Klímagondok, rekordok, lehetséges megoldások

A Tanganyika-tó halállományának csökkenését nem csak a túlhalászás okozza.
Fotó: Profimedia

Az Amerikai Meteorológiai Társaságnak a klíma állapotáról kiadott éves jelentés adatait az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) gyűjtötte össze a világ mintegy 450 tudósának mérései alapján.

A Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését okozó erős El Nino segítségével 2015-ben a globális földfelszíni hőmérséklet 0,42-0,46 Celsius-fokkal volt magasabb az 1980-2010 közötti átlagnál, és megdöntötte a korábbi, 2014-es hőmérsékleti rekordot. A rekord magasra szökő globális tengerfelszíni hőmérséklet 0,59-0,70 Celsius-fokkal volt magasabb az átlagnál – olvasható a NOAA honlapján.

Az üvegházhatású gázok, köztük a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid koncentrációja is rekordot döntött: 2015-ben a globális szén-dioxid-koncentráció 399,4 ppm volt, ami 2,2 ppm-es növekedés 2014-hez képest.

A tengerszint emelkedése szintén új rekordot ért el 2015-ben, 70 milliméterrel volt magasabb, mint 1993-ban, amikor megkezdődtek a műholdas megfigyelések a tengerszint-emelkedésről.

A trópusi viharok száma is az átlagosnál több volt: az összes óceánon 101 trópusi ciklont jegyeztek fel 2015-ben, ami jóval meghaladja az 1981-2010 között feljegyezett évi átlag 82 vihart. A Csendes-óceán keleti és középső medencéjében 1992 óta tavaly volt a legtöbb vihar, az Atlanti-óceán medencéjében ellenben kevesebb alakult ki, mint az elmúlt két évtizedben.

Az Északi-sark térsége tovább melegedett, a tengeri jég kiterjedése alacsony maradt. Az északi-sarki térség földfelszíni hőmérséklete 1,2 Celsius-fokkal volt magasabb az 1981-2010 közötti átlagnál. Az északi-sarki tengeri jég maximális kiterjedése 2015 februárjában a legkisebb volt a műholdas mérések 37 éves történetében. Az északi-sarki jég minimális kiterjedése a múlt év szeptemberében a negyedik legalacsonyabb volt a feljegyzések kezdete óta.

Európában a második legmelegebb évet mérték a 2014. évi rekordok után, Spanyolországban, Svájcban, Fehéroroszországban, Litvániában és Finnországban megdőltek a korábbi éves hőmérsékleti rekordok.

Az ázsiai kontinensen a legmelegebb évet jegyezték fel 2015-ben, mind Oroszországban, mind Kínában megdőltek a hőmérsékleti rekordok.

Az Egyesült Államokban a második legforróbb évet jegyezték fel 2012 után, és a harmadik legcsapadékosabb esztendőt.

Dél-Amerikában szintén a legforróbb esztendőt mérték, míg Afrikában a második legmelegebb évet. A marokkói Marrakeshben 2015 év augusztusában a havi átlag csapadékmennyiség 16-szorosa hullt le. Dél-Afrikában a legforróbb októbert jegyezték fel, a hőmérő higanyszála elérte a 48,4 Celsius-fokot.

A felmelegedés hatásai
A melegedő éghajlat hatással volt a rozmárok, pingvinek populációjára, veszélyes algavirágzást okozott a Csendes-óceán több térségében. Brutális hőhullámokban emberek ezrei haltak meg Indiában és Pakisztánban.

A globális felmelegedés miatt egyre kevesebb a hal a Tanganyika-tóban, nem a túlhalászás okozza a csökkenést, derült ki az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közzétett tanulmányból. A Föld második legnagyobb édesvizű tava a környező Burundi, Tanzánia, Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság lakossága fehérjeforrásának akár 60 százalékát is biztosítja, de emellett a fajok sokszínűségének is fontos gócpontja.

Az új tanulmány készítői a változások okait nyomozva megvizsgálták a tó fenekéről származó üledékmintákat. A minták és az ott talált kövületek vegyi elemzése azt mutatta, hogy a halmennyiség csökkenése és a hőmérséklet globális emelkedése egymással párhuzamosan zajlott. A tudósok szerint a trópusi tavakban a vízmelegedés azzal a következménnyel jár, hogy az oxigéndús felszíni vízréteg kevésbé keveredik a tófenék táplálékban gazdag vizeivel, így csökken az algák mennyisége, ezzel a halak tápláléka is, tehát hal is kevesebb lesz.

Más kutatók arra mutattak rá, hogy a melegedő éghajlat Európában és Észak-Amerikában a tavak halállományának növekedését hozta. A trópusokon azonban más a helyzet. „A víz rétegződése, vagyis a sztratifikáció a trópusok egyes tavaiban ellenkező hatással jár” – mutatott rá John Smol, a kanadai Queen’s Egyetem kutatója.

