Emma, Malvin, Zseraldina2025. április 19., szombat
Föld

Megpróbáljuk helyreállítani, amit tönkretettünk

2018.08.29.Bajomi Bálint
National Geographic Magyarország

A restaurációs ökológia tudományterülete a leromlott vagy elpusztult élőhelyek helyreállítását tűzi ki célul. 2018 júniusában jelent meg a Restoration Ecology lap különszáma, amit magyar kutatók részvételével szerkesztettek.

2013-ban fejeződött be a WWF nagy projektje, a mohácsi Szabadság-sziget rehabilitációja. A keresztgát elbontása után föltámasztották a Duna mellékágát, hogy újra vízi paradicsommá válhasson a terület. A munkálatokról Szabad sziget címmel jelent meg írás a NatGeo 2013. szeptemberi számában.
Fotó: Pócza Gábor/ INTERSPECT Kft.

A Föld szinte minden pontjáról számtalanszor hallunk olyan esetekről, amikor az emberi tevékenység tönkretette szárazföldi, illetve vizes élőhelyek természetes élővilágát. Ilyen hatás lehet egy külszíni fejtésű bánya megnyitása, egy intenzíven művelt búzatábla, vagy egy folyó szabályozása. Egyes esetekben egy idő után abbamarad a környék élővilágát megváltoztató ipari tevékenység, vagy mezőgazdasági művelés. Szerencsére ma már előfordul, hogy a természetvédelmi szakemberek lehetőséget kapnak rá, hogy megpróbálják helyreállítani az eredeti élővilágot, és erre anyagi forrás is rendelkezésre áll.

Egy példa erre a Budapest nyugati határában, Gazdagrét mellett lévő domboldal.Valószínűsíthetjük, hogy évszázadokkal ezelőtt itt egy melegkedvelő, ligetes erdő lehetett gyepes foltokkal, a közeli Rupp-hegy délnyugati lejtőjéhez hasonló élővilággal. Ugyanakkor a terület felparcellázása után hosszú időn keresztül hétvégi kiskerteket műveltek itt a budapesti lakosok. Az eredeti erdő és gyep eltűnt, ugyanakkor megjelent sok háziasított növényfaj: dió, barack, szőlő, dísznövények. A Gazdagréti lakótelep építésének idejében, 1984 körül kisajátították a domboldalt, ám végül nem épültek ide házak. Az azóta eltelt 35 év alatt elindult egy spontán folyamat. Betelepültek őshonos fajok, például a közönséges gyújtoványfű, a pukkanó dudafürt, a mezei juhar, és néhány madár, mint a balkáni fakopáncs és a fülemüle. Egy helyi kezdeményezés a terület védetté nyilvánítását és további őshonos fajok betelepítését tűzte ki célul.

Egy őshonos társulás újbóli létrehozása, az őshonos közösségek betelepítése ugyanakkor jóval bonyolultabb annál, minthogy csupán fákat ültetünk, vagy fűmagot vetünk. Előfordulhat például, hogy már nincs meg az eredeti termőföld, vagy megváltozott a kémhatása, tápanyagtartalma. Nem csak biológiai ismeretekre, hanem gyakran komoly mérnöki és tervezői tudásra, vagy más készségekre is szükség van a folyamat során. Egy vizes élőhely (folyó, tó) helyreállításakor például korábban épített műtárgyakat kell visszabontani, vagy be kell tömni meglévő csatornákat. Az se mindegy, hogy milyen költségekkel jár a folyamat, és mennyi idő múlva állhat helyre a célul kitűzött társulás. Ez utóbbi akár több évtizedig is eltarthat – ezen idő alatt rendszeresen nyomon kell követni, monitorozni kell a területen zajló folyamatokat, hogy szükség esetén közbe lehessen avatkozni. Ezen szempontok, kihívások miatt alakult ki az 1980-as években a restaurációs ökológia (angolul restoration ecology) tudományterülete.

Az idén 30 éves a Restaurációs Ökológiai Világszervezet (Society for Ecological Restoration, SER), amely a Föld 70 országából tömöríti a tudományterületen dolgozó szakembereket. A SER célja az ökológiai helyreállítás tudományának, gyakorlatának és közpolitikai vonatkozásainak fejlesztése annak érdekében, hogy a szakterület művelőinek tevékenysége az emberiség, a biológiai sokféleség, az ökológiai rendszerek és a klíma számára egyaránt hasznos legyen. A SER egy olyan dinamikus, globális hálózat, amely kutatókat, gyakorlati szakembereket, területkezelőket, közösségvezetőket és szakpolitikai döntéshozókat köt össze. Tagjai az ökológiai rendszerek, ökoszisztémák és a tőlük függő emberi közösségek helyreállítása érdekében dolgoznak. A szervezet a tagjain, kiadványain, konferenciáin, közpolitikai szakértői munkáján és szolgáltatásain keresztül határozza meg és szolgálja a kiválóságot az ökológiai restauráció területén.


