Egyedülálló a frissen felfedezett hétbolygós naprendszer

Nikole Lewis bejelenti a világra szóló hírt.
Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Hét, a Földhöz hasonlónak tűnő bolygót fedeztek fel 40 fényévnyi távolságra, a csillagászok. Olyan messze van, hogy a mai legjobb űrszondával 180 ezer évig tartana odaérni. A bolygócsoport a Vízöntő csillagképben található. A bolygók – melyek mind a Földéhez hasonló vagy annál kisebb méretűek – szorosan egy halvány törpecsillag, a Trappist-1 körül keringenek, melynek mérete a Jupiteréhez hasonló. Három bolygó az úgynevezett lakható zónában van, ahol lehetséges a folyékony víz és így az élet jelenléte is, a többi az övezet határán található.

A Liege-i Egyetem kutatója, Michael Gillon már 2016 tavaszán arról számolt be, hogy a Trappist-1 körül három bolygót találtak, 2015 végén. Gillon és kollégái Chilében a Trappist teleszkópot kalibrálták soktucatnyi olyan törpecsillag vizsgálatára, amely vagy nem volt elég nagy, vagy elég meleg ahhoz, hogy optikai teleszkóppal figyeljék meg. Egy különösen ígéretes törpecsillagra bukkantak, amely a Trappist-1 nevet kapta, mérete a Nap nagyságának tizede, ám jóval hidegebb nála. A kutatók hónapokig figyelték, és észrevették, hogy az infrajele rendszeres időközönként elhalványult, ami annak bizonyítéka, hogy objektumok keringenek körülötte. A további elemzés megállapította, hogy a kérdéses égitestek exobolygók (Naprendszerünkön kívüliek).

A Trappist-1 olyan kicsi és „hűvös” – feleannyira forró mint a Nap -, hogy legalább három bolygója a kis keringési távolság ellenére is elég hideg lehet ahhoz, hogy víz és akár élet is legyen rajta.

Valószníű így keringenek a bolygók a Trappist-1 körül. 
Illusztráció:NASA-JPL/Caltech

Nézzük meg, mit fűz a hírhez a szakember!
Kiss László, csillagász az Mokka című reggeli műsorában elmondta, a tudósok még sosem érzékeltek a Trappist-1 csillagéhoz hasonló naprendszert. A legújabb kutatásokból kiderült, hogy ezek a bolygók nagy valószínűséggel kőzetből állnak, ám nem biztos, hogy a Földhöz hasonló a terep. „Jelentős különbség, hogy ezek a bolygók nem a Naphoz hasonló csillag körül keringenek. Itt néhány nap egy esztendő, hiszen a csillaguk körül 2, 4, 6, 8 12 nap alatt mennek körbe, emiatt a keringésük is más: a bolygók olyan közel vannak egymáshoz, hogy egymást is vonzzák, nemcsak a csillag a bolygót, ezért nagy ár-apály erők léphetnek föl” – eszél a különbözőségekről Kiss László.

A középső sávban lévő három bolygón talán élet is kialakulhatna. Valóban, magyarázza a szakember, hisz ezek a bolygók annyi besugárzást kapnak csillaguktól, mint a Föld, Vénusz és Mars a Naptól. Ha van víz, akkor ez folyékony óceánok formájában lehet jelen. Ezt azonban ma még nem tudjuk megállapítani. Ehhez szükségességesek, új, nagyon nagy távcsövek (legalább 40 m átmérőjű) és közel egy évtizednyi kutatómunka.

A bolygónkon kívüli élet lehetősége mindig fölcsigázza szakemberek és laikusok érdeklődését, hisz mindannyian kíváncsiak vagyunk, hogy vajon ez a földi élet szabályszerűség vagy kivétel a világűrben.