Magyarországon a vízbevétel mutat csökkenő tendenciát – ez is az éghajlatváltozás számlájára írandó. Mika János éghajlatkutató szerint az éghajlatváltozás nem csak a hőmérséklet, hanem a felhőzet változásával is jár, Magyarországon és attól délre csökken, ami melegedést és csapadékhiányt okoz. Az északi területen a száraz területek még szárazabbak, a csapadékosak még csapadékosabbak lesznek. Emiatt ahol vízhiány volt, ott még nagyobb hiány lesz, ahol pedig vízbőség volt, ott még több víz lesz.

Klímaváltozás és olimpia
A globális felmelegedés miatt 2085-re az északi félteke legtöbb városa alkalmatlanná válhat a nyári olimpia játékok megrendezésére. Köztük van Isztambul, Madrid, Róma, Párizs és Budapest is – állapították meg amerikai tudósok.

A The Lancet orvostudományi folyóiratban megjelent kommentárjukban Kirk Smith és John Blames, a Kaliforniai Egyetem professzorai és tudóstársaik a klímaváltozás modellezése és az olimpiai házigazdák jelenlegi kiválasztásának biztonsági követelményei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Nyugat-Európán kívüli 543 vizsgált városból csupán nyolc – köztük Szentpétervár, Riga, Ulánbátor, Vancouver, San Francisco, Calgary – lesz elég hűvös ahhoz, hogy nyári olimpia házigazdája legyen. Latin-Amerikában és Afrikában nem lesz egyetlen nagyváros sem, Nyugat-Európában 25 város teljesítheti a követelményeket.

A tudósok a nyári olimpiák esetében azt vették alapul, hogy ha az adott helyszín esetében 10 százaléknál nagyobb az esélye annak, hogy röviddel a versenyszám megrendezése előtt el kell halasztani a maratonfutást – a nyári olimpiai játékok egyik legjelentősebb külszíni eseményét -, akkor az adott város alkalmatlan olimpia rendezésére.

A jövőbeni olimpiai játékok helyszíneinek megállapításához a WBGT-re (wet bulb globe temperature – nedves gömb hőmérséklet) támaszkodtak akutatók, ami a hőmérsékletből, a páratartalomból, a napsugárzás erősségéből és a szél sebességéből számított standard. Ez a négy tényező a hőség okozta fokozott megterhelésből fakadó kockázatok reális felméréshez alkalmas. Kutatások igazolták, hogy a WBGT jól modellezi a hőmérséklet emberi szervezetre gyakorolt hatását.

Mi a megoldás?
A klímaváltozás negatív hatásainak megelőzése, illetve a folyamat lassítására globális paradigmaváltásra van szükség – mondta Perger András a Greenpeace Magyarország klíma és energiakampány felelőse. A szemlélet változásnak ki kell terjednie a megújuló energiaforrások gazdaságban betöltött szerepének növekedésére, és ennek együtt kell járnia a fosszilis energiahordozók kinyerésének, felhasználásának visszaszorításával.

Faragó Tibor környezetkutató humánökológus szerint mindebben nagy szerepe van az üzleti szférának, a sajtónak és az oktatási rendszereknek is: „Megoldást jelenthetne a problémára a jelenlegi transznacionális világban (amikor rendkívüli gyorsasággal terjednek a cégek között a különféle termelési minták), ha a vállalatok a fenntartható fejlődést szolgáló iparágakat  támogatnák. A sajtó felelőssége az életminták terjesztésében, az oktatásé pedig a következő generációk világszemléletének kialakításában van.”

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) azt javasolja, hogy kiemelten kell kezelni a Föld száraz területeit, ugyanis az éghajlatváltozás tovább erősíti az aszályok, az elsivatagosodás és a talajromlás hatásait.

A bolygó száraz területein (mintegy 6,1 milliárd hektár) 2 milliárd ember él, 90 százalékuk a fejlődő országokban. A jelentésben arról is beszámoltak, hogy a száraz területek 1,11 milliárd hektár erdőterületet foglalnak magukba, ami a Föld teljes erdőtakarójának 27 százaléka. Azonban arra is rámutattak, hogy a nedvesség csökkenésével az erdőségek is ritkulnak, ugyanis a száraz térségekben elhelyezkedő erdők fele a legkevésbé vízhiányos területen található.

Rengeteg a pazarlás az emberiség termelési és szállítási folyamataiban – ere már a Természetvédelmi Világalap (WWF) Magyarország igazgatója hívta föl a figyelmet. Sipos Katalin azt mondta az M1 műsorában, hogy bármilyen termék, így a megújuló energiát termelő eszközök előállítása is energiába és vízbe kerül.  Javíthat a helyzeten, ha az eszközöket úgy állítják elő, hogy ehhez nem fosszilis energiát használnak fel, hanem megújulót, ezáltal csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást.

„Bár a túlfogyasztásért elsősorban a fejlett államok a felelősek, nem kell feltétlenül minden luxusról lemondani ezekben az országokban ahhoz, hogy javuljon a helyzet. Az azonban nagyon fontos, hogy minden felesleges hulladékot és szén-dioxid-kibocsátást kiküszöböljenek, vagyis csökkentsék az ökológiai lábnyomukat – hangsúlyozta Sipos Katalin.