Nem csak a jégverés ellen véd

Fotó: Debreceni Egyetem

„A jégvédő háló pozitívan hat a növényi vízháztartásra, a lombozat pigment- és nedvességtartalma szignifikánsan magasabb azoknál a gyümölcsfáknál, amelyek jéghálóval fedett területen találhatók” – összegezte a kutatás eredményeitNagy Attila, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének adjunktusa.  Hőkamerás megfigyelés bizonyította, hogy nyári melegben a jéghálóval borított almafák lombozatában mérhetően alacsonyabb volt a hőmérséklet, mint az ültetvény szabadban termő területein. Kimutathatóvá vált tehát a jégháló vízháztartásra gyakorolt hatása, közvetlenül a lombozat mérésén keresztül, illetve az, hogy az eszköz nem csak a jégvédelem szempontjából meghatározó, de a nyári hőstressz ellen is komoly védelmet jelent a gyümölcsös számára, egyúttal javítva a termésbiztonságot.

Fotó: Debreceni Egyetem

Távérzékelésre, térinformatikai eszközökre alapozott vízháztartási vizsgálatokat nemcsak almásban, hanem körte-, kajszi- és őszibarack-állományokban is végzett már korábban a Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet. Képalkotó módszerekkel elemezték a gyümölcsállomány összetételét, egészségi állapotát, a vízhiányt toleráló, illetve kevésbé tűrő fajtákat. Emellett létrehoztak egy aszályt, illetve termésveszteséget előrejelző rendszert. Ennek alkalmazásával búza esetében hetekkel a betakarítás előtt, már május végén meg lehet mondani, milyen termésátlagokra lehet számítani az adott területen, míg kukoricánál akár a július eleji távérzékelt felvétel alapján kimutatható az aszály hatása és mértéke.

A Debreceni Egyetem sajtóirodájának tájékoztatása szerint a kétéves kutatásba hallgatók is bekapcsolódtak. Egyikük, Kiss Ágnes a témában írt szakdolgozatával nemrég elnyerte a Magyar Öntözési Egyesület különdíját BSc-kategóriában.