Égi jelenségek 2018. március második felében

Az első tavaszi telihold egyetlen nappal előzi meg a húsvétot
Fotó: Retkes Tamás

Hajnali holdsarló 15-én
Ha tiszta ég lesz 15-én hajnal előtt, érdemes korán, már akár fél 4 felé kivonulni a megfigyelőhelyünkre, ugyanis remek lehetőségünk lesz a Tejút egyre magasabbra emelkedő szalagját megcsodálni. Amint világosodni kezd, a Tejút persze gyorsan elhalványodik majd, azonban hamarosan felbukkan a Hold – addig pedig hallgassuk a tavaszi hajnalok egyre hangosabb madárkórusát.

Alig 45 perccel a Nap előtt kel fel az 5,6 százalékos megvilágítású holdsarló, így már elég világos égen pillanthatják meg a korán kelő szerencsés észlelők. A sarlót a délkeleti látóhatáron keressük, s a viszonylag még erős megvilágítása miatt könnyen meg is fogjuk találni. A holdkelte ideje keleti határunknál 05:01, Budapesten 05:12, nyugaton 05:22 lesz.

Merkúr az alkonyi égen 15-én
A napnyugtát követően a legbelső bolygó megfigyelésére is kiváló alkalom nyílik, ekkor lesz ugyanis legnagyobb látszólagos távolságban a Naptól. A megfigyeléshez keressünk jó nyugati kilátású helyszínt, ahol tereptárgy vagy magasabb domb nem takarja el az ég alsó néhány fokos területét sem. Az alkonypírban először a fényesebb Vénuszt látjuk majd meg, napnyugta után 15-20 perccel már feltűnhet a fénypontja mintegy 10 fokkal a nyugati horizont felett, s hamarosan egyre könnyebb lesz észrevenni. A Vénusznál kb. 3,5 fokkal magasabban és tőle picikét jobbra álló, de halványabb Merkúrt  kicsit később pillanthatjuk meg, s a Vénusz jó kiindulási pont lesz a megkereséséhez. Egy órával napnyugta után már viszonylag sötét lesz a látóhatár, ekkor a Vénusz 3, a Merkúr 6,5 fokkal lesz felette, ha nem zavarják felhők az észlelést, egészen addig láthatjuk majd a Merkúrt, míg el nem tűnik a horizonton, ez napnyugta után 1 óra 40 perccel következik be. A bolygó ezután egyre korábban lenyugszik, a hónap utolsó napjaiban már belevész az alkonypírba, de addig akár minden este vethetünk rá egy pillantást!

Alkonyi holdsarló a Vénusz és a Merkúr társaságában 18-án
Ha 15-én nem volt lehetőség megfigyelni a Merkúrt, 18-án látványosabb társaságban pótolhatjuk. A két alkonyi bolygóhoz ezen a napon a holdsarló is csatlakozik, s egyúttal némi kihívást is ad a megfigyelőknek: mindössze 1,6 százalékát világítja be a napfény, ezért rendkívül vékonyka lesz, de napnyugta után fél órával már kereshetjük, ebben segítséget ad a fényes Vénusz, illetve egy binokulár. A Hold a Vénusztól kissé balra, 5 fokkal alatta látható, s mivel egy órával nyugszik le a Nap után, így a vékonysága ellenére jó esélyünk lesz megpillantani.

Érdemes megjegyezni, mivel nem mindenkinek van binokulárja, ilyen esetekben egy teleobjektívvel felszerelt fényképezőgép hasonlóan nagy segítség lehet. Az élességet beállíthatjuk akár a Vénusz segítségével, akár egy repülőgépet vagy annak a kondenzcsíkját követve, s eztán a fényképezőgép nézőkéjén át lassan pásztázzuk a kívánt égrészt.

A sarló megfigyelésére alkalmas időpont keleten 18:10, Budapesten 18:20, nyugati határunknál pedig 18:30 körül lesz, ekkor a sarló 5 fokkal a nyugati látóhatár felett áll majd.
A három alkonyi égitest kissé jobbra dőlve, közel egyvonalban látszik, legalacsonyabban a Hold, tőle jobbra 4,5 fokra a Vénusz, majd még 3,5 fokkal magasabban és jobbra a Merkúr. Ha ezen az estén nem tudjuk megfigyelni őket, másnap, 19-én hasonló időpontban próbálkozhatunk ismét, ekkor már a Hold lesz legmagasabban és jóval vaskosabb is lesz az 5,2 százalékos sarlója. Szintén 19-én lesz a hónap során az utolsó olyan este is, amikor még az állatövi fényt is láthatjuk (a további esték során már túl erősen világítja be az eget a Hold), ha tiszta az ég, és megfelelően sötét helyszínről figyelhetjük meg, akkor várjunk holdnyugtáig és keressük a derengő fénykúpot is!

