Szabina, Antonietta2020. október 27., kedd
Föld

Égi jelenségek 2017. június első felében

National Geographic Magyarország

Júniusban is folytatódik a Hold és a Jupiter, immáron rendszeresnek nevezhető találkozása.

A kilépés után a Porrima a Hold megvilágított pereme mellett látszik majd 
Illusztráció: Stellarium

Hold és Jupiter – csillagfedéssel – június 3-án
Ez alkalommal a Hold 72 százalékát világítja meg a napfény, így a félholdnál kissé gömbölyűbb lesz. Az együttállás alkonyat után már megfigyelhető a déli égbolton, ekkor kb. 3,5 fok távolságban lesznek egymástól, éjfélre azonban már csak 2,5 fok választja el a két égitestet.

A mostani együttállás érdekessége, hogy egyidejűleg a Szűz csillagkép harmadik legfényesebb csillaga, a Porrima a Hold takarásába kerül, majd kibukkan mögüle. A fedést megelőzően, sajnos még elég világos égbolton a Hold bal, árnyékban lévő oldalán épphogy láthatjuk a csillagot (napnyugta után alig fél órával bekövetkezik a fedés), érdemes ekkor még kis távcsővel, binokulárral figyelni az eseményt, a csillag szabad szemmel a túl világos égi háttérben nem lesz észlelhető. A fedés végét kb. 70 perccel később észlelhetjük, ez már sötét égbolton zajlik, így amint a csillag kilépett a Hold mögül, hamarosan meg is pillanthatjuk szabad szemmel. A Hold fénye erős, így magát a kilépés eseményét szintén csak kis távcsővel láthatjuk, de kb. fél órával később már eltávolodik annyira a Holdtól, hogy szabad szemmel is észrevehessük. A fedés kezdetének időpontja az ország keleti szélén 21:25, Budapesten 21:17, a nyugati határ közelében 21:13 (a belépés megfigyelésére tehát a keleti országrészben lesz jobb esély, ahol már picit sötétebb lesz ekkor). A csillag kilépése a Hold mögül a keleti országrészben 22:38, Budapesten 22:35, nyugaton pedig 22:33 lesz.

Látványosabb ugyan, ha egy bolygót fed el a Hold, azonban az elég ritka esemény, így érdemes akkor is követni a jelenséget, ha egy-egy fényesebb csillag kerül égi kísérőnk mögé. Érdekes fotókat lehet készíteni majd a fedést követően, éjfél felé, amikor a Jupiter a Hold bal oldalától 2,5 fokra, míg a Porrima a jobb oldalától majdnem egy fokra látszik.

Az év legkisebb teliholdja június 9-én, együttállás a Szaturnusszal
Az elmúlt néhány évben egyre népszerűbb lett a földközelben észlelhető telihold kapcsán a szuperhold elnevezés – a földközeli telihold látszó mérete ugyan nem olyan jelenség, amit szabad szemmel kivehet az átlagember, mégis divatba hozza az égbolt megfigyelését az, ha e módon is felhívják a figyelmet egy égi eseményre a sajtóban. Habár csillagászati szakmai körökben kerüljük az elnevezést, a laikusok számára készülő csillagászatnépszerűsítésben van helye.

A mostani teliholdunk azonban nem „szuper”, hanem „mini”: ekkor a Hold földtávolban lesz, látszó átmérője az év teliholdjai során ekkor a legkisebb. Miért is érdekes ez? Ha szeretnénk meggyőződni arról, hogy mi a különbség a szuperhold és a minihold között, itt a remek alkalom, hogy elkészítsük a referenciafotót! Teleobjektívvel érdemes fotózni a teliholdat, eltenni a felvételt, hogy majd decemberben, amikor földközeli teliholdunk lesz, a fotó párját azonos felszereléssel elkészítve összehasonlíthassuk a méretüket. A fotót akkor készítsük el, amikor a Hold már kicsit magasabban jár az égen, mivel holdkelte környékén az alsóbb légrétegek hatására torzulhat az alakja, de este 10-11 felé már biztosan torzulásmentes képet kaphatunk.

A júniusi telihold kelte a keleti határszélen 20:10, Budapesten 20:21, a nyugati határunk közelében pedig 20:30. A holdkelte még nappali fényben történik, mintegy 15 perccel később nyugszik csak le a Nap, így a megfigyelésére nem túl jók a feltételek és csak igen tiszta légköri viszonyokban láthatjuk a horizonton megjelenő Holdat. Másnap, bár ekkor már picit fogy a Hold (98,6%-át éri a napfény), sokkal látványosabb holdkeltét láthatunk, napnyugta után fél órával, már sötétedő égen bukkan majd fel égi kísérőnk a keleti látóhatáron.

