Fordulópont a klímavédelemben?

Illusztráció: globalclimateactionsummit.org

A 2018. szeptember 12-14 között Kaliforniában megrendezett klímatalálkozón (Global Climate Action Summit) végére temérdek vállalás gyűlt össze. Az alábbiakban ezek közül szemezgettünk. Egy részletesebb lista ezen a weboldalon érhető el.

Egészséges energiarendszerek
26 város vezetése arra kötelezte el magát, hogy 2025-től kezdve csak nulla károsanyag-kibocsátású buszokat vásárol, illetve 2030-tól kezdve létrehoznak majd szennyezésmentes területeket a városaikban. Ezen településeknek összesen 140 millió lakosa van.

Az IKEA-csoport vállalta, hogy 2020-ig elektromos autókra vált Amszterdamban, Los Angeles-ben, New York-ban, Párizsban és Sanghajban, így az utolsó kilométereknek számító házhozszállítás 100 százalékban zéró kibocsátású lesz.

Inkluzív gazdasági növekedés
Pataki György magyar környezeti gazdaság szakértő elmondása szerint az „inkluzív gazdasági növekedés” (angolul Inclusive Economic Growth) kifejezés jelentése egy olyan gazdaságpolitika, ahol a fejlődés nem növeli a szegények és gazdagok közötti különbségeket, tehát mindenki profitál belőle. Ennek szellemében az Autodesk, a Safaricom és az Unilever vállalatok elsőként tettek fogadalmat, hogy csak olyan cégektől vásárolnak megújuló energiát, amelyek biztosítják a dolgozók alapvető emberi jogait – beleértve a szociális védőhálót és a garantált bérminimumot. Emellett 38 ország 488 vállalata fogadott el olyan cselekvési utat, amely harmonizál a Párizsi éghajlatvédelmi egyezmény tudományos alapjaival. Ezen cégek együttesen tízezer milliárd dollárt képviselnek a világ gazdaságából – ez az összeg megegyezik az amerikai NASDAQ részvénypiacon forgó papírok értékével. A cégek igyekeznek majd alkalmazni a feltörekvő technológiákat és a negyedik ipari forradalom újításait annak érdekében, hogy csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Fenntartható közösségek
Több mint 50 város kötelezte el magát, hogy 2050-re karbonsemleges lesz – azaz az egyébként is csökkenő szén-dioxid kibocsátását ugyanannyi CO2 megkötésével kompenzálja. Ezen városoknak összesen mintegy 425 millió lakosa van, és Los Angeles, Tokió, illetve Mexikóváros is közéjük tartozik. További 800 millió lakost tömörítő 9100 város vállalta, hogy az egész településre kiterjedő klímaügyi akciótervet dolgoz ki.

Gondoskodás a földről és az óceánokról
A Globális Környezeti Alap (Global Environment Facility, GEF bejelentette, hogy 500 millió dollárt fog fordítani a földhasználat és az erdők védelmének javítására. A Coral Vita a Mote Marina Labbel és a Gates Coral Labbel együttműködve innovatív módszerekkel igyekszik majd helyreállítani a Karib-tenger pusztuló korallzátonyait.

Befektetések átalakító céllal
A klímacsúcs alatt elindított Befektetői Menetrend (Investor Agenda) programot mintegy 32 ezer milliárd dollárt kezelő alapok – köztük az USA legnagyobb nyugdíjalapja és a japán Sumitomo Mitsui – hozták létre közösen. A befektetők felgyorsítják majd a klímavédelembe, az alacsony szén-kibocsátású, fenntartható gazdaságba irányított befektetéseiket. A Föld legnagyobb kibocsátó vállalatait is segíteni fogják az átállásban.

A klimakonferencia záró előadásában Edmund G. Brown Jr., Kalifornia kormányzója bejelentette, hogy a PlanetLabs nevű San Francisco-i céggel közösen olyan saját műholdat fognak fejleszteni, amely monitorozza majd a klímaváltozással összefüggő szennyező anyagokat.

Magyarország vállalását Áder János köztársasági elnök tolmácsolta a találkozó résztvevőinek. „2050-re 85 százalékkal csökkenti Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását, és van egy másik vállalásunk, egy másik célunk is, ami rövidebb időtartamra, 2030-ra valósul meg: a magyarországi áramtermelés 90-95 százaléka szén-dioxid-mentes lesz” – mondta az államfő.

Bajomi Bálint, balint.bajomi.eu