A guanó hűtheti az Északi-sarkvidék térségét

Lummák (Uria aalge) a Spitzbergákon. Ezek a madarak Kanada, Alaszka, Grönland, Észak-Európa és Oroszország sziklás partjainál élnek.
Fotó: Profimedia

A nyári hónapokban több millió madár vándorol az Északi-sarkvidék területeire, guanóval borítva be a térséget. Eddig azonban még soha nem hozták kapcsolatba a szakemberek az ürüléket a hőmérsékleti változásokkal.

2014-ben Kanada északi-sarkvidéki körzeteibe utazva, kanadai, amerikai és svéd kutatók levegőmintákat gyűjtöttek. Ezek elemzésekor azt találták, hogy az év bizonyos időszakaiban – amikor fagypont fölötti a hőmérséklet – jelentősen megnő a légkör ammóniaszintje. Kezdetben arra gyanakodtak, hogy ez a tengerből ered, de vizsgálatokkal kiderítették, hogy nem erről van szó. Kézenfekvő okozóként a vándormadarakra gondoltak – írták a Nature Communications tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.

Számításokat végezve adataikat olyan számítógépes modellekbe táplálták, amelyek az Északi-sarkvidék környezetét szimulálják a több ezer tonna ammóniakibocsátással illetve anélkül. Felfigyeltek arra, hogy amikor a baktériumok lebontják a guanót, ammónia szabadul fel, ami a légköri mérésekben is megjelenik. Arra is felfigyeltek, hogy amikor az ammónia az óceán vízpermetéből származó kénsavval és vízmolekulákkal keveredik, a légkörbe felszálló részecskék hozzájárulnak a felhők kialakulásához. Ezek az alacsonyan fekvő felhők, visszaverik a nap hőjét a világűrbe, ezért a térség levegője hűvösebb lesz.

A szakemberek nem érvelnek azzal, hogy még több vándormadarat kellene csalogatni a térségbe, lelassítandó az Északi-sarkvidék jegének olvadását. Úgy vélik, tanulmányuk rávilágított arra, hogy milyen összetett a globális ökoszisztéma, és milyen sok tényező járul hozzá állapotához – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.