A hónap asztrofotója: a Nagy Orion-köd
A képen az égbolt egyik leghíresebb objektuma, mely pompás színeivel, finom belső részleteivel megunhatatlan látványt nyújt.
Idősebb és ifjabb Szendrői Gábor egy hosszú téli éjszakát szánt a misztikusan kavargó gázfelhő megörökítésére. Beszámolójukat a maratoni, összetett technikát igénylő feladatról az alábbiakban olvashatjuk.
„2016 végén a Kárpát-medencét betöltő vastag ködtakaró szinte lehetetlenné tette a csillagászati megfigyeléseket, csak hazánk magasabb hegycsúcsai értek a ködréteg fölé. Az előrejelzéseket látva a Kőszegi-hegységet választottuk észlelőhelyünknek édesapámmal. A Kendig-csúcson páratlanul sötét, kristálytiszta ég fogadott minket, a hegy lábánál elterülő köd a környező települések halvány fényeit jól letompította. Az Orion-köd finom belső részleteit és a környező halvány gázködöket egy nagy dinamikájú asztrofotón szerettük volna bemutatni, ezért felszerelésünkkel különböző hosszúságú expozíciókat készítettünk. Technikánk egy GPU 100/635-ös apokromátra épült, fókusz reduktorral és átalakított Canon EOS 700D kamerával kiegészítve.”
Az ezerötszáz fényév távolságra található Nagy Orion-köd (más néven Messier 42-43) aktív csillagkeletkezési régió, amelyet új bolygórendszerek bölcsőjeként is számon tartanak. A csillagok ibolyántúli sugárzása ionizálja a gázfelhőt, amely ennek hatására vörösesen fénylik. Az Orion-köd szomszédságában elhelyezkedő Futó ember-köd a ragyogó csillagok fényét kékes színben veri vissza. A ködkomplexumot a kiterjedt, összetett szerkezetű, főként molekuláris hidrogénből álló Orion Molekuláris Felhő öleli körbe.