Égi jelenségek 2017. április első felében

A Messier-katalógus 110 objektuma egy fotómontázson
Illusztráció: Wikimeida

Március végén áttértünk a nyári időszámításra, így a napnyugta időpontja a hónap elején 19:15 körül, a hónap közepén 19:30 körül lesz.

Figyeljük meg a Merkúrt április 1-jén!
Elsején a Merkúr, Naprendszerünk legbelső bolygója, amit egyébként a Nap közelsége miatt nem könnyű megfigyelni, igen kedvező helyzetben lesz. Két órával napnyugta után tűnik csak el a nyugati horizonton, azonban már 20 óra felé, egy órával a napszálltát követően kereshetjük, ekkor 10 fok magasságban látszik. Az alkonypírtól még kissé világos nyugati ég alján apró, vöröses fénypontként láthatjuk meg, tehát jó nyugati kilátású helyszínről érdemes megfigyelnünk. A hónap első hetében érdemes próbálkozni a keresésével, ezt követően gyorsan romlik a láthatósága, ahogy ismét egyre közelebb kerül a Naphoz. A bolygó vörös színét az adja, hogy az alacsony horizont feletti láthatósága miatt a fényét vastag légréteg szűri, s hasonlóan ahhoz, amit napnyugtakor is látunk, a kékes árnyalatok kiszóródnak a fehér színéből, így a maradék vörösek jutnak el csak a szemünkbe.

Jupiter a Hubble Űrtávcső felvételén
Ilusztráció: Wikimedia

Szembenállásban a Jupiter április 7-8. éjszakáján
Az egész éjszaka során gyönyörködhetünk a fényes Jupiter látványában. 7-én este napnyugtakor kel, majd 8-án reggel a napkelte idején nyugszik le. Megfigyelésére legkedvezőbb alkalom az éjszaka közepe, ekkor kb. 35 fokos magasságban ragyog majd a déli égbolton, az év során ekkor a legfényesebb. Habár a Jupiter pont a nagy fényessége miatt szabad szemes megfigyelők számára is kedvelt célpont, igazán a távcsöves vizsgálatához ad remek alkalmat a szembenállás. Ha nincs saját távcsövünk, érdemes érdeklődni a környékünk csillagvizsgálóinál, hogy hol van lehetőség távcsőbe pillantva is megnézni az óriásbolygót, felejthetetlen élményt ad!

A Hold és a Jupiter látványa a keleti égen 10-én, kora este,
Fotó: Stellarium

Telihold együttállása a Jupiterrel április 10-11-én
Az áprilisi teliholdat a Jupiter közelsége teszi különösen izgalmas látvánnyá! A telihold pontos időpontja 11-én reggel 6 óra, ám már 10-én este sem fogunk szabad szemmel észrevehető különbséget látni a megvilágításában. Napnyugtakor már a keleti horizont felett lesz mind a Hold, mind az ekkor még 2 fokkal alatta látszó Jupiter, majd éjfél felé már csak 1 fok választja el őket egymástól, hajnalra a távolságuk ismét növekedni fog kissé. 10-én a Hold 18:40 körül kel, majd 11-én hajnalban 6:30-kor nyugszik, egész éjszaka gyönyörködhetünk tehát a két égitestben. Habár a telihold az egyik leglátványosabb, legtöbbek által megfigyelt égi jelenség, érdemes tudni, hogy a holdfelszín alakzatai nem ilyenkor a legszebbek. A teljes megvilágításban az árnyékok hiánya miatt kevésbé kontrasztosak a kráterek, így ha ezeket szeretnénk megnézni, akár binokulárral, akár nagyobb távcsővel, érdemes kisebb holdfázis idejét választani rá. Az együttállás megfigyelésére, fényképezésére a kora esti órák a legalkalmasabbak, este 20:30 körül még csak 15 fok magasan lesz a páros, így szép fotókompozíciókat készíthetünk róluk valamilyen tereptárggyal vagy épülettel. Az együttállás azon kevés égi jelenségek egyike, amit városi környezetből is jól fotózhatunk!