A telihold ebben a hónapban még egy érdekességgel szolgál: a Hold alatt a Szaturnusz bolygót is megfigyelhetjük. Ehhez természetesen meg kell várnunk, míg elkezd sötétedni, este 10 után már megfelelő fényviszonyokat kapunk, ekkor a Szaturnusz 3 fokkal lesz szinte pontosan a Hold alatt, a távolságuk másnap hajnalra kb. 2,5 fokra csökken. Mivel az égi páros egész éjjel viszonylag kis magasságban látszik, így remek lehetőség adódik asztrotájkép készítésére is, mivel a Szaturnusz is fényes, így akár városi környezetben is szép kompozíciók születhetnek.

Az alkonyi, világos égen látható Hold kevésbé feltűnő, mint sötét égi háttéren
Fotó: Szemán Viktor

Szembenállásban a Szaturnusz június 15-én
Ha az égboltot egy gömbként képzeljük el, e gömb középpontjában állunk mi magunk, az égitestek pedig (a Föld forgása miatt) körülöttünk forognak: ez az elképzelés az, ahogy elődeink a világot látták, emberközpontúan. Ma már tudjuk, hogy még véletlenül se mi vagyunk az Univerzum középpontjában, ám földi megfigyelőként mégis használjuk ezt a viszonyítást. Képzeljük tehát magunk elé a bolygónk körüli világot gömbként! A gömb felét láthatjuk csak a felszínről, hiszen a másik fele a horizont alatt van, de képzeletünknek ez nem akadály. A Napot és a megfigyelőt (vagyis magunkat) összekötő egyenes vonal a velünk szemben lévő égrészen kijelöl egy pontot: ez a Nap ellenpontja, idegen szóval az antiszoláris pont (ez a pont nappal a felszínre esik, napos időben a fejünk árnyéka jelöli ki a talajon). A Naprendszer Földnél kijjebb keringő bolygói látszó égi pályájuk során időről időre ehhez a ponthoz közel kerülnek – vagyis szemben állnak a Nappal. A bolygók szembenállásakor egész éjszaka láthatóak, napnyugtakor kelnek, napkeltekor nyugszanak le. Ilyenkor a legfényesebbek, mivel a teljes bolygófelületről visszaverődik felénk a napfény, s ráadásnak ekkor közelebb is van a Földhöz az adott bolygó. Június 15-én a Szaturnusz kerül ebbe a helyzetbe: akik hosszabb ideje rendszeresen figyelik a bolygókat, azok észrevehették, hogy a gyűrűs bolygó fokozatosan egyre fényesebben látható. Ennek a csúcspontja lesz a szembenálláskor, a fényessége ezt követően lassan ismét csökkenni fog. A Szaturnusz távolsága ekkor 9 csillagászati egység (ez a Föld és a Nap átlagos távolsága, kb. 150 millió kilométer) lesz, a látszó fényessége 0,28 magnitúdó. Miért érdekes a szembenállás? Ilyenkor, a szembenállás körüli időpontokban lehet a bolygókat legjobban megfigyelni – természetesen ehhez már nagyobb távcső szükséges, így érdemes érdeklődni a nyilvános bemutatók iránt akár az obszervatóriumoknál, akár a környékünkön élő és megfigyelési lehetőséget biztosító helyi csillagászati kluboknál, egyesületeknél. Nagyobb távcsőben a gyűrűn kívül láthatjuk még a Szaturnusz felhőzetét is – bár erről igazán látványos felvételeket a Cassini űrszondának köszönhetően kaptunk az elmúlt évek során – és a holdjai közt a nagyobbakat is.

A Szaturnusz a Cassini űrszonda felvételén Fotó: NASA

Visszatér a Fiastyúk
Június közepe felé, ha a látóhatár tiszta és éles a szemünk, esélyünk lehet viszontlátni a Fiastyúkot. A csillagcsoport a hajnali égbolton tűnik fel, alig két órával napkelte előtt, így a már a pirkadat vörösébe öltözött horizonton bukkan elő. Ha a teljes keleti horizontot látjuk, fél négy után érdemes keresni a kis halmazt, ekkor csak 2-3 fokkal emelkedik még a látóhatár fölé. Ahhoz, hogy megtaláljuk, segítséget ad a fényes Vénusz: a bolygótól 25 fokra északi irányban keressük, a Vénusznál egy egész picit közelebb a horizonthoz. Érdemes visszagondolni az égi jelenségeket ismertető sorozat márciusi részére, ahol az égbolton kézzel elvégezhető mérésekről volt szó, s a Fiastyúk kereséséhez elővenni a kezünket! Ha kimértük a távolságot és mégse látszik a csillaghalmaz, ne csüggedjünk! Előfordulhat, hogy fotón sikerül megörökíteni a megfelelő helyre fordított kamerával, de a szemünk nem elég ügyes hozzá még ekkor. Néhány hét múlva már jóval kedvezőbb helyzetben lesz, de a kihívásokat kedvelők számára mindig érdekes egy-egy halmaz vagy csillag ilyen körülmények közötti megpillantása.

