Farkas, Rodrigó, Wolfgang2020. október 31., szombat
Föld

Egyre melegebb a helyzet

2016.05.17.Kiss Bertalan
National Geographic Magyarország

A globális klímaváltozásról, ennek okairól és következményeiről kérdeztük Lakatos Mónikát az Országos Meteorológiai Szolgálat klímakutatóját.

Fotó: Profimedia

Mi alapján tudjuk meghatározni mi az átlagos és mi rendkívüli időjárás? Mikortól beszélhetünk rendkívüliségről?
Átlagos az időjárás, ha a légkör fizikai állapotjelzői, így a légnyomás, a hőmérséklet, a csapadék, a napsugárzás, a szél, a relatív nedvesség, mint alapvető időjárási paraméterek sokéves átlag körüli értékeket vesznek fel, attól nem térnek el túl nagymértékben. A sokéves átlagot, egy adott térség hosszabb, általában harmincéves időszakának adataiból számoljuk, ez jellemzi az éghajlati viszonyait. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) ajánlása szerint vesszük alapul a 30 évet. A jelenlegi éghajlatot tehát az 1981-2010-es évek mérései, megfigyelései alapján jellemezzük. Ha ennek átlagától nagyon eltérőek az időjárási paraméterek, akkor rendkívüli az időjárásról beszélünk.

A 20. század folyamán is voltak „extrém” telek és nyarak, de mégsem tekintették a klímaváltozás hatásának, sőt még ez a fogalom sem létezett. Mi okozta, okozhatta azokat a  szélsőségeket?
Egy terület éghajlata a gyorsan változó időjárás hosszabb időn át megfigyelhető összessége, beleértve a változékonyságot és egy adott területen előforduló szélsőségeket is. Magyarország három klímaöv határán fekszik, a kiegyenlítettebb hőmérsékletjárású óceáni, a száraz és szélsőséges hőmérsékletjárású kontinentális, illetve a nyáron száraz, télen csapadékos mediterrán éghajlat is hatással van rá. Ha bármelyik hosszabb időre uralkodóvá válik, akkor az időjárás szélsőséges lesz.
A 20. század folyamán is előfordultak melegebb nyarak, de a meleg rekordok egyértelműen 2000 után jellemző, az 1990-es évektől szembetűnő a hőhullámos időszakok gyakoriságának növekedése. Az egyre több szélsőség az éghajlatváltozás számlájára írható.

Lehetett-e hatással a mértéktelen széndioxid-kibocsátó ipari forradalom az éghajlatra, már a 19. században vagy a 20. század elején?
Az emberi tevékenység már kezdetektől fogva befolyással van a légkörre. A grönlandi jégfurat-minták elemzéséből arra lehet következtetni, hogy az ételfőzés, a szántók égetése valamint a fémek megmunkálása során milliónyi tonna metán került a légkörbe évente már az iparosodás előtti időkben is. Az 1750-es évektől az emberi tevékenység az üvegházgázok mennyiségét folyamatosan és egyre gyorsuló ütemben emeli. A legnagyobb természetes szénnyelők, például az erdők és az óceánok egyre kevésbé tudják felvenni az emberi tevékenységhez köthető kibocsátást. A kiterjedt műszeres mérések az 1800-as évek végén kezdődtek. A szisztematikus megfigyelések alapján igen nagy a bizonyossága annak, hogy az emberi tevékenység jelentős befolyással van az éghajlatra. Ennek hatása a 19. század elején még kevésbé nyilvánult meg, a napjainkig kiterjesztett hosszú mérési soron azonban nyilvánvaló a melegedő tendencia.

