Vendel, Irén, Kleopátra2020. október 20., kedd
Föld

A folyók védelmének fontossága

2018.08.28.Erdélyi Ilona
National Geographic Magyarország

Folyóink kétmilliárd ember számára adnak ivóvizet, élelmiszertermelésünk 25 százalékát biztosítják, hazánkban pedig négymillió ember vízigényét elégítik ki.

Fotó: Michel Gunther/WWF

A WWF legújabb, a Víz Világhét alkalmából kiadott jelentése bemutatja, hogy az egészséges folyók hogyan járulhatnak hozzá a természeti katasztrófák mérsékléséhez, valamint arra is figyelmeztet, hogy a folyók „rejtett” értékei elveszhetnek, ha nem vigyázunk rájuk.

A Valuing Rivers („A folyók értékelése”) című jelentés – amelyet a 2018-as Víz Világhét első napján, augusztus 26-án hoztak nyilvánosságra – rámutat arra a gyakorlatra, miszerint a folyókra leginkább víz- és energiaforrásként tekintünk, komoly kockázatokkal járhat. Ezzel ugyanis a folyók további, rendkívül fontos „szolgáltatásainak” fennmaradását veszélyeztetjük – az édesvízi halászattól és horgászattól kezdve a természetes árvízvédelmen át az hordalékszállításig. Ezekből az ökoszisztéma-szolgáltatásokból több százmillió ember profitál, ennek ellenére a döntéshozók ezt továbbra sem veszik figyelembe. Ha ezek az ökoszisztéma-szolgáltatások megszűnnek, akkor hatalmas kríziseket jöhetnek létre.

Világszerte kétmilliárd ember ivóvízkészlete származik közvetlenül a folyókból, valamint 500 millióan élnek olyan deltákon, amelyeket csak a folyók által szállított hordalék képes fenntartani. A Föld élelmiszertermelésének 25 százaléka függ a folyóvízzel történő öntözéstől, illetve évente legalább 12 millió tonna édesvízi halat fognak ki, ami több tízmillió embert lát el élelemmel, megélhetést nyújtva a halászoknak is.

A vízgyűjtő területek, a folyótorkolatok, mint például az Indus, a Mekong, a Nílus vagy Ázsia leghosszabb folyója, a Jangce deltája is egyre zsugorodik. „A halászat összeomlása és az eltűnő folyótorkolatok csak két példa arra, milyen hatalmas járulékos károkhoz vezet, ha alulértékeljük a folyók jótékony hatásait”– mondta Stuart Orr, a WWF Vízvédelmi Programjának vezetője.

„A magyarországi folyók természetes árterei eredetileg az ország területének közel 23 százalékát, összesen több mint 21 000 négyzetkilométert érintettek. A folyószabályozások következtében azonban méretük alig 637 négyzetkilométerre csökkent, ami 90 százalék feletti pusztulást jelent. Ezzel egyidejűleg a természeti kincsek és adottságok is jelentősen zsugorodtak: drasztikusan csökkent például a halak és a folyókhoz kötődő madarak száma, a legeltetés, a kaszálás, az ártéri gyümölcsösök  szinte megszűntek” – mondta Gruber Tamás, a WWF Magyarország Élő Folyók Programjának vezetője.

Hazánkban a természetes vizek legnagyobb mértékben az emberek vízigényét szolgálják ki: a folyóink által szállított és lerakott kavicsrétegekből kiváló állapotú és jó minőségű víz nyerhető ki.

Magyarországon a folyók menti kavicsrétegek parti szűrésű vízbázisaiból a lakosság közel 40 százalékának, mintegy 4 millió embernek napi vízigényét fedezik. A legtöbb ivóvizet a Duna mentén termelik ki, Budapest vízellátását pedig szinte teljes egészében a parti szűréssel kitermelt ivóvízzel oldják meg, ami évente nagyjából 200 millió köbmétert jelent. A legjelentősebb ilyen vízbázis a Szentendrei-sziget alatt.

A folyószabályozások, valamint a vízpartokon zajló, ember által végzett tájátalakítások miatt a folyók és ártereik állapota jelentősen leromlott. Sok helyen a holtágak és mellékágak sem kapnak elegendő vizet, az élőhelyek pedig egyre szárazabbak. Hiába érkezik hasonló vízhozam, mint pár évtizeddel ezelőtt, a süllyedő folyómedrek miatt a víz nem jut ki az ártérre, pedig a folyóvizek és vízpartok regenerálódó képessége rendkívül nagy.

A folyók állapotára nagy hatással vannak a töltésépítések, az éghajlatváltozás, az öntözővíz iránti egyre nagyobb kereslet, valamint a vízerőművek tározóinak növekvő vízigénye, illetve új vízerőművek építése.

A jelentés a vízgazdálkodási intézmények és az irányítás fejlesztését is javasolja – a kormányok, vállalatok és pénzügyi intézmények kiemelt szerepével. Az új technológiák szerepe is fontos, mint például a mesterséges intelligencia vagy a távérzékelés, amelyek segítségével jelentősen javulhat a folyók és vízgyűjtőterületek állapot.

Hozzászólások

Összefüggés lehet a Tibeti-fennsík légszennyezése és a sarkvidék jégtakarója közt

Összefüggés lehet a Tibeti-fennsík légszennyezése és a sarkvidék jégtakarója közt

A Tibeti-fennsík „harmadik sarkvidék” néven emlegetett, igen nehezen megközelíthető helye bolygónknak, ám az egyik legtisztább környezet is.

Az egyedülálló bringás flotta alapítója

Az egyedülálló bringás flotta alapítója

Roncstelepről megmentett kerékpárok, padlások mélyéről kiguberált, poros szerkezetek, melyek egy elképesztő csapat keze alatt különleges eszközök formájában kezdenek nem mindennapi új életet.

Tájidegen állat- és növényfajok terjedése

Tájidegen állat- és növényfajok terjedése

Kutatók becslései szerint világszerte több mint egyharmaddal fog megnövekedni az úgynevezett tájidegen állat- és növényfajok száma.

Faültetés az ország jelenleg működő legnagyobb napelemparkjában

Faültetés az ország jelenleg működő legnagyobb napelemparkjában

Példa nélküli együttműködést valósított meg a 10 millió Fa Alapítvány és a MET Kabai Solar Park csapata.

Dinnye és füge a Rajna vidékén?

Dinnye és füge a Rajna vidékén?

Nem elképzelhetetlen! A német Szövetségi Hidrológiai Intézet (BfG) becslései szerint melegkedvelő növényeket hozhat a klímaváltozás a Rajna vidékére.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket