Élet a sarkkörön túl
Az Amerikai Parti Örség Healy nevű hajója az Egyesült Államok legnagyobb és legmodernebb jégtörője.
A magasban egy meteorológiai léggömb rögzítőkötele látszik.
Healy az északi-sarki kutatásokban vesz részt, ahol a 80 fős legénységből és 50 fős tudósokból álló csoport sokszor hónapokig él elzárva a külvilágtól és dolgozik ezen 9 emeletes,128 méter hosszú szigeten. Küldetésük a nyári hónapokra szól, mert ekkor a legvékonyabb a jég a környéken, és 24 órán keresztül világos van.
A Healy, úgy működik, mint egy kisváros: boltokkal, étteremmel, kávézóval, mosodával, fodrászattal, edzőteremmel, orvosi rendelővel.
A legénység 3 műszakban dolgozik. A hajón minden óramű pontossággal történik. A szakács és a konyhára beosztott legénység minden nap négy étkezést biztosít: reggelit, ebédet, vacsorát és éjféli étkezést az éjszakai műszaknak, ez általában a nappali maradék. Semmit nem dobnak ki! Az étkezések idejére figyelni kell, mert a konyha percre pontosan nyit és zár. Aki késik, éhes marad. A friss zöldség és gyümölcs a misszió megkezdése után pár héttel elfogy, utána már csak konzervek és mirelit zöldségek maradnak, amelyek egy idő után nagyon unalmasak.
Az étkező a hajó orrában van, melynek fém fala óriási hanggal dübörög, amikor a hajó a jeget törve halad előre. Ez az óriási hang minden más hajón félelemmel töltené el utasokat, itt azonban egy nagyon különleges élmény, ahogyan a hajó teste rázkódik és a jég hatalmas hanggal zubog a jégtörő fém oldalán.
A jégtöréshez a hajó felkúszik a jégtáblára és ott addig hintázik jobbra-balra, míg a nagy teher alatt betörik a jég, majd halad előre a következő jégtábláig.
A legénység és a tudósok három- vagy hatágyas szobában laknak, ezekhez egy fürdőszoba jut. A hatágyas, emeletes ágyakból álló szoba körülbelül 16 négyzetméter. A szobák fala fém és mindegyikben rengeteg kábel fut a plafonon. A fürdés és a hajszárítás kihívást jelent, mert a szobában a 3 műszak miatt valaki mindig alszik, így zajt csinálni nem lehet.
A 24 órás világosság miatt mindenki hamar elveszíti időérzékét. Az idő múlásának fokmérője általában a fáradtság, ami az állandó világosság miatt sokkal később jelentkezik, mint otthon. Amint a hajó egyre mélyebbre jut a jég világában, mindenki ellop még egy kis időd az alvásból, reménykedve, hogy megpillantja a Jeges-tenger állatait. Legénység és tudósok hajnalig állnak csöndben, távcsővel a kezükben a hídon, pásztázva a jeget jegesmedve vagy rozmár után kutatva.
A hajón rengeteg sajátos szabály van, melyeket szigorúan be kell tartani, például a lépcsőkön a közlekedés iránya, a biztonsági öltözék viselése. Piros színűt a hagyomány tisztelete miatt a hajón lévők nem viselnek az északi sarkkör átlépése előtt, és ezután is csak azok vehetnek föl ilyen színű ruhát, akiket titkos ceremónia keretében felavatnak „jeges medvévé”. Az avatás örökre szól, a privilégiumhoz még oklevél is jár.
A fedélzeten lévőknek naponta kétszer be kell jelentkezni egy belső rendszeren keresztül, így a kapitány ellenőrizheti a személyzetet és tudja, senki sem esett vízbe.
A hajón meghatározott időközönként tűz- és vészriadó gyakorlatot végzenek.
A fárasztó munka után a fedélzeten élőknek lehetőségük van kikapcsolódásra: nézhetnek filmet, részt vehetnek zenés edzésen, kártyázni és sakkozni az étkezőben lehet, csocsó a hajó orrában van a motorház mellett. Alkohol, drog és intim kapcsolat a hajón szigorúan tilos.
A külvilággal való kommunikáció nagyon korlátozott. Egy műholdas telefonkapcsolat kártyával használható – ez igen drága. Mobiltelefonok egyáltalán nem működnek, nincsen wifi a hajón, számítógép is csak néhány van a kutatói teremben, ahol az internet hozzáférés nagyon limitált.
Minden embernek van csipogója, ezen jönnek a napi hírek, utasítások, és ezen keresztül informálnak mindenkit, ha a hajó mellett jegesmedvét vagy rozmárokat látnak a hajó hídjáról.
De mit is csinálnak a kutatók? Az Amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) 1880 óta méri a föld- és tengerfelszíni globális átlaghőmérsékletet, az adatok szerint 2015 volt a legmelegebb év Földünk történelmében. A növekvő hőmérséklet miatt a Jeges-tenger egy folyamatos változáson megy át, ahogyan a nyári jég vastagsága csökken. A jég borította területek csökkenésével a kereskedelmi és turista hajóforgalom növekszik. A forgalom növekedése pedig súlyos környezeti következményekkel járhat. Az eddig még viszonylag érintetlen környezet, nagyon érzékenyen reagál minden beavatkozásra, különösen a környezetszennyezésre.
Kutatók adatgyűjtésen
A növekvő forgalom lehetséges hatásai: véletlen vagy illegális olajkibocsátás, hajók tengeri emlősökkel való ütközése, tengeri emlősök migrációs útvonalának megzavarása, a megnövekedett emberi eredetű zajok és a járművek szén-dioxid kibocsátása.
2015-ben, 500 sarkvidéki hajó járt itt, ez a forgalom több mint kétszerese az egy évtizeddel ezelőttinek. A növekvő forgalom miatt, az Amerikai Parti Örségnek fel kell készülnie hajóbalesetekre és környezeti katasztrófákra ezen a mindentől távoli területen. A Jeges-tengeren a legnagyobb kihívást a kommunikációs csatornák hiánya okozza.
NOAA víz alatti CTD (conductivity, temperature and depth) szenzora méri a konduktivitást, a hőmérsékletet különböző mélységben.
Az Amerikai Parti Örség Healy nevű jégtörője, 2015 júliusában „Mentés és Kutatás” elnevezésű küldetésen vett részt, fedélzetén 50 tudóssal és 100 személyzettel Amerikai Parti Örség részéről.
A misszió alatt különböző kutatóintézetek tudósai oceanográfiai és légköri adatokat gyűjtöttek, bójákat telepítettek, amelyek folyamatosan adatokat szolgáltatnak a sarkvidéki szélsebességről, a levegő hőmérsékletéről, páratartalomról, felhőlefedettségről, a napsugárzásról, a víz hőmérsékletéről és olyan környezeti adatról melyek fontosak a sarkvidék tanulmányozásában.
A Puma SUAS kisrepülő elindul a környék felderítésre. Akkumulátora félóráig ad elegendő energiát.
Az expedíció során az Amerikai Parti Örség Kutatási Központja olyan új technológiákat tesztelt, melyekkel megnövelhető a keresési és mentési akciók sikeressége a sarkvidéken. Olyan előkészületi munkákat is végeztek, melyek segítik kezelni az esetleges környezeti katasztrófákat, és hogy egy ilyen alkalommal meg tudják menteni a Jeges-tenger élővilágát.
Írta és fényképezte: Esther Horvath