Nézzük meg a Nemzetközi Űrállomást!
Április első felében a Nemzetközi Űrállomás (angol nevének közismert rövidítése ISS) az alkonyi, kora esti égbolton repül át hazánk területe felett. Az időpontok minden nap változnak, a pontos előrejelzéseket egy adott helyszín és időpont függvényében ma már okostelefonos applikációkkal, vagy erre szakosodott weboldalakon kaphatjuk meg. Ilyen például a heavens-above.com, ahol ingyenes regisztráció, majd a lakóhelyünk beállítása után ellenőrizhetjük, mikor, mely égrészen várható az átvonulás felettünk. Ha nem is tudjuk, hogy pontosan mikor érkezik fölénk az űrállomás, a látványa akkor sem téveszthető össze semmivel: nyugatról keleti irányban nem túl gyorsan haladó igen fényes pontot látunk, amit úgy tudunk megkülönböztetni a repülőgépektől, hogy az ISS fénye folyamatos, míg a repülők helyzetjelzői villognak. Habár számtalan műhold repül át felettünk, az egész égboltot, vagy annak nagy részét átszelő ISS a legfényesebb köztük. Az űrállomás hatalmas napelemtábláin tükröződő napfény csillogása adja ezt a – gyakran a Vénuszéval vetekedő -fényességet. Amikor idelenn a Földön már sötétedik, a kb. 400 km magasságban keringő űrállomást még megvilágítja a Nap, ezért ragyog.

A Tejút szalagja
Elsősorban a hónap első napjaiban, a holdfény zavarásától mentes időszakban érdemes korán kelni annak, aki a Tejút egyre magasabbra emelkedő, fénylő szalagját szeretné megnézni. A legfényesebb része a délkeleti-déli égbolton látszik ekkor, a számtalan csillagköd és halmaz közt a sárgás fényű Szaturnusszal. Habár a Tejút látványát a nyári égbolttal azonosítjuk, a kevésbé türelmesek már tavasszal is gyönyörködhetnek benne fényszennyezéstől távoli, vidéki helyszíneken. Április 7. után a holdfény sajnos lehetetlenné teszi a megfigyelését, így ha az időjárás engedi, ezt megelőzően próbálkozzunk meg vele. A Szaturnusz éjjel 1:30 körül kel, és hajnali 4-5 között még elég sötét az égbolt a Tejúthoz is, így együtt csodálhatjuk meg. Galaxisunk fénylő sávjának látványához a hajnali madárkórus, majd az áprilisban visszaérkező fülemülék éneke adhat plusz élményt.

Április a csillagászat hónapja
Áprilisban az érdeklődők világszerte a csillagászati megfigyeléseknek szentelik az éjszakákat, számos közösségi eseménynek ad otthont ez a hónap. Akár csillagvizsgálókban, akár a helyi csillagászati egyesületek vagy amatőrcsillagászok szervezésében találhatunk távcsöves bemutatókat. Ilyenkor még sok téli csillagkép is megfigyelhető, de már a nyáriak is felbukkannak, az átmeneti időszak ad lehetőséget a pár évtizede már szintén hagyományos Messier-maratonra is. A Charles Messier francia csillagász (halálának 200. évfordulója április 12-én lesz) által katalógusba gyűjtött csillagködök, halmazok megfigyelésére a tavaszi napéjegyenlőség körüli hetek a legalkalmasabbak, az amatőrcsillagászok ekkor igyekeznek a Messier-katalógus 110 objektuma közül a lehető legtöbbet megpillantani egyetlen éjszaka alatt. A katalógus néhány fényesebb, szabad szemmel is jól látszó objektumát mindannyian ismerjük, ilyenek például a Fiastyúk, az Androméda-köd vagy a nagy Orion-köd, de a legtöbbjük megfigyeléséhez szükség van egy kisebb távcsőre.