Egyedülálló korallzátony az Amazonas folyó torkolatánál

Fotó: Greenpeace/Fecebook

A mintegy 9500 négyzetkilométeres korallzátonyrendszerről a Greenpeace brazíliai szervezetének szakemberei és a zátonyrendszert felfedező tudósok készítették a fotókat, amikor a környezetvédők Esperanza nevű hajójával jártak a térségben, hogy dokumentálják a természeti képződményt. A korallzátony területe nagyobb, mint egy nagyváros, például a brazíliai Sao Paolo vagy London területe. Ezek a területek veszélybe kerülhetek, ha a Total és a BP olajtársaság megkapja a brazil kormány engedélyét és elkezdi a kőolajfeltárásokat – olvasható a Greenpeace honlapján.

A kutatók tengeralattjáróval merültek 220 méter mélyre a brazíliai partoktól több mint 100 kilométerre. A mintegy 965 kilométer hosszú korallzátony Francia Guyana partjaitól húzódik Brazília Maranhao szövetségi államáig. Létezésére korábban senki nem gyanakodott, mivel a világ nagy folyói szétszabdalják a zátonyrendszereket, ezért azokon nem nő korall. Ráadásul a korallok a tiszta, napfénnyel jól átitatott, sós vizekben élnek, viszont az Amazonas torkolata a világ egyik legiszaposabb torkolatvidéke, a folyó több ezer kilométeren magával sodort és óceánba mosott hordalékával.

„Ez a korallrendszer több okból is fontos, köztük egyedülálló jellegzetességei vannak, például a fényfelhasználását és a vízben lévő fizikai, kémiai feltételeket illetően – magyarázta Nils Asp, Pará állam Szövetségi Egyetemének kutatója. – Csoportunk jobban meg akarja érteni, miként működik ez az ökoszisztéma, milyen a fotoszintézis mechanizmusa ilyen korlátozott fényviszonyok között” – tette hozzá. A szakember elmondta, hogy fel akarják térképezni a korallrendszert, most még csak kevesebb mint 5 százalékát ismerik.

Meg kell védenünk a korallzátonyt és az Amazonas torkolat egész térségét a vállalatok profitéhségétől. A Total kőolajcég egyik fúróblokkja csupán 8 kilométerre van a korallzátonytól – hangoztatta Thiago Aleimda, a Greenpeace brazíliai csoportjának tagja.