Illusztráció: Landy-Gyebnár Mónika

Kezdődik az éjszakai világító felhők szezonja
Az éjszakai világító felhő hazánkból ritkán, de minden nyáron látható égi tünemény. Megjelenése a sarkokhoz picit közelebbi területekről (pl. Dánia, a balti államok, Írország) gyakoribb, a mi szélességi övünk nagyjából a láthatóságának déli határához közeli terület, ám a hazai megfigyelések is jelentősek. A legnagyobb felhők kb. 80-85 kilométeres magasságban alakulnak ki a sarkvidék felett, kizárólag a nyár közepi hetek során. Ebben az időszakban e légköri réteg hőmérséklete igen alacsony, és pont erre van szükség az ott jelen lévő, de rendkívül kis mennyiségű vízpára kicsapódásához. Ahhoz, hogy láthatóvá váljanak a felhők, szükséges a napfény, és mivel bolygónk gömbölyű, így a magas légköri rétegeket napnyugta után és napkelte előtt is éri a fény. Az időszak, amikor látható a felszínről e felhő, napnyugta után 1-2 órával illetve napkelte előtt ugyanennyivel köszönt be. Az égi háttérnél világosabb felhők kékesfehér, néha aranysárga, neonszerű színben tündökölnek, innen ered a nevük is. Mivel a megpillantásukhoz szükséges időszakban már/még viszonylag sötét az égbolt, e felhők valóban úgy tűnnek, mintha világítanának! A sokéves megfigyelési tapasztalatok alapján június közepe táján jelennek meg először hazánkban, ilyenkor érdemes figyelni az északnyugati-északkeleti égrész alsó néhány fokos területét. Sajnos nem létezik olyan előrejelzési módszer, amellyel biztosan meg lehetne mondani, hogy mikor bukkannak fel e felhők, így a megfigyelésükhöz sok elszántság és szabad idő szükséges, azonban ha valaki látott már világító felhőt, az a későbbiekben ismét látni szeretné, szépségük olyan megkapó! Ha a Hold az égen van a megfigyelési időszakban, akkor különösen óvatosnak kell lennünk: a holdfény által megvilágított fátyolfelhők vagy kondenzcsíkok hasonlítanak a világító felhőkre ugyanis. Holdfénytől mentes időszakban jóval könnyebb dolga van a megfigyelőnek. E felhők alacsony láthatár feletti megjelenése miatt olyan megfigyelőpontot keressünk, ahonnan tiszta a kilátásunk az északi horizontra. Este az északnyugati, hajnalban az északkeleti égrészen várható a feltűnésük. A felhők alakja sokféle lehet, de fő jellemző, hogy sávokból, hullámos szalagokból állnak (sajnos ebben is hasonlítanak a fátyolfelhőkre). A június közepétől július végéig terjedő néhány hét során előfordulhat, hogy 10-15 alkalommal is láthatjuk őket, de volt már olyan szezon is, hogy csak háromszor jelentek meg. Ha tehát egy langyos nyári estén napnyugta után a szabadban maradunk, várjuk meg azt a két órát, hátha sikerül megpillantanunk e különleges jelenséget!

Éjszakai világító felhők London égboltján – a fotó alapján könnyen megérthetjük a jelenség nevét.
Fotó: Christoph Malin


Hozzászólások

Késik a fagy a tengeri jég bölcsőjében

Késik a fagy a tengeri jég bölcsőjében

Még mindig nem indult el a jégképződés az északi-sarkvidéki tengeri jég bölcsőjének tekintett Laptyev-tengeren.

Algák okozták a tömeges élőlénypusztulást Kamcsatka partjainál

Algák okozták a tömeges élőlénypusztulást Kamcsatka partjainál

Egészen biztosan nem emberi tényező, hanem mérgező algák elszaporodása okozta a tömeges tengeriélőlény-pusztulást a távol-keleti Kamcsatka-félszigeten - olvasható az MTI hírei között.

Aggasztó a svájci gleccserek gyors olvadása

Aggasztó a svájci gleccserek gyors olvadása

Aggasztó mértékben olvadtak a svájci gleccserek 2020-ban, s közben még sohasem esett ilyen kevés hó az Alpok legnagyobb gleccserének térségében - olvasható az MTI hírei között.

20 éve fotózzák a Földet a Nemzetközi Űrállomásról

20 éve fotózzák a Földet a Nemzetközi Űrállomásról

Habár az átlagember számára puszta szórakozás e felvételek nézegetése, a céljuk elsősorban tudományos.

Egyre gyorsabbá válnak a trópusi ciklonok

Egyre gyorsabbá válnak a trópusi ciklonok

A hurrikánok és tájfunok emberek millióira vannak hatással, megértésük ezért kiemelten fontos.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket