Madarak és fák ünnepe
Május 10-én az egész világ a madarakra és a fákra figyel, ám erre az év többi napján is szükség van, mert vannak intő jelek.
Erdei fülesbagoly (Asio otus) leggyakoribb bagolyfajunk, hazai állománya stabil.
Fotó: ifj. Vasuta Gábor
Az MME Monitoring Központja elkészítette két élőhelytípus leggyakoribb hazai madárfajai állományváltozásának elemzését az 1999-2015 között eltelt időszakra. A 17 évet átfogó adatok azt mutatják, hogy a vizsgált erdei fajok (22 faj) állománya növekvő, a mezőgazdasági területeken élőké (16 faj) viszont csökkenő tendenciát mutat. Ez a csökkenés különösen a hosszú távú vonulókat érinti, és ennek fő oka a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely átalakítása, ami nálunk a 2004-es EU csatlakozás után erősödött fel. Az adatok alapján az agrárélőhelyekhez kötődően vizsgált fajok többségét 2005-ig állandó állományadatok jellemezték, az ezt követő tíz évben viszont csökkenő tendenciát mutattak, 2010-2012 közötti legalacsonyabb értékekkel.
Ugyanakkor az adatok elemzése azt is kimutatta, hogy az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) által érintett hazai mezőgazdasági és különösen a Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) természetkímélő gazdálkodási elvárásai (pl.: kaszálatlan sávok meghagyása, madárbarát kaszálási módszerek bevezetése, csökkentett növényvédőszer és műtrágyahasználat, odútelepítés, rovartelelő bakhátak és ízeltlábú búvóhelyek kialakítása) pozitív hatást gyakorolnak a szántók és gyepek biológiai sokféleségére és itt a madárállományok csökkenése kisebb mértékű.
E különleges nap története még 1902-re nyúlik vissza, amikor Párizsban az európai országok egyezséget kötöttek a hasznos szárnyasok védelmének érdekében. Még ebben az évben – a világon elsőként – Chernel István ornitológus Madarak és Fák Napját szervezett hazánkban. Mára természetvédelmi törvényünk is előírja: „Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság – különösen az ifjúság – természetvédelme iránti elkötelezettségét kell szolgálnia.” Iskolai ünnep is tehát ez, melyen többek között azt is megtanítják: az ember mennyire tudja befolyásolni környezete fennmaradását, s ez most – az esőerdők rohamos pusztulásának évtizedeiben – különösen fontos.
Komposztáljunk: ma van a talaj világnapja
2024-ben a komposztálás jelentőségére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a talaj világnapján, december 5-én.
2011 óta nem volt ilyen hideg novemberünk
Az év tizenegyedik hónapja kifejezetten hideg és száraz volt.
Nem sikerült megállapodni a műanyagszennyezés korlátozásáról
Megállapodás nélkül ért véget az ENSZ tárgyalása, egyes országok nem akarják korlátozni a műanyagtermelést.
Térképen fedeztek fel jelentős tornádó sebhelyet
Ausztráliában ugyan nem kivételes a tornádók kialakulása, a lakatlan, mindentől távoli sivatagi területen azonban nem sok szemtanúja lehetett az eseményeknek.
Csendes-óceáni jelenség okozhat zivatart hazánkban
A szakértők egy, a Csendes-óceánhoz köthető jelenség, az El Niño–Déli Oszcilláció hatásait elemezték.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