A leheletvékony holdsarlót csak binokulárral láthatjuk, a két bolygót viszont szabad szemmel is, mindössze tiszta horizont kell hozzá
Forrás: Stellarium

Beköszönt a csillagászati tavasz 20-án
A hosszúra nyúlt, és az égbolt megfigyelésére nem a legjobb tél után megérkezünk a csillagászati tavaszba, Földünk keringése során 20-án napnyugta előtt, 17:15-kor éri el a tavaszpontot, ez a nap-éj egyenlőség hivatalos ideje is. Amellett, hogy e kifejezés helyesírását 2015-ben megváltoztatták, azt sem árt tudnunk róla, hogy csak névlegesen egyenlő ekkor az éjjel s a nappal hossza: valójában már 18-án egy perccel tovább tart a nappal, 20-án pedig 9 perccel hosszabb a világosság. Ekkor pontosan keleten kel és nyugaton nyugszik a Nap, s egészen a nyári napfordulóig egyre északabbi utat jár be egünkön.

A 20-án megfigyelhető napnyugta az első tavaszi napnyugta lesz, ez alkalmat ad arra, hogy valamely jeles építménnyel, szép környezetben örökítsük meg. Keleti határunknál 17:44-kor, Budapesten 17:56-kor, nyugaton 18:06-kor bukik a horizont alá a Nap.

A csillagászatilag jeles napokon érdemes a napnyugtát valamely nevezetes építménnyel, tájelemmel megörökíteni. Fotó: Surányi Kristóf

Hold-Aldebaran együttállás 22-én este
Égi kísérőnk ezen az estén 30 százalékos megvilágítású, kövér sarló, az este folyamán a Hyadok halmazában úszik az égen, egyre közeledve a fényes Aldebaranhoz. A Bika csillagképben két ismert halmazt találunk, az egyik a közismertebb Fiastyúk, a másik pedig a jóval nagyobb, de kevésbé ismert, nyílhegy alakú Hyadok, amelynek legfényesebb csillaga az Aldebaran. Holdunk majdnem a halmaz közepén jár, 21:00-kor 2 fokra lesz a sárgásvörös csillagtól, ekkor a nyugati égen, 25 fokos magasságban keressük őket. Holdnyugtakor már csupán 1 fok választja el őket, ha tiszta a nyugati horizont, érdemes lehet megvárni.
Ha valaki nem szeretne olyan sokáig fennmaradni, az este során bármikor vethet egy pillantást az együttállásra, és a Hyadok csillagokban gazdag halmazában, útja során számos halványabb csillagot elfedő Holdra. A legérdekesebb talán 21:30-kor lesz az égbolt e régiója: Holdunk épp ekkor kezd majd elfedni egy halványabb, de binokulárral jól látható csillagot (a Hold megvilágítástól mentes oldalán keressük), s bal oldalon közvetlenül mellette, alig negyed fokra két egyforma fényességű csillag is látszik majd. Ha távcsövön át követjük az eseményeket, egyúttal azt is felfedezhetjük, hogy a Hyadok halmaza milyen szép és mennyire sok csillagból áll!

A Hyadok nyílhegy alakú csillaghalmazán úszik át majd a Hold 22-én, fotó: Jerry Lodriguss
Forrás: APOD/ NASA

Hold a Jászol-halmaz mellett 26-án
Holdunknak ezen az estén már 73 százalékát éri a fény, így erősen ragyog majd, ezért az együttállást binokulárral érdemesebb megfigyelni, 20:30 felé már elég sötét lesz hozzá. A magyarul Jászolként ismert halmaz halvány csillagok sokaságából áll, s mivel a Naprendszer keringési síkjában helyezkedik el, gyakran találkozik bolygókkal, s időnként persze a Holddal is. Latin nevén a halmaz Praesepe, ami egyaránt jelent jászolt, istállót, bölcsőt és méhkaptárt is, angol nyelvterületen elterjedt nevén Kaptár-halmaz, amit a benne „zsongó” számtalan csillag okán szerintem sokkal találóbb elnevezés (és talán romantikusabb is), mint az etetővályú jelentésű jászol. A halmaz szabad szemmel halvány ködösségként látszik, de már kisebb távcsővel is számtalan csillagot tudunk megkülönböztetni benne. A hízó Hold közelében szabad szemmel nem fogjuk meglátni, de fotón szépen megmutatkoznak majd a csillagai. Az se szegje a fotózási kedvünket, ha némi vékony felhő úszik az égen, könnyen lehet, hogy ennek köszönhetően a Hold körül színes fénygyűrűket, holdkoszorút is láthatunk, ez pedig még szebbé teheti az együttállásról készülő fotóinkat.

Habár a holdfény erős lesz, fényképen a halmaz csillagai látszani fognak, ahogy a mostanihoz nagyon hasonló, 2015-ben volt együttállás során
Fotó: Landy-Gyebnár Mónika

Telihold 31-én
A hónap utolsó napján március második teliholdját figyelhetjük meg (bár az elsőt a borult időjárás miatt valószínűleg nem sokan láthatták), ezúttal 2 perccel napnyugta előtt kel fel a Hold, ha tiszta lesz a horizont, még épp elcsíphetjük a nyugaton épp eltűnő Napot és a keleten épp felbukkanó Holdat is egyidejűleg. A telihold érdekessége ezúttal az is, hogy a húsvét mozgó ünnepét csak egy nappal előzi meg. A holdkelte ideje keleti határunknál 18:57, Budapesten 19:09, nyugaton pedig 19:19 lesz.