Elbúcsúzott a Rosetta a Philae-től
Végleg búcsút mondott a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínén lévő Philae leszállóegységnek a Rosetta űrszonda.
Fotó: ESA/Rosetta/MPS for OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA
2016. július 27-én, megszakította a kommunikációs kapcsolatot a kicsiny robottal – közölte az Európai Űrügynökség (ESA).
„Ma elvágtuk az összeköttetést a Philea-vel. Ez egy csodálatos és sikerekkel teli küldetés végét jelenti” – jelentette be Andreas Shütz, az ESA darmstadti földi irányítóközpontjának szóvivője. A Rosetta a repülésirányítók tervei szerint még két hónapig követi az üstököst, 2016. szeptember 30-án azonban befejeződik küldetése, becsapódik az üstökös felszínébe.
Az űrszonda jelenleg mintegy 520 millió kilométerre van a Naptól, ami azt jelenti, hogy napelemei egyre kevésbé képesek működtetni műszereit. Ahhoz, hogy a következő két hónapban folytathassa a tudományos kutatásokat, csökkenteni kellett azoknak a berendezéseknek az energiafogyasztását, amelyek mára szükségtelenné váltak.
2015 júliusa óta nem érkezett jel a Philae-ről, eredményteleneknek bizonyultak az erőfeszítések életre keltésére, ezért döntött az irányítóközpont a kapcsolat megszakításáról – olvasható az ESA honlapján.
A Rosetta kutatásai a 4,6 milliárd éve keletkezett Naprendszer kezdeti időszakából igyekeznek új információkat szerezni.
Hol látható tejtenger a Földön?
A különös éjszakai fénylést a több száz éves tengerészeti feljegyzések is emlegetik, a modern korban műholdakról is megfigyelhető.
India lassabban melegszik, és nem értjük teljesen, hogy miért
Elképzelhető, hogy a légszennyezésnek köszönheti a szubkontinens ezt a lassabb melegedést, de más tényezők is beleszólhatnak.
39 százalékkal csökkent az ausztrál partok műanyagszennyezettsége
Egy, hat ausztrál nagyváros térségében végzett felmérés során jelentős javulást találtak, ám még így is túl sok a cigarettacsikk, a flakon, sörös és ételes doboz.
Még ne siessünk a Marsra: egészségi problémákat okozhat a pora
Az emberes marsutazás egyelőre még csak tervasztalokon létezik, azonban nem árt előre gondolkodni, és még az út előtt a lehető legjobban felkészülni arra, ami majd várhatja ott az űrhajósokat.
Minden korábbinál pontosabban sikerült megmérni az Uránusz tengelyforgását
A korábbi adatokat még a Voyager-2 űrszonda méréseiből kapták 1986-ban, most a Hubble-űrteleszkóp ezerszer pontosabb adattal szolgált.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