Csak a felmelegedésben mutatkozik meg a klímaváltozás?
Az éghajlatváltozás legnyilvánvalóbb tünete a globális felszínhőmérséklet emelkedése, de számos egyéb jelét is tapasztaljuk. A magas nappali maximum- és éjjeli minimumhőmérsékletek mellett, egyre intenzívebb hőhullámok fordulnak elő. Az északi sark jégsapkája évente 7-8 százalékkal zsugorodik és a hótakaró is jelentősen csökkent, különösen tavasszal. A gleccserek jellemzően olvadnak, és világszerte veszítenek tömegükből. Az óceánok felső szintje (700 méterig) melegebb lett 1971 és 2010 között. A tengerszint-emelkedés mértéke a 19. század közepe óta nagyobb, mint az előző két évezred átlaga összesen. A globális átlagos tengerszint 1901 és 2010 között körülbelül 19 centiméterrel emelkedett, és a tengervíz savasabb lett (pH értéke 0,1-del csökkent) az iparosodás óta. Az átlagos érték napjainkban 7,4-8,3 között van.
A víz körforgására is hatással van a melegedés, a fokozódó párolgás miatt egyes régiókban komoly aszályok, míg máshol özönvízszerű esőzések pusztítanak. A mérések szerint a – régebben csak „emberöltőnként egyszer előforduló” – heves esőzések egyre gyakoribbak. Nem minden szélsőséges időjárási jelenség írható azonban a globális felmelegedés számlájára, egyre több szélsőséges eseményről bizonyítható, hogy az ember okozta globális felmelegedés áll a háttérben.

Mennyire és hogyan befolyásolja egy-egy ország földrajzi elhelyezkedése a változások jellegét és mértékét?
A felmelegedés nem egyenletes. Az északi félteke magasabb szélességei, a sarkvidék tájéka jobban melegszik, mivel a jégtakaró és a szárazföld érzékenyebben reagál a melegedésre, mint az óceánok. Ennek oka, hogy az óceánoknál nagyobb a hőkapacitás, illetve a párolgás miatti hőveszteség is gyengíti a melegedést. A jég és a hó kiterjedése erőteljesebben csökken az északi féltekén, nagyobb a hőelnyelés mértéke, ennek következménye, hogy az északi félteke gyorsabban melegszik, mint a déli. Ezen kívül a szárazföldek belsejében is nagyobb a melegedés mértéke, mert az óceáni légkörzés kevésbé tud részt venni a hőszállításban.
A földrajzi elhelyezkedés mellett a tengerszint feletti magasság szintén befolyásolja a folyamatot. A magasabban fekvő területeken némileg kisebb a melegedés mértéke így van ez a teljes Kárpát-régióban is, a végzett elemzéseink szerint. Ennek valószínű az az oka, hogy a hegységek nyitottabbak a világűr felfelé, így nagyobb a hőkisugárzás a magasabban fekvő régiókban.

Az eddigieket összegezve látható, hogy cseppet sem új keletű problémával állunk szemben, azonban a népesség növekedése, a termelésnövekedés, az igények kielégítése egyre nagyobb környezeti terhelést okozott valamint okoz folyamatosan, és ennek hatását egyre komolyabban érezzük, tehát az idő sürget: Lépni kell!

Hozzászólások

Égi jelenségek 2020. november első felében

Égi jelenségek 2020. november első felében

Hajnali holdsarló együttállásokkal, esti Jupiter és Szaturunusz a Tejúttal, és néhány meteor színesítheti a novemberi éjszakákat.

Elképesztő mennyiségű szemét halmozódik fel a Földközi-tengerben

Elképesztő mennyiségű szemét halmozódik fel a Földközi-tengerben

A Földközi-tengerben már most is rengeteg műanyag hulladék van, két évtizeden belül ugyanakkor megduplázódhat a beáramló szemét mennyisége.

Késik a fagy a tengeri jég bölcsőjében

Késik a fagy a tengeri jég bölcsőjében

Még mindig nem indult el a jégképződés az északi-sarkvidéki tengeri jég bölcsőjének tekintett Laptyev-tengeren.

Algák okozták a tömeges élőlénypusztulást Kamcsatka partjainál

Algák okozták a tömeges élőlénypusztulást Kamcsatka partjainál

Egészen biztosan nem emberi tényező, hanem mérgező algák elszaporodása okozta a tömeges tengeriélőlény-pusztulást a távol-keleti Kamcsatka-félszigeten - olvasható az MTI hírei között.

Aggasztó a svájci gleccserek gyors olvadása

Aggasztó a svájci gleccserek gyors olvadása

Aggasztó mértékben olvadtak a svájci gleccserek 2020-ban, s közben még sohasem esett ilyen kevés hó az Alpok legnagyobb gleccserének térségében - olvasható az MTI hírei között.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket