szokványos. A további pontosítás 1582-ben, XIII. Gergely pápa idején lépett hatályba, amelynek értelmében minden százzal osztható év csak akkor szökőév, ha négyszázzal is osztható.

Ha fellapozunk különféle kalendáriumokat, akkor azt találjuk, hogy néhányban február 29-ét, máshol 24-ét adják meg az évbe beillesztett plusz napként. A helyes válasz az ókori római naptárban keresendő, ahol elrendelték, hogy a február 24-ét számolják kétszer az év folyamán. Ezt a napot „március kalendaejának bissextiljeként” említették, azaz a kitüntetett, március elsejei évkezdet előtti hatodik napot duplázták meg.

Ezzel párhuzamosan a 24-e után eső névnapok is eggyel eltolódtak, ez az áttétel a naptárban „Mátyás ugrása” néven ismeretes.

Írta és fényképezte: Ladányi Tamás – www.astrophoto.hu