Jó hírek az ökológiai lábnyomról
A legújabb adatok szerint a világ egyik legnagyobb „terhelő” országának, az Egyesült Államoknak 2005 óta 20 százalékkal csökkent a fejenkénti ökológiai lábnyoma.
Illusztrácó: Profimedia
Az ökológiai lábnyom egy olyan érték, ami kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak mennyi földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.
A Global Footprint Network (Globális Lábnyom Hálózat) minden évben kiadja a nemzetek ökológiai lábnyomáról készült beszámolókat (NLB), ahol több mint 200 ország és régió változását követik nyomon 1961-től a mai napig. Ezt az évente és országonként 15 000 adatpontból álló adatbázist számos országban (köztük Equador, Franciaország, Németország, Japán, Korea, a Fülöp-szigetek, Oroszország, Svájc és az Egyesült Arab Emirátusok) a politikai döntéshozatal informálására, segítésére is felhasználják.
„Az ökológiai lábnyom jelentős segítség ahhoz, hogyan enyhítsük a klímaváltozást és alkalmazkodjunk hozzá, közben megőrizzük a legfontosabb természeti erőforrásainkat, és megvédjük az országunkat a jövőbeli veszélyektől” – jelentette ki Benigno S. Aquino III, a Fülöp-szigetek korábbi elnöke az ország ökológiai lábnyomáról szóló egyik jelentésben.
A 2017-es NLB összefoglalja a legfrissebb, 2013-as adatokon alapuló eredményeket (ENSZ statisztikák, Nemzetközi Energia Ügynökség, illetve több mint 20 másodlagos tudományos adatbázis).
Az Amerikai Egyesült Államok ökológiai lábnyomának változása 1961 és 2013 között.
Jelmagyarázat: Piros vonal: ökológiai lábnyom. Zöld vonal: az ország területének biológiai kapacitása. Piros terület: ökológiai hiány, deficit. Zöld terület: ökológiai tartalék. A függőleges tengely azt mutatja, hogy hány globális hektár az egy főre eső ökológiai lábnyom az országban.
Két példa az NLB 2017 kiemelt adatai közül:
Az Amerikai Egyesült Államokban az egy főre jutó ökológiai lábnyom körülbelül 20 százalékkal lett kisebb a 2005-ös csúcs és 2013 között. Így ebben a periódusban ez az ország csökkentette legnagyobb mértékben a bolygónkra jutó terhelést. A csökkenés annyi, mint Németország egész éves ökológiai lábnyoma 2013-ban. Ez a jelentős változás, amely a recesszió utáni talpra állást is magában foglalja, elsősorban a csökkenő szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos és kisebb mértékben a csökkenő erdőlábnyomnak köszönhető. Az amerikai egy főre eső GDP körülbelül 20 százalékkal nőtt ugyanez idő alatt, az USA-t ezzel a szétválás (decoupling) lenyűgöző példájává téve. Ilyen esetekben egy időben jellemző a gazdaság növekedése és a természeti erőforrások használatának csökkenése. A Huffington Post cikkében olvasható, hogy a jelenlegi amerikai elnök, Donald Trump ezzel a kétirányú trenddel ellenkező klímaügyi intézkedéseket tervez.
Uruguay ökológiai lábnyomának változása 1961 és 2013 között.
Jelmagyarázat: Piros vonal: ökológiai lábnyom. Zöld vonal: az ország területének biológiai kapacitása. Piros terület: ökológiai hiány, deficit. Zöld terület: ökológiai tartalék. A függőleges tengely azt mutatja, hogy hány globális hektár az egy főre eső ökológiai lábnyom az országban.
Uruguaynak 1995 óta sikerült fokozatosan és következetesen csökkentenie az egy főre jutó ökológiai lábnyomát, miközben a humán fejlettségi mutató (Human Development Index) a középmagasról a nagyon magasra ugrott, a várható élettartam (egészség), az oktatás és az egy főre jutó nemzeti jövedelem növekedésének következtében. Csak a jövő döntheti el, hogy Uruguay bioüzemanyagot és a szélenergia-termelést támogató nemzeti energiapolitikája (amely 2010-ben léptettek életbe) továbbra is pozitív hatással lesz-e az ökológiai lábnyom csökkenésére, és hogy az ország csökkenti-e még a főként benzin-alapú szállítmányozási ágazat szén-dioxid kibocsátását. Mivel az ország lábnyomának csökkenő tendenciája 15 évvel az új energiapolitika bevezetése előtt kezdődött, a megújulókon kívül más tényezők is belejátszhattak ebbe a rendbe. Várjuk, hogy a szakértők és elemzők kutatási területként tovább vizsgálják ezeket az adatokat, hogy felfedjék az okokat, amelyek Uruguay ökológiai lábnyomának kitartó csökkenését eredményezik, hisz ez más országok energiapolitikájára is hasznos lehet.
Uruguay humán fejlettségi mutató (Human Development Index) és ökológiai lábnyoma 2013-ban. Az ábrán látható, hogy az országnak viszonylag alacsony a lábnyoma, ugyanakkor magas a fejlettségi mutatója.
A 2017-es beszámolók megjelenésével egy időben a Global Footprint Network bejelentette új online szolgáltatását, a Footprint Explorert (lábnyom felfedezőt). A data.footprintnetwork.org címen elérhető adatbázisban 200 ország és régió adatai érhetők el ingyenesen. Érdemes a saját ökológiai lábnyomunkat is kiszámítani a WWF Magyarország weboldalán.
Fordította: Lukácsy Dorottya és Bajomi Bálint, www.bajomibalint.hu