Brutális erő van a nyugodt Etnában is – itt a bizonyíték!

Önmagában ijesztő, hogy a Magyarország területének egynegyedét kitevő, ötmillió lakosú Szicíliában, Európa „közepén” jókora, aktív vulkán, az Etna pöfékel, és mondjuk úgy, minden kitelik tőle. Egy vulkán alapvetően kétféle kitörést produkálhat. Ha a magmakamrájába friss, nagy mélységből érkező láva tör fel, ami jókora mennyiségű gázt is tartalmaz, annak túlnyomása robbanásos kitörést okoz: több száz méter, akár több kilométer magasba lövell fel a lávaszökőkút és a vulkáni hamu, ami beterítheti a környező településeket.

Ömlik a láva, „csúszik” a havon

Az Etna az utóbbi hetekben egy másféle aktivitást mutatott, a lávaömlést. Ilyenkor a magma vélhetően sekélyebb mélységből tör fel, gáztartalma jóval alacsonyabb, félelem helyett inkább a bámulat vesz le az embert a lábáról. Főleg, ha ilyen elképesztő felvételeket látunk, amelyet a Szicíliában állomásozó amerikai katona, Cory Turner készített:

Csodálatos, békés képek, a lávaömlést tudósok, turisták, újságírók százai nézték közvetlen közelről. És senki nem számított arra, ami március 16-án történt: a havon békésen terjeszkedő lávafolyam hatalmasat robbant. Csak a szerencsének köszönhető, hogy senki nem halt meg, de 11 ember így is megsérült.

Nem robban azonnal

A robbanást a láva és a hó keveredése okozta, utóbbi egészen elképesztő módon jó darabig nem olvadt meg a több mint 1000 fokos olvadt kőzet alatt. A BBC filmezte:

Mi történt? Erre harangi Szabolcs vulkanológus adta meg a választ a Tűzhányó blogon.  Röviden arról van szó, hogy a lávafolyam felszínén egy hirtelen megdermedt, kőzetüveges kéreg alakul ki, ami jól szigetel. Ahogy halad előre, a hó egy része felolvad előtte, ám a túlhevített hó hirtelen vízgőzzé alakul, ami fehér felhő formájában illan el. A láva és hó között viszont kialakul egy vékony vízgőzréteg alakul ki, ami megakadályozza a felette lévő láva és az alatta olvadékvíz keveredését – az állapot hosszasan fennmaradhat, a láva haladhat előre akár több száz métert is.

A gond akkor kezdődik, ha a vízgőz réteg felszakad, és a láva az olvadékvízzel keveredik: a láva belsejébe jutó víz hirtelen vízgőzzé alakul, ez térfogatnövekedéssel jár, a láva belsejében viszont nincs erre elegendő tér, bekövetkezik a robbanás.