Magyar fejlesztés forradalmasíthatja a nemzetközi űripart

A magyar kutatók által tervezett CROSS rendszer segítségével az eddiginél jóval pontosabban és hatékonyabban biztosítható az űrbe feljuttatott eszközök és személyek biztonsága.

Fantáziarajz a Magyarországon készülő RADCUBE műholdról. A három egységes CubeSat nyitható napelemtáblákkal és antennákkal.
Illusztráció: radcube.hu
A Cosmic Radiation mOnitoring Satellite System (CROSS) egy hosszabb távra szóló terv, melynek keretében a Föld körül különböző pályákon keringő, hasonló műszerezettségű holdak konstellációja olyan mérési adatokat szolgáltatna, amelyekkel az eddiginél jóval pontosabban és hatékonyabban lenne biztosítható az űrbe feljuttatott eszközök és személyek biztonsága, az űridőjárás-előrejelző számítások végzése.
A szilícium detektoros technológián alapuló kozmikus sugárzási és űridőjárás monitorozó műszert, a RadMag felbocsátására várhatóan legkorábban 2018 végén kerülhet sor.
Illusztráció: radcube.hu
Az új, a maga nemében egyedülálló RadMag háromdimenziós kozmikus sugárzásmérő, a Föld mágneses terét vizsgáló eszközzel ellátott RADCUBE műhold, a kifejlesztett CROSS űridőjárási adatbázis és információs rendszerrel együtt egyedi képességeket biztosíthat Magyarország számára, hogy a világon elsőként alkothasson átfogó és teljes képet a Földet körülvevő sugárzási környezetről. A CROSS kiépüléséhez szükséges méréseket végző RadMag műszer első példánya az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával a szintén magyar fejlesztésű RADCUBE műhold fedélzetén áll majd Föld körüli pályára.
Horváth Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK) főigazgatója elmondta: „A sugárzásmérő műszerek fejlesztése és az űridőjárás kutatása szervesen illeszkedik a kutatóközpont kutatási stratégiájába.”
Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára beszédében hangsúlyozta: „A bemutatott fejlesztés az első kiemelkedő eredménye Magyarország teljes jogú tagságának az Európai Űrügynökségben. A projekt valós piaci igényre reagál, és várhatóan számszerűsíthető gazdasági hasznot jelent hazánk számára. A tudományos és technikai szempontból is egyedülálló fejlesztés megerősíti Magyarország pozícióját a világ űriparának elitjében.”
Tari Fruzsina, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője megjegyezte: „Az Európai Űrügynökséggel indított program a CROSS rendszer kiépítésének első, kulcsfontosságú lépéséhez ad támogatást, hiszen a piacra lépés feltétele a működőképesség bizonyítása. A program eredményeként ráadásul két, egymástól függetlenül is működőképes termék születik. Az eszközök kézzelfogható magyar hozzájárulást jelentenek az európai űrkutatás versenyképességéhez.”