A PVC lágyítására használt vegyi anyag a Tiszában
Egészségre ártalmas vegyületet találtak a Tiszában, a 2016-os PET Kupa idején végzett mintavétel során.
Fotó: PET Kupa
A PET Kupa elnevezésű környezetvédő akció során a palackokkal zsúfolt területről vett mintákban a szakemberek kimutatták a ftalátot, azt a lágyítószert, amelyet elsősorban műanyagpalackok gyártásához használnak. Bordós Gábor, a vizsgálatokat végző WESSLING Hungary Kft. munkatársa a Laboratorium.hu-nak elmondta, hogy a folyó árterében felgyűlt, elképesztő mennyiségű műanyagpalack egyértelműen nyomot hagy a természetben, jó hír viszont, hogy a folyó ezen szakaszában növényvédő szereket és gyógyszermaradványokat nem találtak.
A Tisza szennyezettségére és élővizeink védelmének fontosságára kívánja felhívni a figyelmet a nemrég befejeződött PET Kupa, amelynek során az önkéntesek 45 ezer műanyagpalacktól tisztították meg a Felső-Tisza ártéri erdeit. Az eseményt a WESSLING Hungary Kft. munkatársai laboratóriumi vizsgálatokkal támogatták, így 2016. június 30-án mintát vettek az egyik leginkább szennyezett partszakasz vizéből. Az eredmények sajnos igazolták a szervezők és a független laboratórium munkatársainak feltételezését: a műanyagpalackokból is kioldódó anyagok, a ftalátok jelen voltak a mintában. Hat vizsgált vegyületéből három is jelen volt a mintákban (di-n-butil-ftalát, butil-benzil-ftalát, bisz(2-etilhexil)-ftalát).
A ftalátok legnagyobb felhasználója a műanyagipar, ahol elsősorban PVC előállítása során, lágyítóként alkalmazzák. Veszélyességüket az okozza, hogy a műanyagtermékekből kioldódva rákkeltőek és megbonthatják hormonháztartás egyensúlyát.
A ftalátok a Víz Keretirányelv szerint veszélyes anyagok, egyik legelterjedtebb vegyülete, a DEHP határkoncentrációja éves átlagra vonatkoztatva 1,3 µg/dm3. A WESSLING ugyan csak egy alkalommal végzett mérést, ám figyelmeztető jel, hogy a Tiszában talált ftalátmennyiség a határérték több mint kétszerese (2,9 µg/dm3) volt.
Mintavétel
Fotó: Laboratorium.hu
Mivel a laboratórium munkatársai egy PET-palackokkal sűrűn szennyezett területen vettek mintát, nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy a Tisza vizében mért ftalát-szennyezéshez a Tiszán úszó, ill. az ártérben jelen lévő PET-palackok is hozzájárulhatnak!
„Szerencsére a rákkeltő hatású és így sok vitát kiváltó biszfenol-A vegyületet nem találtunk a mintákban, ezt az anyagot is a műanyaggyártásban használják, és a potenciális hormonháztartás-zavaró hatása miatt is fokozott figyelem övezi” – mondta el a Laboratorium.hu-nak Bordós Gábor.
Megnyugtató eredmény, hogy növényvédőszer-hatóanyagokat és gyógyszermaradványokat a vízmintákból ez alkalommal szerencsére nem mutattak ki.
A WESSLING Laboratórium a jövőben a Tisza érintett szakaszán, ugyancsak a PET Kupa keretében megméri az egyre nagyobb környezeti veszélyt jelentő mikroműanyagok koncentrációját is.
Forrás: Laboratorium.hu
Csendes-óceáni jelenség okozhat zivatart hazánkban
A szakértők egy, a Csendes-óceánhoz köthető jelenség, az El Niño–Déli Oszcilláció hatásait elemezték.
Ez az első közeli kép egy másik galaxis csillagáról
Az épp haldokló vörös óriáscsillag a Nagy Magellán-felhőben található, tőlünk mintegy 160 ezer fényév távolságra.
November asztrofotója: Tejút és a Három Nővér
A Dolomitok szimbolikus sziklaformációja felett megjelenő csillagok és üstökös látványa: megfizethetetlen.
Új elmélet született a Mars holdjainak keletkezéséről
A Mars két szokatlanul apró holdja létrejöttéről számos elképzelés volt már eddig is, most szuperszámítógép segítségével dolgoztak ki egy új elméletet.
Bepillanthatunk a Hold túloldalának vulkanizmusába
A kínai Csang’o-6 szonda kőzetmintái arról árulkodnak, hogy 4,2 és 2,8 milliárd éve is aktív vulkanizmus zajlott a Hold túlsó oldalán.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
