Lehet, hogy lusták vagyunk?
A hazai lakosság 46 százaléka semmilyen formában nem gyűjti szelektíven a tejes és gyümölcsleves dobozokat
A fenti adat az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) által készített, országos reprezentatív felmérésből derült ki. Annak ellenére, hogy a szelektív hulladékgyűjtés lehetősége a hazai lakosság 96 százaléka számára elérhető, mégis sokan a kommunális szemétbe dobják a tejes és gyümölcsleves kartondobozokat.
Az IKSZ 2016 márciusában a TNS Hoffmann kutatócéggel közösen készített egy 1000 fős, 18-59 éves városi lakosok körében végzett, országosan reprezentatív online felmérést abból a célból, hogy feltérképezze azokat a gátakat, amelyek jelenleg visszatartják a magyar lakosság jelentős részét az italos kartondobozok szelektív gyűjtésétől. Mivel jelenleg a tejes és gyümölcsleves kartondobozok szelektív gyűjtésének hazai aránya még az EU-s átlag felét sem éri el, ezért a kutatás fontos szempontja volt azon lehetőségek megtalálása, melyekkel tovább lehetne növelni e csomagolóanyag újrahasznosításának nagyobb arányát.
A felmérés során kiderült, hogy egy héten átlagosan 5 italos kartondoboz keletkezik egy magyar családnál. Noha a megkérdezettek 96 százalékánál elérhető a szelektív gyűjtés lehetősége, mégis csak a válaszadók 54 százaléka jelezte, hogy szelektíven gyűjti az italos kartont – vagyis a magyarok majdnem fele a szemeteskukába teszi a tejes és gyümölcsleves kartondobozokat, noha ezek szelektív gyűjtésével és újrahasznosításával sok fát menthetnénk meg.
Mi lehet az ok? A nem gyűjtők egy része ismerethiányra hivatkozott, voltak, akik szerint nincs lehetőségük saját otthonukban a szelektív hulladékgyűjtésre, és olyanok is akadtak, akiknél a környezetvédelmi szemléletmód nem volt kellően erős, ám 66 százalék kényelmi szempontok miatt nem gyűjt – vagyis tudják, hogyan gyűjtsék szelektíven az italos kartondobozt, de mégsem teszik.
Kifogást persze mindig találunk. Az egyébként a hulladékot szelektíven szétválogató, de italos kartondobozt mégsem gyűjtő válaszadók a következő kifogásokat említették: nem tud az italos karton szelektív gyűjtésére is külön odafigyelni, a használt italos kartondobozok túl sok helyet foglalnak, az üres tejes és gyümölcsleves kartondoboz hamar megbüdösödik; túl kevés italos kartondoboz keletkezik a háztartásban.
A kutatás egy olyan lehetőségre is rávilágított, amely révén egy kis odafigyeléssel akár már most megduplázhatnánk a szelektíven gyűjtött italos kartondobozok számát. A tejes és gyümölcsleves kartondobozokat szelektíven gyűjtők ugyanis bevallottan csak a háztartásban keletkező kartondobozok 60 százalékát gyűjtik szelektíven, vagyis minden harmadik kartondoboz a szemeteskukában landol.
„Szavakban legtöbben már környezettudatosak vagyunk, de tettekben sokan még nem, pedig az italos karton gyűjtése nagyon egyszerű. Az üres dobozokat laposra tapossuk, visszacsavarjuk a kupakot, majd a lakóhelyünktől függően a szelektív gyűjtőedénybe, vagy a szelektív gyűjtőzsákba tesszük – ez két-három egyszerű mozdulat, amelyekkel azonnal hozzájárulhatunk egy fenntarthatóbb jövő építéséhez” – mondta Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója. – „Naponta átlagosan 5 órát töltünk el tévénézéssel, így senki nem hivatkozhat sem az időhiányra, sem az információhiányra. Egyesületünk a jövőben is tovább folytatja majd a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos ismeretterjesztő, környezetvédelmi akciót, de cselekedni mi magunknak kell” – tette hozzá az ügyvezető igazgató asszony.
Demográfiai összetételük szerint jellemzően a 30-39 éves korosztály, a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkező válaszadók, valamint a nagycsaládosok/gyermekkel rendelkezők gyűjtik szelektíven az italos kartondobozokat. Lakóhelyüket tekintve elsősorban a fővárosiakra jellemző a tejes és gyümölcsleves kartondobozok szelektív gyűjtése, noha számos nagyvárosban és megyeszékhelyen, így Egerben, Kaposváron, Kecskeméten, Győrben, Nagykanizsán, Nyíregyházán, Pécsett és Veszprémben is átlagon felüli teljesítményt nyújtottak a válaszadók.