Földről érkeznek oxigénionok a Holdra
Japán kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy a Föld légköréből minden hónapban oxigén árasztja el a Hold felszínét.
A Föld magnetoszférája a napszél hatására és Föld külső légkörében lévő oxigénionok a Hold felszínére jutnak. Illusztráció: Osaka University/NASA
Kentaro Terada geokémikus, asztrofizikus vezetésével japán kutatóintézetek és egy nemzetközi kutatócsoport a Hold körül keringő Kaguja japán űrszonda adatainak elemzésével bukkant rá a bizonyítékokra. Eredményeiket a Nature Astronomy című szaklapban mutatták be.
A tudósok egy ideje felismerték, hogy a Holdat folyamatosan bombázzák a napszélből származó részecskék, és hogy havonta egyszer, amikor a Föld a Nap és a Hold közé kerül, a Hold védetté válik ettől a napszéltől. Az új kutatás során a tudósok megállapították, hogy ez alatt a rövid, néhány napig tartó, szabályosan visszatérő időszak alatt a Föld külső légkörében lévő oxigénionok a Hold felszínére jutnak – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy a Föld külső légkörében ibolyántúli (UV) fény hatására az oxigénatomok ionizálódnak. Időnként felgyorsulnak annyira, hogy kitörnek az atmoszférából a magnetoszférába, a bolygót körülvevő mágneses mezőbe, ahol az elektromos mezők és plazmahullámok felhevítik ezeket. A Föld magnetoszférája a napszél hatására kinyúlik, mint egy zászló, olyannyira, hogy minden holdciklusban öt napon át beburkolja a Holdat is, és ionokkal bombázza.
A Kaguja által gyűjtött adatokból arra lehet következtetni, hogy ezen ionok egy része oxigén. A kutatók becslései szerint az ionzápor alatt másodpercenként 26 ezer oxigénion éri a Hold felszínének minden négyzetcentiméterét. Mivel az oxigénionok számának növekedése akkor tapasztalható, amikor a Holdat a Föld védi a napszéltől, a szakértők meg vannak győződve arról, hogy ezek a Földről érkeznek. Ráadásul ezek az ionok jóval lassabban mozognak, mint azok, amelyek átlagos úton érkeznek a napszéllel, sőt, korábbi kutatások szerint a holdkőzetből vett minták tartalmaztak bizonyos mértékben 17-es és 18-as oxigénizotópokat, amelyek nem jellemzőek az űrben, de megtalálhatóak a Földet borító ózonrétegben.
Meteoritok és vulkánok anyaga segíthette az élet kialakulását
A bolygónkon kialakuló élethez szükséges molekulák érkezhettek készen is, de itt helyben is keletkezhettek – e lehetőségek közül választani segít egy új kutatás.
A panamai tengeri teknősök jogi védelméről
Egy Panamában életbe lépett új törvény jogi védelmet biztosít a tengeri teknősök számára: lehetővé teszi, hogy felelősségre lehessen vonni kormányokat, vállalatokat vagy személyeket az állatok jogainak megsértéséért. - tette közzé a hírt az MTI.
8300 éve még működő vulkán volt az Ibériai-félszigeten
Új vizsgálatokkal tudták megállapítani a legutolsó ismert kitörés idejét.
Spanyolország barna az aszály miatt
Spanyolországot katasztrofális hatású aszály sújtja, és ez most már a világűrből is látszik.
Vassal dúsítják a Déli-óceánt a pingvinek
Az óceánok vasszükségletét a vízbe jutó sivatagi por, a bemosódó hordalék, és a hidrotermális kürtők biztosítják, valamint egy újonnan felfedezett forrás: a pingvinek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
