2018-ban is korábban jött el a Túlfogyasztás Világnapja

Illusztráció: Profimedia

A Global Footprint Network adatai szerint 2018-ban a tavalyinál még korábbi dátumra, augusztus 1-jére esett a Túlfogyasztás Világnapja. 2017-ben egy nappal később, augusztus 2-án jött el, 1970-ben viszont még csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát.

A WWF Magyarország arra szólít mindenkit, hogy tegyünk közösen azért, hogy megfordítsuk a tendenciát, és a jövőben minél később jöjjön el ez a nap! Éljünk úgy, hogy ez az egyetlen bolygó elég legyen nekünk!

Ez a dátum – amely 1997-ben még szeptember végére esett, ma pedig az eddigi legkorábbi időpontra – szimbolikus: azt a hatalmas nyomást jelképezi, amelyet az emberiség, illetve az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémájára gyakorol. „Az emberek jelenlegi fogyasztásukat tekintve úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre, pedig csak ez az egy bolygónk van” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

A legkisebb ökológiai lábnyom olyan országokban mutatható ki, mint például Marokkó, Kirgizisztán, Niger, Albánia vagy Pápua Új-Guinea.

A fogyasztás mértékét tekintve ez egy globális átlag, ami országonként más és más képet mutat. Ha a világ teljes lakossága úgy élne, mint a kanadaiak, akkor már március 18-án eljönne a Túlfogyasztás Világnapja, Németország esetén ez a nap május 2-án jönne el, Kínában pedig június 15-én. Tavaly Luxemburg volt a rekorder, idén azonban Katar megelőzte: ha az egész emberiség olyan életmódot folytatna, mint a katariak, akkor már február 9-én elérnénk a Túlfogyasztás Világnapját!

Magyarországon is jóval túllépjük az ideális fogyasztási szintet, hiszen ha az egész világ úgy élne, mint hazánkban, akkor közel kettő (1,92) Földre lenne szükségünk, és már június 20-án eljönne a Túlfogyasztás Világnapja.

Ez a fogyasztási szint azonban nem tartható fenn. Társadalmunk, jólétünk és gazdaságunk azokra a szolgáltatásokra épül, amelyeket csak egészséges ökoszisztémák tudnak nyújtani. Természeti környezetünk azonban degradálódik, sőt, össze is omolhat. A Föld biológiai sokfélesége már most rendkívüli tempóban csökken, az éghajlatváltozás hatásai pedig egyre súlyosbodnak – ezért a Túlfogyasztás Világnapja egy fontos emlékeztető: a javulás érdekében sürgős lépéseket kell tennie az egész világnak, beleértve az országokat és az egyéneket is. Meg kell védenünk erdeinket, tengereinket és óceánjainkat, édesvizeinket, valamint a vadvilágot, és a fenntarthatóság irányába kell lépnünk.

Mit tehetünk?
„Számos olyan tényező van, amellyel csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat, és elengedhetetlen, hogy mind globális, mind nemzeti és egyéni szinten megtegyük a megfelelő lépéseket” – folytatta Antal Alexa.

Néhány példa
Ha világszerte fele ennyit autóznánk, akkor 12 nappal kitolhatnánk a Túlfogyasztás Világnapját.

Ha az emberiség szén-dioxid-kibocsátását 50 százalékkal csökkentenénk, a Túlfogyasztás Világnapja 93 nappal később lenne a jelenleginél.

Ha a világon mindenki a felére csökkentené az élelmiszerpazarlást, és minden ember annyi kalóriát fogyasztana, amennyi a világátlag, akkor 38 nappal később jönne el a kritikus nap.

Sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük ökológiai lábnyomunkat és így hozzájáruljunk környezetünk megóvásához. Fontos például, hogy megfelelően szigeteljük otthonunkat: a rosszul szigetelt falakon, tetőn, padlón keresztül a hő akár 50 százaléka is elszökhet.

A közlekedésben preferáljuk a kerékpározást, gyaloglást vagy a tömegközlekedést! Vásárláskor ne kérjünk műanyagzacskót, hanem vigyünk magunkkal vászonszatyrot vagy hátizsákot, és lehetőség szerint válasszuk az olyan termékeket, amelyek nem csomagoltak, vagy csomagolásuk újrahasznosítható!

Fogmosás, borotválkozás és mosogatás közben ne folyassuk feleslegesen a vizet, a papírral pedig bánjunk takarékosan: ha nem muszáj, ne nyomtassunk, ha pedig mégis szükség van rá, akkor a papír mindkét oldalát használjuk!

Ezeken a kicsi, de rendkívül fontos lépéseken túl még számos más módon tehetünk azért, hogy ökológiai lábnyomunkat csökkentsük, és a fenntartható életmód mellett tegyük le voksunkat.
Még több fenntarthatóság tipp ITT olvasható!