A Restoration Ecology tudományos lap júniusi különszámának címlapja a vendégszerkesztők nevével. A képek balról jobbra, fölső sor: földmozgatás egy egykori gyümölcsösben (R. Jaunatre felvétele), magas sokféleségű magkeverék (T. Miglécz felvétele); alsó sor: párlófű kikelt magoncai (T. Miglécz felvétele), sikeresen helyreállított löszgyep (T. Miglécz felvétele).

A SER által alapított és fenntartott Restoration Ecology című tudományos folyóirat célja, hogy előmozdítsa az eszmecserét az ökológiai restauráció folyamatához kapcsolódó sokféle tudományterület művelői között. Globális problémákkal foglalkozik, és közvetíti ezeket a nemzetközi tudományos közösség számára, így a tudomány és az ökológia létfontosságú új irányának élvonalához tartozik. Kísérleti, megfigyeléseken alapuló és elméleti kutatások eredményeiről számol be, és igyekszik azonos szinten kezelni az egyes rendszertani csoportokat (növényeket, emlősöket, madarakat).

2018 júniusában jelent meg a Restoration Ecology A magok terjedése és a magbankok – az ökológiai restauráció ígéretes forrásai (Seed dispersal and soil seed banks – promising sources for ecological restoration) című különszáma.

A lapszám öt vendégszerkesztője közül kettő magyar: Török Péter és Valkó Orsolya. Ők tíz ország 62 kutatójának munkáját koordinálták a 15 tudományos cikket tartalmazó folyóiratszám készítése során. Mindkét kutató a Magyar Tudományos Akadémia és a Debreceni Egyetem közös kutatócsoportjaiban dolgoznak. Míg Török Péter az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoportját vezeti, addig Valkó Orsolya az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoportjának munkatársa. (A „biodiverzitás” szó az élőlények természetben tapasztalható sokféleségére utal).

A különszámot egy editorial review, azaz olyan áttekintő cikk vezeti be, amelyet a vendégszerkesztők írtak. (A review írások az adott témában elérhető szakirodalmat tekintik át, illetve rámutatnak a lényeges adathiányokra, továbbá kijelölik a későbbi kutatások lehetséges irányait.) Török Péter, Aveliina Helm (Észtország), Kathrin Kiehl (Németország), Elise Buisson (Franciaország) és Valkó Orsolya a következő témákról írnak cikkükben:

Hogyan zajlik a növények spontán megjelenése és betelepülése egy adott élőhelyen?
Mennyire lehetséges a talajban jelen lévő magok, szakmai szóval a „magbank” segítségével a növényközösségek helyreállítása?
Milyen a szerepe lehet a természetvédelmi szakemberek által a helyszínre vitt magoknak a helyreállításban?
Hogyan lehet javítani a betelepülő és betelepített fajok megmaradásának sikerességét?
Hogyan lehet segíteni a restaurációs célú projekt hosszú távú sikerességét?

A restaurációs ökológiai szakma egyik vezető lapjának különszámában tárgyal problémakör igen aktuális, hiszen a helyreállítani kívánt területeken kulcsfontosságú a fajok bejutása és megtelepedése. Reméljük, hogy a magyar kutatók munkája jelentős mértékben hozzájárul a folyamatok megértéséhez és támogatni fogja világszerte az természetes élőhelyek helyreállítására tett erőfeszítéseket.

Írta: Bajomi Bálint – balint.bajomi.eu

Hozzászólások

Jól vizsgázott a NASA pormentesítője a Holdon

Jól vizsgázott a NASA pormentesítője a Holdon

A Firefly Aerospace leszálló űrjárművével utazott a különleges pormentesítője, amelyet valós, holdi körülmények közt tesztelhettek is.

Marsi porforgatagot örökített meg a Perseverance

Marsi porforgatagot örökített meg a Perseverance

Ez nem is olyan nagy szám, sok hasonló felvétel készült már a marsjárók jóvoltából, most azonban több is került a videóra, és az egyik felfalta a másikat.

Globálisan csökken a talajok nedvességtartalma

Globálisan csökken a talajok nedvességtartalma

Az ezredforduló óta a talajokban tárolt nedvesség egyre inkább a légkörbe kerül, és a szakemberek szerint talán már nem is fog visszaállni a korábbi állapot.

Sarki fény látható a Neptunuszon a James Webb-űrteleszkóp legújabb felvételén

Sarki fény látható a Neptunuszon a James Webb-űrteleszkóp legújabb felvételén

A jelenséget régóta szerették volna megtalálni, de csak a Webb műszerei tették lehetővé ezt.

Jelentősen csökkent a tavak oxigénszintje

Jelentősen csökkent a tavak oxigénszintje

A vízi élőlények a vízben oldott oxigént lélegzik be, így létfontosságú, hogy a vizek oxigénben gazdagok maradjanak.

National Geographic 2025. áprilisi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

22 200 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlapNational Geographic 2024. augusztusi címlapNational Geographic 2024. szeptemberi címlapNational Geographic 2024. októberi címlapNational Geographic 2024. novemberi címlapNational Geographic 2024. decemberi címlapNational Geographic 2025. januári címlapNational Geographic 2025. februári címlapNational Geographic 2025. márciusi címlapNational Geographic 2025. áprilisi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket