Ferenc, Olívia2020. december 03., csütörtök
Föld

A Masat-1 után újra magyar műhold készül az űrbe

2016.05.22.Erdélyi Ilona
National Geographic Magyarország

Magyarország 2018-ban felbocsájtja második műholdját, melynek mérete nagyjából egy családi sóletkonzerv és egy cipősdoboz közé tehető.

A rendszer alapköve a RADCUBE, a CROSS rendszer műszereket hordozó prototípusa.
Illusztráció: radcube.hu

Önmagában ez talán nem túl érdekes hír, ám ha hozzátesszük, hogy a projektet az Európai Űrügynökség támogatja, és e fejlesztés nyomán pár év múlva Budapest megkerülhetetlen adatforrás lesz minden valamire való szerkezet űrbe bocsátásánál, rögtön érdekesebbé válnak a részletek.

Átlagos földlakóként nem is igazán tudjuk felmérni, milyen hihetetlenül biztonságos környezetben élünk bolygónk felszínén. Elég megemlíteni, hogy itt a levegő, amit bátran belélegezhet, többnyire kellemes a klíma, a Naptól érkező sugárzás ellen pedig naptejjel, szellős ruhával tudunk védekezni..

Az űr nagyságrendekkel cudarabb hely! Amellett, hogy kifejezetten hideg és levegőtlen, a legváltozatosabb irányokból, és legfőképpen a Napból nagy energiájú részecskék érkeznek, melyek alig várják, hogy átadják ezt a bizonyos nagy energiát valaminek, ami az útjukba kerül – legyen az műhold, űrállomás vagy egy űrsétán járó űrhajós. Az eddig mért legnagyobb energiájú kozmikus részecske nagyjából akkora mozgási energiával rendelkezett, mint egy jól elütött baseball-labda.

Földünk két védőrendszerrel is gondoskodik arról, hogy mi ebből itt, a felszínen mit se érezzünk. A belső pajzs maga a légkör: a nagy energiájú részecskék a levegő molekuláival ütköznek – az ilyen ütközéseknél keletkező fotonok adják a sarki fényt. A második, külső pajzs a Föld mágneses tere, mely eltereli az elektromosan töltött részecskéket (főként protonokat, elektronokat és alfa-részecskéket, vagyis héliumatommagokat). E mágneses terelés miatt az ilyen részecskék nagyobb számban az Föld északi és déli pólusához érkeznek  – a „sarki fény” elnevezés, különben csak „fény” lenne.

Az űrbe, ezek a természetes védelmi rendszerek részben vagy egészben felmondják a szolgálatot. A Föld körül keringő műholdakat, az űrhajósokat, no meg a felszínen működő elektronikai rendszereket valamelyest felkészíthetnénk a veszélyekre, ha előre látnánk, mikor mekkora kozmikus sugárdózisra számíthatunk (ez az űridőjárás), és ha pontosan ismernénk a Föld mágneses mezőjének finomszerkezetét. A meglepő az, hogy jóllehet számos ilyen céllal készült földfelszíni, ballonos és műholdas mérőeszköz működik, nincs egy olyan átfogó rendszer, mely teljes képet adna arról, hogy mi zajlik az űrben a Föld közvetlen környezetében.

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont és az első magyar műhold fejlesztésében jeleskedő C3S Kft. munkatársai rájöttek, hogy a CubeSat szabvány – mely néhány 10x10x10 cm-es kockából összerakott apró műholdacskákat takar – nagyszerű alapot teremthet egy űridőjárás-mérő rendszer számára. Az 1 liter térfogatú Masat-1 után egy hasáb alakú, három masatnyi űreszközt terveztek, melyben a kozmikus sugárzás és a mágneses tér mérésére alkalmas műszerek kapnak helyet.

Ha a 2018-as próbaüzem sikeres lesz, egy egész rajnyit bocsátanak majd fel belőle különféle, jól meghatározott pályákra, így létrejön egy, a Föld környezetében sugárzást és mágneses teret eddig nem látott pontossággal, ráadásul valós időben mérő rendszer, mely már nevet is kapott: ez a Cosmic Radiation mOnitoring Satellite System, vagyis a CROSS.

