Újrahasznosított anyagok az olimpiai érmekben

Fotó: Rio 2016/Alex Ferro

Az elmúlt napokban, a legtöbben nagy érdeklődéssel követtük a sporthíreket, különösen azokra a versenyszámokra koncentrálva, ahol hazai sportoló is indult, remélve, hogy még aznap a nyakába akasztják a hőn áhított érmet. Most nézzük meg, milyen anyagokat is tartalmaznak a medálok?

Az olimpiák történetében először Rióban fektettek különösen nagy hangsúlyt arra, hogy még az érmek elkészítésekor is a fenntarthatóság álljon a középpontban. Hát még a szalagok gyártásakor! Amint az a www.olympic.org honlap írásából kiderült, a szalagokat 50 százalékban újrahasznosított PET-palackokból készítették, az  500 g tömegű medálok közül pedig az arany egyáltalán nem tartalmaz higanyt, az ezüst és a bronz pedig ugyancsak tartalmaz újrahasznosított anyagokat.
Az aranyérmek 92,5 százalékban újrahasznosított tükrökből, forrasztékmaradékokból és röntgenlemezekből származó nyers ezüstöt tartalmaznak, a bronzérmek réztartalmának 40 százaléka pedig pénzverdei hulladék.

A Magyar Olimpiai Bizottság honlapján közölt írásból az is kiderül, hogy az olimpián használatos dobogók is szerves anyagokból készültek, Brazília trópusi jellegét szimbolizálva. Ezeket úgy tervezték, hogy a játékok után bútorként felhasználhatók legyenek, sőt, az éremátadók által használt tálcák is alkalmasak a későbbi használatra.

A fenntarthatósági szempontok érvényesülése azért is példaértékű, mert az olimpiai játékok a világ legnépszerűbb és legnézettebb eseményei közé tartoznak, így ez az üzenet (többek között a PET-palackból készült szalagok) milliárdokat ért el.

Nem elhanyagolható azonban az újrahasznosított medálok konkrét haszna sem, hiszen Carlos Nuzman, a szervezőbizottság elnökének nyilatkozata szerint összesen 4924 érmet vertek, ami közel 2,5 fél tonna anyagot jelent. A műanyagpalackból készült szalagok során felhasznált anyag mennyiségéről nincs információnk.

Forrás: Laboratorium.hu