Magyarországon is meleg a helyzet

Fotó: Profmedia

A válaszhoz az Országos Meteorológiai Szolgálat két klímakutatójának, Lakatos Mónikának és Szépszó Gabriellának segítségét kértük.

Tehát, a globális tendenciák mennyire jellemzőek hazánkra?
Lakatos Mónika: A globális átlagos felszínhőmérséklet emelkedésnél jobban melegszik régiónk, mivel a kontinensek fölött nagyobb a melegedés és az Atlanti-óceántól való viszonylag nagy távolság is szerepet játszik ebben. Az alacsony tengerszint feletti magasság és a medence jelleg szintén hozzájárul ahhoz, hogy a hőmérséklet e területen meghaladja a globális átlagot. Magyarországon a 20. század elejétől 2015-ig az országos éves középhőmérséklet 1,3 Celsius-fokos emelkedést mutatott. Az éghajlatváltozás leginkább a meleg szélsőségek gyakoribbá válásában jelenik meg. Az ország középső és délalföldi területein a hőhullámos napok száma kéthetes növekedést mutat 1981-től. A magyarországi átlaghőmérséklet várhatóan növekedni fog a 21. század folyamán: 2021–2050-re 1-2 fokkal, 2071–2100-ra 3-4 fokkal.

A csapadék mennyiségének változása kevésbé egyértelmű. Míg a melegedő tendenciával párhuzamosan az északi félteke magasabb szélességein nőtt a csapadék mennyisége, addig a Földközi-tenger térségében csökkent. Magyarország e két régió határán helyezkedik el, egyelőre egyik hatás sem domináns. Az éves csapadékmennyiség összességében csak 6 százalékos csökkenést mutat, ellenben tavasszal 17 százalékos szignifikáns csökkenés mutatkozik, a 20. század elejétől. A legutóbbi évtizedek csapadékmennyisége összességében némileg növekedett ugyan, ellenben hosszabbak voltak a száraz időszakok és nőtt a napi intenzitás, főleg nyáron, azaz egyenetlenebb lett a csapadék időbeli megoszlása.

A csapadék megoszlását milyen folyamatok befolyásolják?
Lakatos Mónika: Földrajzi elhelyezkedésünkből adódóan a tágabb környezetünkben végbemenő változásokat is figyelemmel kell kísérni, mert a hatásuk nem torpan meg az országhatároknál. Vízkészleteink alakulását befolyásolhatja, hogy csökkent a téli hómennyiség az északi félteke hegyvidéki területein. Ez súlyosbíthatja a szárazságot, mivel a kora tavaszi hóolvadás a forrása a vízgyűjtőkről származó legtöbb víznek. Lényeges tehát, hogy a folyóink vízgyűjtő területein miként alakul az éghajlat. A tengerfelszín hőmérséklete és a hótakaró változásai nyomán az utóbbi fél évszázadban módosult a mérsékeltövi általános légkörzés. Ezzel párhuzamosan a forró szélsőségek, a hőhullámok és heves esőzések sok helyen gyakoribbá váltak Európában. Ugyanakkor Európa a kevésbé sérülékeny régiók közé tartozik, mivel a hatások kivédéséhez illetve mérsékléséhez az európai országok felkészültebbek, fejlettebb eszközökkel rendelkeznek az alkalmazkodáshoz.

Vannak arról adataik, hogy a csapadék időbeni szélsőséges megoszlása hogyan alakul?
Szépszó Gabriella: A modelleredményekben nagy a bizonytalanság, hogy a következő évtizedekben hogyan alakul a különböző szélsőséges csapadékesemények gyakorisága. Elsősorban az évszázad végére tudunk egyértelmű következtetéseket levonni. Hazánkban várhatóan többször előfordul nagymennyiségű csapadék, különösen ősszel. Ezzel párhuzamosan viszont a száraz időszakok is hosszabbak lesznek, főleg az ország, egyébként is szárazabb, déli és keleti tájain.

Ha túl sok a csapadék, miért félnek egyesek az elsivatagosodástól?
Szépszó Gabriella: Az elsivatagosodás a szaknyelvben nem a valódi sivatagi éghajlatot és körülményeket jelenti, hanem egy, a jelenleginél jóval szárazabb éghajlatot. Ilyen értelemben a jelenlegi modelleredmények alapján Magyarországon nagy az esélye egy melegebb, aszályosabb nyarakkal kísért éghajlatnak az évszázad végére.

Lesz-e különbség egyes területek mikroklímájában?
Szépszó Gabriella: Az európai eredményeket tekintve a hegyekben kevesebb lesz a hó, a nagyvárosokban a melegedés fokozottabban jelentkezik, mint a vidéki tájakon, ezért itt fontos a hőhullámokra való felkészülés, illetve a nagymennyiségű csapadék elvezetésére alkalmas csatornahálózat kialakítása. A hegyi és a városi viszonyok vizsgálatához részletes, néhány (1-3) kilométeres rácstávolsággal dolgozó speciális modellek szükségesek, ami egyelőre hazánkban is kísérleti jelleggel folyik.

Megvéd-e minket a Kárpátok gyűrűje?  Meleg katlan vagy hűs medence lesz hazánk?
Szépszó Gabriella: Az európai vizsgálatok azt mutatják, hogy az átlagos hőmérsékleti változásokat nyáron inkább a földrajzi szélesség, a többi évszakban pedig a tengertől való távolság határozza meg, úgymint a domborzati adottságok. Ennek következtében nyáron, az északi tájakon kisebb, délen nagyobb melegre számíthatunk, az év többi részében pedig nyugatról kelet felé nő a melegedés mértéke.

Miért éppen 2 Celsius-fok a kritikus küszöbérték?
Szépszó Gabriella: Ha az iparosodás előtti szinthez képest a 2100-ig bekövetkező globális átlaghőmérséklet-növekedés mértékét sikerül 2 Celsius-fok alatt tartani, akkor a várható hatások még kezelhetők lesznek. Ellenkező esetben világszerte gyökeres változásokkal kell szembenéznünk, amelyekhez csak nagy pénzügyi áldozatok árán tudunk alkalmazkodni. A jelenlegi klímapolitikai tárgyalások fókuszában egy ambiciózusabb célkitűzés, a 1,5 Celsius-fokos érték tartása áll. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a globális 1-2 fokos átlaghőmérséklet-változás regionálisan jóval nagyobb is lehet. Ez hazánkra is igaz: a mérések és a modelleredmények alapján is a hazai hőmérsékleti változások magasabbak, mint a globális tendenciák. A magasabb átlaghőmérséklettel párhuzamosan a napi minimum- és maximumhőmérséklet is növekedhet. Ezért jelentősen megnő a forró napok száma, amikor a napi maximumhőmérséklet eléri a 30, illetve a 35 fokot. Ha pedig az éjszakai  minimumhőmérséklet sem csökken 20 fok alá, a levegő nem tud felfrissülni, ez hosszabb távon megterhelő az emberi szervezet számára. A drasztikus és gyors klímaváltozáshoz sem a növényzet, sem az állatvilág, sem mi emberek nem vagyunk képesek alkalmazkodni.