Asztrofotósként Namíbiában

Csillagvárosunk középső régiója a Baktérítőn szinte karnyújtásnyira, árnyékot vetve világítja be az éjszakai tájat. A lefényképezett területen jól kivehetően, égi gyümölcsökként piroslanak a hidrogén-alfa tartományú ködök. A csillagokat eltakaró sötét régiók, akár a gomolygó pipa füstje, úgy tekerednek galaxisunk mélységeiben.

A föltett kérdésre a válasz egyértelmű igen, amennyiben az ember kellő motivációval rendelkezik. A déli égbolt megfigyeléséhez a dél-afrikai Namíbia kínálkozik az egyik legjobb helynek. Fővárosa, Windhoek, Budapesthez képest hasonló alapterületen, de egytizednyi népsűrűségével, arányosan kisebb fényszennyezést produkál.

A fővárostól gépkocsival kétórányi távolságra, az 1700 méter magasan fekvő Hardap régió Khomas-fennsíkjának szinte lakatlan területére érünk, mely földünk egyik legsötétebb egű helye. Nem véletlen, hogy ide telepítették a háttérben látható, cinóber színűre festett vas monstrumot, amely a világ egyik legfontosabb megfigyelő rendszere. A négy kisebb és egy nagyobb távcsőóriás a kozmoszból érkező gamma sugarak felvillanásait hivatott detektálni.Az előtérben látható két kis fehér házikó azoknak a magyar automatizált távcsöveknek ad otthont, amelyek a déli égboltról megfigyelhető exobolygók felderítésére szolgálnak.

A Gamsberg Természetvédelmi Terület Rehoboth városától nyugatra található. Itt terül el a Gamsberg-hegység mely a jégkorszak által laposra gyalult teteje ellenére Namíbia harmadik legmagasabb hegye. Ez a monumentális képződmény nem összetévesztendő a Svájcban található azonos nevű alpesi vonulattal. A Föld túlsó féltekéjére először látogatóknak rögtön feltűnik valami furcsa a Nappal kapcsolatban. A keleten felkelő égitest az idő előre haladtával észak felé veszi az irányt, így az árnyékok délben szokatlan módon déli irányba mutatnak.

A közelben található Isabis-farm, a nevét a régióról kapta, az amatőr csillagászok Mekkája, ugyanis a területen több, kifejezetten asztrofotózásra szakosodott vendégfogadó is található. Télen, a száraz évszakban a hiányzó fényszennyezés, a pára- és pormentes, nyugodt légkör, valamint a 11-12 órás éjszakák mágnesként vonzzák ide a csillagok kedvelőit. A halszemobjektívvel készült fotón, az udvaron felállított 25 centiméteres távcső látszik alulról, munka közben. Az Isabis-farm a Cranz családé, akik 4×4-es terepjárók bérbeadásával is segítik az utazókat.

A Lagúna-köd ugyan már itthonról is csodásan mutatja magát, de Namíbiában az égbolt tetején, a zenitben fotózható. Ez a hatalmas, fényes csillagközi diffúz gázfelhő a Nyilas csillagképben található, látszólagos mérete a telehold háromszorosa. Magát a ködöt a belsejében szabad szemmel is látható fiatal, forró, születő csillagok világítják meg. Nevét a távcsöveken keresztül szürkés elmosódott felhőként látható, és azt tagoló sötét sávokról, lagúnákról kapta. A felvételt a fenti távcsővel több mint másfél órányi  összegzett expozícióval készítettem.

A fotón a hozzánk legközelebb lévő aktív maggal rendelkező, Centaurus A nevű rádiógalaxis látható. Egy nemzetközi csillagászcsoport, a világ egyik legnagyobb tükrös távcsövével, több mint ezer fényes, vörös óriás csillagot fedezett fel benne. További érdekessége, hogy ebben a galaxisban háromszor annyi csillag található, mint a Tejútrendszerben. A közepén látható sötét porsáv egy másik, fiatalabb galaxissal történő összeolvadás maradványa. A felvétel több mint három óra összegzett expozíciójának az eredménye.

A videón látható gyorsított felvételt egy olyan kiegészítővel készítettem, amely csillagidővel forgatta a kamerát. Az egész éjszakát bemutató videón jól látható a Tejút látszólagos mozgása. A Nyilas konstelláció vidéke mellet mintha lyukas lenne az égi szőnyeg, a híres sötétköd, a Szeneszsák miatt. Szomszédságában látható a Dél Keresztje, mint jellegzetes csillagkép. A felvétel első felében fényes „csillagként” a Jupitert, majd a később, galaxisunk két kísérőjét, a Nagy- és a Kis Magellán-felhőt láthatjuk. További érdekesség, hogy az éjszaka második felében feltűnik a zöldes színű légkörfény, amely után a pirkadat zökkent vissza bennünket a hétköznapok valóságába.

Írta és fényképezte: Borovszky Péter