Égi jelenségek 2017. július első felében

Hasonló szépséget láthatnak majd a korán kelők a hajnali égbolton a Vénusz és a Fiastyúk együttállásakor
Fotó: APOD / NASA Fotó: Babak Tafreshi

Hold és Jupiter július 1-jén
A hónapot a Jupiter és a Hold együttállása nyitja: kb. 5,5 fokra lesz egymástól a két égitest, a bolygó a Holdtól jobbra, egész picit lejjebb látszik majd. A Hold első negyed után jár, már 57 százalékát világítja be a fény, így egy kicsit balra dudorodó félholdat láthatunk majd. Ha az égbolt tiszta, a Jupitert már alkonyatkor megpillanthatjuk, amikor a Hold közelében van és a Holdat könnyű észrevenni napnyugta előtt is, mérjük ki a Jupiter távolságát tőle és próbáljuk észrevenni a picinyke fénypontot. Párás, felhős égen ez nem nagyon sikerülhet, de tiszta idő esetén éles szeműek már akár fél órával napnyugta előtt is megláthatják. Távcsöves megfigyelők számára érdekes lehet, hogy a Jupiter négy nagy Galilei-holdja ismét szépen sorba rendeződve látszik majd, a bal oldalán a Ganümédesz és az Io, a jobb oldalán az Europa és a Kallisztó – egyik hold sem lesz túl közel a bolygóhoz, így akár teleobjektívvel is szépen fényképezhetőek. A Jupiter fél egykor, a Hold egy óra után pár perccel bukik a nyugati horizont alá.

Holdkelte a Hármashatár-hegyen, 2017.02.15-én. A folyamatosan hullámzó köd jótékonyan elnyelte Budapest fényszennyezésének legnagyobb részét gyönyörű, csillagokkal teli eget varázsolva a város fölé.
Fotó:Soponyai György

Naptávolban a Föld július 3-án
Az északi féltekén a nyár közepére esik az az időpont, amikor Földünk legtávolabb, 152 millió kilométerre van a Naptól – a januári napközelséghez képest mintegy 5 millió kilométerrel kerülünk ilyenkor messzebb csillagunktól. A napkorong látszó méretében nincs jelentős különbség a téli napközelséghez képest, azonban megfelelő szűrővel felszerelt távcsővel vagy nagyobb teleobjektívvel érdemes lehet lefotózni ilyenkor, majd pedig januárban elkészíteni a kép párját ugyanazzal az eszközzel az összehasonlítás kedvéért.

Az évszakok változását a Föld tengelyferdesége okozza, hőmérsékleti viszonyokba a naptávolságnak nincs jelentős beleszólása. Ráadásul annak ellenére, hogy az északi féltekén nyárra esik a naptávol, itt melegebbek a nyarak, mint a déli féltekén – ez azonban csak annak köszönhető, hogy északon több szárazföld található, s a szárazföldek sokkal jobban felmelegszenek, mint az óceánok.
A naptávol pontos időpontja 3-án 22:11-kor lesz, hazánkban ekkor napnyugta után járunk mintegy másfél órával.

Napközel és naptávol idején távcsővel készült felvételek kompozitja a Napról – jól érzékelteti a méretkülönbséget.
Fotó: APOD / NASA Fotó:Enrique Luque Cervigón

Vénusz és Fiastyúk korán kelőknek július 5-én
Az egyre korábban kelő és magasabban járó Fiastyúkhoz a hó első napjaiban közeledik a Vénusz – legnagyobb közelségben 5-én hajnalban lesznek egymáshoz, ekkor kb. 6 fok választja el őket majd. A Fiastyúkot hajnali 2-kor már kereshetjük az északkeleti horizonton, a Vénusz fél órával később bukkan fel majd. Habár az együttállás nem túl szoros, a kis halmaz szépsége és a Vénusz ragyogása mindig szívet melengető látványt nyújtanak, így egy hosszúra nyúlt éjszaka végén, vagy korai ébredés esetén vessünk egy pillantást rájuk! Mivel fél 3 felé már világosodni kezd, így a párost az egyre vörösebbé váló horizonton láthatjuk, legideálisabb a hajnal 3 óra körüli időpont a megfigyelésükre.

Hold és Szaturnusz július 6-án és 7-én éjszaka
A 95 százalékos megvilágítású Holdtól este kb. 5, míg a hajnali órákra már csak 3 fokra láthatjuk a Szaturnuszt. Este a délkeleti, majd a déli égen kereshetjük őket, egész éjszaka alacsonyan járnak, a Hold sem emelkedik 25 foknál magasabbra, így az együttállásról ismét jó lehetőségünk lesz tájelemekbe komponált asztrotájkép készítésére is. A kora hajnali szürkületben, fél 4 felé nyugszik le a páros a délnyugati horizonton.

Telihold július 8-án és 9-én éjjel
A júliusi teliholdat már 8-án este megfigyelhetjük, ekkor 99,8 százalékát világítja be a Nap, hajnalra kissé még teltebb lesz, holdnyugtakor 99,9 százalékos megvilágítással bukik a horizont alá. A keleti országrészben a holdkelte időpontja 19:47, a holdnyugta 05:03; Budapesten 19:57 és 05:15 a két időpont, míg a nyugati határ közelében 20:07 és 05:26. Mivel 8-án este a Hold még napkelte előtt felkel, ilyenkor csak igen tiszta égen tudjuk fotózni a holdkeltét, 9-én este kicsit jobb már a helyzet, ekkor néhány perccel a napnyugtát követően kel még mindig 99,6 százalékos fényű égi kísérőnk (keleten 20:31, Budapesten 20:43, nyugaton 20:52). Igazán jó fényviszonyok közti holdkelte-fotózási lehetőség csak 10-én este adódhat, ám ezen az estén már nem látjuk telinek a Holdat, csak 97,5%-át fogja bevilágítani a napfény, a holdkelte időpontjai: keleten 21:11, Budapesten 21:22, nyugaton 21:32 lesznek. Az aktuális időjárás adta lehetőségeket próbáljuk megragadni és igazítsuk ahhoz a fotózást. Mivel nyáron nem ritka, hogy éjszaka szépen villámló zivatarfelhőket láthatunk a horizonton, ha szerencsénk van, a távoli felhők felett tiszta, csillagos az égbolt – ilyen estéken a Hold és a távoli zivatarok közös képen is megörökíthetőek, egészen különös hangulatú fotókat eredményezve.

Márciusi halo – ha fátyolfelhős az ég, akár ilyen szép holdhalót is megörökíthetünk
Fotó: Horváth Ádám

Merkúr az alkonyi ég alján a hó első felében
A hónap első felében ismét az alkonyi égbolt vendége lesz a nehezen megfigyelhető Merkúr. A legbelső bolygótársunk ezúttal sem emelkedik magasra, így a megfigyeléséhez igen tiszta horizont szükséges. Alig egy órával napnyugta után a Merkúr is lenyugszik, így, bár viszonylag fényes, nem lesz könnyű megpillantani az alkonypírban izzó északnyugati ég alján. A 21:15 (5 fok magasságban) – 21:30 (2,5 fok magasságban) közti időszak lehet a legkedvezőbb a megfigyelésére.  A hó közepétől már rohamosan romlik a láthatósága, majd legközelebb szeptemberben bukkanhat fel, de akkor majd a hajnali égen.