Érdekességek a rendszerről:
Az adatközpont minden bizonnyal Magyarországon üzemel majd, így mi lehetünk a legjelentősebb űridőjárás-szolgáltató a világon.
A kis műholdak viszonylag olcsón feljuttathatók az űrbe – eddig a CubeSatek nagyobb rakományok részeként utaztak, de tervben van olyan projekt is, amely kifejezetten ilyen apró műholdak különféle pályákra állítását célozza.
A CubeSat-ipar fellendülőben van, egyre többen jönnek rá, hogy ez a szabvány nem csak egyetemi  demonstrációs projektekre jó, hanem e műholdak hasznot is hajthatnak gazdáiknak.
A műhold alapvetően két részből áll: az MTA EK adja a mérőműszereket, a C3S Kft. a CubeSat platformot. Ez azért ügyes elrendezés, mert mind a műszerek, mind a platform más projektekben is használható – így a CROSS rendszeren kívül is kapósak lehetnek az űripar nagy piacterén.
Az űreszközöket épp a Föld körüli mágneses mező hiányos ismerete miatt jócskán túlbiztosítják a kozmikus sugárzás hatásai ellen. Ha egy ilyen átfogó mérési rendszer pontosabb képet ad arról, hogy hol, mikor és mennyi sugárzás ér egy űrbeli tárgyat, az űreszközök pályára állítási folyamata megtervezhető úgy, hogy a lehető legkevesebb sugárzást kapja. A pontos mérésekkel elkerülhető a felesleges túlbiztosítás – ez pedig egy-egy eszköz esetén is dollármilliókat jelent.
A Föld mágneses terének eddiginél jóval részletesebb feltérképezése segíthet az ezt létrehozó földi „dinamó” működésének megértésében, és fontos adatokkal szolgálhat annak vizsgálatához, hogy vajon esedékes-e egy pólusváltás. A Föld mágneses pólusai néhány tízezer-százezer évente helyet cserélnek. A legutóbbi ilyen esemény 780 000 éve történt, és ezalatt a mágneses mező erőssége 250 évig az eredeti 5 százaléka volt. Úgy tűnik, jócskán késésben vagyunk, és ha bekövetkezne a pólusváltás, belegondolni is rossz, mi vár a műholdjainkra és ránk, tehát elég fontos a mágneses mező vizsgálata.
A CROSS rendszer nagyszerű felületet ad arra, hogy az MTA EK folytassa eddig is igen sikeres sugárzásmérési fejlesztéseit. Az ő harmadik generációs Pille műszerük működik a Nemzetközi Űrállomáson is – az első generációt pedig már Farkas Bertalan is használhatta.
A kozmikus sugárzás jobb megismerése segíthet a későbbi, hosszabb távú emberes űrutazások és a távlati tervekben szereplő holdbázis megtervezésében, hiszen az ilyen programok egyik legnagyobb kihívása a sugárvédelem.
2016 májusában a műszereket hordozó prototípus, a RADCUBE fejlesztése kezdődik meg, és ez a kis hasáb, fedélzetén a RadMag névre hallgató mérőeszközzel kerül majd ki az űrbe 2018 végén. Ha itt minden rendben zajlik, összeállhat a legalább száz RADCUBE-ból álló flotta, mely összességében képes lesz jól használható, valós idejű adatokat adni a Föld körüli sugárzási viszonyokról és mágneses térről.

A projekt a Magyar Űrkutatási Iroda, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont és a C3S Kft. együttműködésében valósul meg.

Hozzászólások

Palackposta árulkodik a műanyag útjáról

Palackposta árulkodik a műanyag útjáról

A kutatók által elindított palackok óriási távot tettek meg.

Hosszú távon talán elérhetőek a klímaegyezmény vállalásai

Hosszú távon talán elérhetőek a klímaegyezmény vállalásai

„Elérhető közelségbe" kerültek a 2015-ös párizsi klímaegyezmény céljai egy új elemzés szerint - tette közzé a hírt az MTI.

Rejtélyes áradás egy alaszkai öbölben

Rejtélyes áradás egy alaszkai öbölben

Már az öböl története se kezdődött jól: a felfedezése 26 halálos áldozattal járt. A későbbi sorsa sem sokkal szelídebb.

Égi jelenségek 2020. december első felében

Égi jelenségek 2020. december első felében

A hónap elejét a holdfény uralja, egyre közeledik egymáshoz a Szaturnusz és a Jupiter, lesz holdsarlónk a Vénusz közelében, és érkezik az év legjobb meteorraja.

Óceáni hulladékból készül napszemüveg

Óceáni hulladékból készül napszemüveg

A The Ocean Cleanup projekt újabb fontos eredményt ért el a hulladék elleni harcban.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket