Égi jelenségek 2018. december második felében
Ha szerencsénk van, még láthatunk üstököst és meteort, gyönyörködhetünk a teliholdba, a téli napfordulóval pedig egyre rövidebbek lesznek az éjszakák.
Téli napforduló december 21-én
Őseink számára talán az év egyik legfontosabb ünnepe volt a téli napforduló, amikortól az addig egyre hosszabbodó éjszakák apránként ismét rövidülni kezdenek. Modern életmódunknak köszönhetően a tél átvészelése ugyan már nem jelent akkora kihívást, a legtöbben mégis várják, hogy vége szakadjon, s ennek első lépése a téli napforduló. Csillagászati szempontból ezen a napon lépünk át a télbe, egészen pontosan késő este, 23:23-kor. Habár ez az alkalom nem jár látványos eseménnyel, de megörökíthetjük az utolsó, még csillagászatilag őszi napnyugtát vagy 22-én az első téli napkeltét valamilyen jeles helyszínnel az előtérben. Imitálhatjuk őseink napfordulós ünnepét azzal, ha a lakhelyünk egy olyan pontjáról fotózunk, ahol a napkelte pont valamely utca vonalába esik, hasonlóan ahhoz, ahogyan a sok ezer éves kőépítmények megfelelően elhelyezett sziklái közé sütött be a felkelő nap. Habár időjárásunk a téli időszakban nem kimondottan kedvez a fotózásnak, egy ilyen fénykép elkészítésére jó néhány napon keresztül adódik lehetőség, mivel minimális eltérés van csupán a napkelte vagy a napnyugta pontos irányában. A tervezéshez segítséget adhat a jó helyismeret és egy térkép, vagy a TPE nevű applikáció (http://app.photoephemeris.com) amellyel bolygónk bármilyen helyszínére és időpontjára vonatkozóan megtalálhatjuk a napkelte/napnyugta pontos irányát.
Égi jelenségek 2018. december második felében
A Merkúr a legnehezebben megfigyelhető bolygó, mivel igen közel kering a Naphoz s égboltunkon sem távolodik el tőle jelentősen, vagy az alkonyat, vagy a hajnalpír teszi mégis széppé a látványát. Decemberben a keleti égbolton tűnik fel, s a derült hajnalokon a napkelte előtt jól láthatóvá válik, 22-én másfél órával hamarabb bukkan fel a keleti horizonton, mint a Nap, így még viszonylag sötét égi háttérrel láthatjuk. E napon az egyre korábban kelő Jupiter társaságát is élvezi a legbelső bolygó, egymástól egy fok távolságban kelnek fel, s napkelte előtt egy órával, fél 7 körül, már 5 fok magasan járnak. A késői napkelte miatt különösebben korán sem kell miattuk ébredni, s a megfigyelésüket, fotózásukat kedvező időjárás esetén összeköthetjük az első téli napkelte megörökítésével is. A Jupitert egyre jobban láthatjuk, míg a Merkúr a hónap végére nehezebben megfigyelhető, az óriásbolygó napról napra kicsit korábban felbukkan majd, s bár a fényessége nem vetekedhet a Vénuszéval, könnyen észrevehetjük még a hajnalpírban is.
Az év utolsó teliholdját 22-én, a napnyugtát követően 1-2 perccel láthatjuk majd felbukkanni az északkeleti horizonton, keleti határunknál 15:45-kor, Budapesten 15:57-kor, a nyugati országrészben pedig 16:08-kor kel fel. A Hold a legszebb téli csillagkép, az Orion jobb karja végén ragyog, és bár a holdfény a halvány csillagok gyenge ragyogását elmossa, az Orion fényesebb csillagait láthatjuk így is. Ha a holdkelte időpontja a karácsonyi készülődésbe nem szorítható be, a kora este során e csillagképpel még mindig fotózhatjuk égi kísérőnket. A telihold fotózásának legnagyobb előnye, hogy nem kell hozzá kristálytiszta égbolt, hisz a vékony felhőzeten is átragyog, nem ritkán pont a felhők teszik különlegessé a látványát valamilyen légköroptikai jelenséggel.
Még láthatjuk a Wirtanen-üstököst a hó végén
December utolsó hetében, amikor az egyre később kelő Hold már nem zavarja fényével az esti égboltot, lehetőségünk nyílik még a zöld, és sajnos halvány Wirtanen-üstökös megörökítésére. Habár az üstökös igazán sötét, tiszta égboltról, és kimondottan gyakorlott, jó szemű megfigyelők számára, helyének pontos ismerete mellett szabad szemmel is megpillantható, ez sajnos nem jelenti azt, hogy a csillagos égbolt iránt érdeklődő átlagember könnyen észreveheti. Fotóinkon azonban szépen megmutatkozik, elmosott, zöld foltként nagyobb látószögű objektívvel is megörökíthető. December végén magasan jár az égen, így a távcsöves megfigyelés és fotózás lehet ideális. Tájképbe illeszteni nem tudjuk, sajnos. Jól látható azonban kisebb távcsővel vagy binokulárral is, karácsony után a Szekeres csillagkép felől a Nagy Göncöl felé halad az északkeleti égen. Pontos elhelyezkedését planetáriumszoftverben vagy az online adatbázisokban (pl. heavens-above.com) ellenőrizzük, mielőtt az égbolt felé fordítjuk távcsövünket. A december közepi föld- és napközelségét követően apránként majd halványodni is fog, így, ha az időjárás lehetővé teszi, igyekezzünk vetni rá egy pillantást!
Kevés a meteor december végén
A tél beköszöntével sajnos egyre kevesebb meteorral találkozhatunk, az őszi rajok aktivitása lecsengett, a Geminidák hó közepi maximumát követően csak kisebb, gyenge rajok maradnak, s kezdetét veszi a késő tavaszig tartó meteor-ínséges időszak. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem láthatunk hullócsillagokat, azonban azok mennyisége elmarad a kedvező őszi időszakétól. Ha egyéb céllal folytatunk égi megfigyeléseket, persze így is bármikor szerencsénk lehet 1-1 kósza meteorhoz.
Feltárták az Io néhány különös tulajdonságát
A Naprendszer legvulkánibb égitestje a Jupiter körül keringő Io.
Kivételes sarki fény 1872-ben
Vajon mekkora lehetett az a napkitörés, melynek következtében kialakult az egyik legnagyobb sarki fény?
Tengeri töltésút Manifa olajmezőjén
Szaúd-Arábiában, a Perzsa-öböl partján, nagyjából félúton Kuvait és Bahrein között található a Manifa-olajmező.
Különös hatszögeket találtak a marsi felszín alatt
A felfedezést a kínai marsjáró talajradarjának mérései alapján fedezték fel.
Nagy felbontású Mars-térkép gépi tanulással
Új módszer segítségével készülnek 3D térképek a marsi felszínről, ezzel segítve a helyszíni vizsgálatokat.
Téli napforduló
Éltető csillagunk látványos alkonyatot produkálva köszöntötte a nappalok hosszabbodásának kezdetét.
A téli napforduló égboltja
Parádés naplementével búcsúzott tőlünk az ősz, ami után csillagászati értelemben is kezdetét veszi a tél.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
